Mennyibe kerül egy hektár szőlő? Hajdú-Bihar megyén kívül még Fejér, Békés és Tolna lépi át a termőföld átlagár a hektáronkénti kétmilliós szintet, és az előző évhez képest Fejér megyében a legnagyobb az átlagár növekedése: 18 százalék. Művelési ágak szerint a legdrágább átlagárú megyék 2020-ban: szántó: Hajdú-Bihar – 2, 561 millió Ft/ha (országos átlag: 1, 788 millió Ft/ha) erdő-fásított: Pest – 1, 55 millió Ft/ha (országos átlag: 1, 004 millió Ft/ha) gyep: Fejér – 1, 033 millió Ft/ha (országos átlag: 834 ezer Ft/ha) kert-gyümölcsös: Pest – 6, 936 millió Ft/ha (országos átlag: 3, 303 millió Ft/ha) szőlő: Veszprém – 7, 16 millió Ft/ha (országos átlag: 3, 554 millió Ft/ha).
Mérsékeltebb drágulást hozott a termőföldek piacán a tavalyi év 2017-hez képest. A korábbi 12, 6 százalékos drágulás dinamikája enyhült, nominálisan 8, 1 százalékkal, reálértéken 5, 2 százalékkal drágultak a területek. Ennyire volt jó befektetés a termőföld - mutatjuk az árakat - Napi.hu. A szántóföldek piacán az erőteljes növekedés már közel 1, 5 millió forintos országos átlagárakat eredményezett, de például Hajdúböszörmény környékén a 3 millió forintot is közelítette az eladott szántóterületek hektáronkénti átlagára. Ezzel szemben Észak-Magyarország egyes járásaiban viszont csak 500 ezer forint alatti átlagáron cseréltek gazdát a területek. A Takarék Termőföldindex értéke 219, 7-es szintet ért el 2018-ban, a korábbi 203, 2-es értékről, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 170, 8-ra növekedett az egy évvel korábbi 162, 4-ről. Összességében a tulajdonszerzés 2014-es szigorítását követő időszakban 48, 6 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig 137 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, míg reál értelemben duplázódott a földek értéke.
Másfél millió forint alatt Zala (1, 356 M Ft/ha), Borsod-Abaúj-Zemplén (1, 442 M Ft/ha), Heves (1, 482 M Ft/ha), valamint Nógrád (1, 597 M Ft/ha) megyékben adtak el földet. Tavaly év elején hatalmas volt a várakozás az akkor induló osztatlan területek felszámolásának elindulása miatt. Azonban nem robbant be ez a folyamat, így a földpiaci környezet a pandémia második évében az előzőhöz hasonló volt, és maradt az elmúlt évtized folyamatos és 10 százalék körüli átlagos áremelkedése. nyilatkozta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. Szántók A szántóföldek átlagára tavalyi átlépte a 2 millió forintos határt (2, 097 M Ft/ha), mely 9, 7 százalékos növekedés az előző évihez (1, 891 millió Ft/ha) képest. Az átlagárak itt is minden régióban emelkedtek. A legjobban, 17, 5 százalékkal Közép-Magyarországon, de 10 százalékot meghaladta a Nyugat-Dunántúlon is. A legkisebb mértékben, 8, 2 százalékkal az Észak-Alföldön nőtt a szántók hektáronkénti ára. Folytatódott a termőföldek áremelkedése – Mutatjuk a számokat! - Agroinform.hu. Összességében tavaly az országban mindenütt 1, 5 millió forint feletti átlagár alakult ki.
A 2020-as árakhoz viszonyítva 9, 8 százalékkal emelkedett egy hektár erdős terület értéke. A legtöbbet az ország "legértékesebb" részén Közép – Magyarországon fizettek az erdőt vásárolni kívánók, hiszen hektáronként 1, 172 millió forintot kellett erre áldozniuk, a legkevesebbet pedig az Észak–Magyarországi régióban fizettek az új tulajdonosok, melynek összege hektáronként 871. 000. - forint kiadást jelentett. A termőföld árának alakulása 2020-ban - Szeretem a mezőgazdaságot. A bérleti díjak változása: A szántó területek esetében nem csak a vásárlási ár emelkedett, hanem a haszonbérleti díjak is. A Dél -Alföldi régióban volt a legmagasabb, hektáronként nyolcvanezer forint, ezzel szemben az Észak – Magyarországi területeken átlagban több mint hatvankétezer forint volt a bérleti díj összege.
Élettársaknak tehát csak a házasság megszűnését követően voltak tekinthetők. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy a felperes és néhai elvált férje együttélése a válást megelőzően és azt követően folyamatos volt. Az alperes a két időszak együttes figyelembe vételét azért tartotta kizártnak, mert a felek közötti jogi kapcsolat megváltozása folytán az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából a válást megelőző időt (házasság) külön kell választani az azt követő élettársi kapcsolat idejétől. A Tnyvhr. § (3) bekezdése szerint a Tny. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe. A Tny. §-a az élettársat akkor jogosítja fel özvegyi nyugdíjra – kizáró feltételek hiányában –, ha az elhunyt élettársával huzamos ideig megszakítás nélkül együtt élt. A nyugdíjra való jogosultság elsősorban az együttélés tényén alapul, feltéve, hogy annak tartama eléri a jogszabályban meghatározott 1, illetőleg 10 évet.
A baleseti hozzátartozói nyugellátások az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül megállapíthatóak. Jó tudni, hogy az özvegyi nyugdíjra (és a többi hozzátartozói nyugellátásra) történő jogszerzésnél (az elhunyt részéről szükséges előfeltétel) szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesült. Ez egy nagyon kedvező szabály, mert azok után a hozzátartozók után is lehetőséget nyújt az ellátás igénybe vételére, akik megromlott egészségi állapotuk miatt munkavégzéssel esetleg nem tudtak kellő mértékű szolgálati időt gyűjteni a hozzátartozói nyugellátáshoz szükséges jogszerzéshez. Jogosultság Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs, a bejegyzett élettárs, továbbá az élettárs, ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette, valamint az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.
Viszont fontos tudni, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évig jár, viszont ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva marad hátra a családban, akkor folyósítható ennél hosszabb ideig is. De akkor is, ha tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeke volt az elhunytnak: ekkor a gyermek három éves koráig folyósítható. Ezt követően a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegy esetében jön az automatikus váltás. Valamint akkor, ha megváltozott munkaképességű. Viszont a nyugdíjkorhatár ezen esetekben is életkori követelményt állít, nem pedig a nyugdíjba vonuláshoz szükséges egyéb feltétel teljesülését. A nők 40 révén megszerzett jogosultság mellett csak akkor folyósítható újra az özvegyi nyugdíj, ha betölti a szükséges korhatárt az életben maradt fél. Ha ez csak később következik be, akkor kérhető a folyósítás. A szakportál más eseteket is vizsgál cikkében, amikor újra jogosulttá válik valaki az özvegyeknek járó juttatásra. Példaként azt hozzák, hogy "előfordul ugyanis az az eset is, amikor az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszűnt az árvaellátás megszűnése miatt, de később egy másik jogosító feltétel, a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett. "
Nem értem ezt a 2019-es özvegyi nyugdíj együttfolyósítási megfogalmazást. Mamámnak nyugdíja az özvegyivel együtt érkezik. Papám 6 éve halt meg. Akkor most elveszik az özvegyi nyugdíjat vagy nem? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban Természetesen nincs veszélyben az édesanyja ellátása. Az említett együttfolyósítási összeghatár az 1988. január 1. előtt elhalálozott házastárs/élettárs után járó özvegyi nyugdíjak esetére vonatkozik (ez esetben is csak akkor, ha az özvegy nem kéri külön-külön folyósítani az öregségi nyugdíját és az özvegyi nyugdíját). Az 1988 előtt elhunyt házastárs után járó özvegyi nyugdíj és az özvegy saját jogú öregségi nyugdíja az ún. együttfolyósítási összeghatárig együtt folyósítható, ha másként nem kéri az özvegy. Az együttfolyósítási összeghatárt minden évben kormányrendelet állapítja meg, 2018-ban a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 91.
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink