A hűbéri társadalom szerves részét alkotta az egyház. Az egyházi szervezet kicsit hasonlított a hűbériségre. A hívekkel foglalkozó plébánosok az esperes felügyelete alá tartoztak, több esperesség egy püspökséget alkotott és több püspökség az érsek ellenőrzése alatt állt. Ezt a szervezetet nevezzük világi papságnak, amelynek élére a római pápa került. A világi papság mellett megjelentek a szerzetesek is, akik a társadalomtól elkülönülten, kolostorokban éltek, elmélkedtek, de ugyanakkor nagy szerepet játszottak a művelődésben. Hosszú ideig a szabadok és a szolgák között nem volt éles határvonal. Idővel azonban a szabadok közül mindazok, akik nem voltak képesek a katonai vagy egyéb szolgálat terheit ellátni, lesüllyedtek a közvetlen termelőrétegbe, a jobbágyságba. Középkori kereskedelem érettségi tête de lit. Fokozatosan ide emelkedtek fel a rabszolgák is. A jobbágyság legfőbb jellemzője, hogy nem rendelkezett a föld tulajdonjogával, és vagy a földesúr magánbirtokán (allódium) dolgozott, vagy a földesúrtól kapott földön gazdálkodott faluközösségben.
Megjelentek a városi polgárok, akiknek státusza sokkal erősebb volt, mint a jobbágyoké: személyükben szabadok voltak és szabadon értékesíthették tulajdonukat. A jobbágyok is a városokba akartak költözni, de ezt később szabályozták. A városok megpróbáltak jogokat kivívni maguknak: szabad plébános választás, városi önkormányzat kialakítása, saját bíró, egyösszegű adófizetés. A városok lakói általában szabad parasztok, kereskedők voltak. A kereskedők létrehozták a kommunákat, amik a városok saját önkormányzatáért küzdöttek. A városok lakossága ebben az időszakban általában 4-5000 fő, de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. A város védelmi funkciót is ellátott, mivel fallal vették körül. A házak szűk utcák, sikátorok mentén épültek. Nem kulturális, hanem gazdasági központok voltak. Középkori kereskedelem érettségi tête au carré. Nem volt csatornarendszer és rengeteg volt a szemét, ezért gyakran járványok törtek ki. Kialakultak a céhek, az azonos szakmába tartozó mesteremberek érdekvédelmi szervezetei. Szabályozták a piacot, hogy mit mennyiért adhatnak el, korlátozták az iparűzők számát, elűzték a kontárokat.
A gazdag polgárok közül ugyanis sokan a város határában maguk is birtokoltak földet, ezen szőlőt vagy gabonát termesztettek. A műveléshez a városi plebejusok közül fogadtak napszámosokat. A polgárság különböző rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem. A kézművesek szemben álltak a vezetést kisajátító patríciusokkal, de a plebejusok mozgalmai sokszor egy táborba kényszerítették őket. A középkori város termelési alapját a kézművesség szolgáltatta. A középkori város (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A kézműves – akár a jobbágy – kistermelő. Munkaeszközeivel saját munkáján alapuló gazdálkodást folytatott, célja az életfenntartáshoz szükséges javak megszerzése volt. A XI-XII. században az ugyanazon iparral foglalkozó kézművesek érdekeik védelmében céhekbe tömörültek. A szervezet megvédte tagjait a céhen kívüliek, az ún. kontárok versenyétől. Igyekeztek a belső versenyt is megakadályozni, ezért pontosan szabályozták a termelés egész folyamatát, a nyersanyag beszerzésétől a termék értékesítéséig. Szigorúan tiltották a másik portékájának ócsárlását és a reklámot.
Ezúttal nem gyilkosság az oka, amiért bele kell vetnie magát a csípős velencei pirkadatba, hanem vandál rongálás. Az elkövető pedig nem más, mint Paola, a felesége. Halál idegenben Donna Leon A harangok ötöt kondulnak, galambok csipegetnek Colleoni lovas szobrának talapzata körül, a lagúna fodrozódó vize lágyan ringatja a kikötött csónakokat. Úgy tűnik, békés reggelre virrad Velence. A derűs nyugalmat azonban hátborzongató esemény rendíti meg, amikor egy fiatal férfi holttestét emelik ki a város bűzös csatornájából. Minden nyom rablógyilkosságra utal. Nemesi kisugárzás Donna Leon Donna Leon Brunetti felügyelője ismét a tőle megszokott szociális érzékenységgel folytatja a nyomozást, magával invitálva az olvasót, aki élvezettel követi őt Velence sikátorain és vízi útjain, be-bepillantva a patinás palazzókat rejtő pazar kertek színfalai mögé. Méregpohár az operában Donna Leon A csodás Velencében ritkán történnek bűnügyek, de Helmut Wellauer maestrót, a világhírű karmestert ciánnal mérgezik meg a Traviata utolsó felvonása előtt.
Donna Leon, a Velencében élő amerikai írónő Brunetti-sorozatának kilenc kötete jelent meg eddig hazánkban. A sorozat tizenhat kötetének külföldi sikere jelzi, a közönség ma is nyitott a klasszikus krimire. Donna Leon Brunetti-sorozata a klasszikus detektívregény hagyományait eleveníti fel, a szépirodalom és a szórakoztató irodalom határán egyensúlyozik. A kötetek egytől egyig az amerikai származású írónő választott hazájában, Olaszországban, Velencében játszódnak. Donna Leon 1942-ben született New Jersey-ben. 23 éves korában Perguiában és Sienában tanult, majd tizennégy évnyi utazása során szinte az egész világot bejárta. Végül Velencében telepedett le, ahol angol irodalmat tanított a Maryland Egyetem olaszországi karán, mellette pedig íróként dolgozott. Néhány éve felhagyott a szeretett tanítással, hogy minden idejét az írásnak és egyéb kulturális, illetve társadalmi tevékenységeinek szentelhesse. "Hobbijai" és a számára fontos társadalmi kérdések regényeiben is gyakran feltűnnek. Az irodalom mellett elszánt operarajongó, azon belül is a barokk áll legközelebb szívéhez.
Ahogy a megnyerő és rátermett Brunetti felügyelő összerakja az apró nyomok mozaikkockáit, félelmetes kép bontakozik ki gonoszságról és kíméletlen bosszúról. Bíbornál is sötétebb Donna Leon Csodálatos tavaszi nap virrad Velencére, és commissario Brunetti meg Vianello felügyelő szívesen hagyná ott egy fél órácskára rendőrségi irodáját, hogy élvezze a simogató napsütést – csakhogy baráti kötelesség is van: ki kell szabadítaniuk Marcót, akit a környezetvédők tüntetésén vettek őrizetbe. Az akció sikerrel jár, de Velence világhírű lagúnáját továbbra is veszély fenyegeti. A névtelen velencei Donna Leon Donna Leon vonzó, kellemes Brunetti felügyelője ismét elkápráztatja rajongóit, miközben az olvasó Velence ezer arcából újabbat ismer meg. Örök ártatlanság Donna Leon Brunetti felügyelő vonakodva vész részt arisztokrata anyósa jótékonysági vacsoráján. Ahogy lenni szokott, a comissariót még ilyen alkalmakkor is utoléri valamilyen megoldandó ügy. Ezúttal egy idős hölgy kéri meg, hogy bogozza ki a bűntényt, amelynek unokája vált áldozatává 15 éve.
A Karácsonyi áldás lenyűgöző történet arról, hogy a remény a legsötétebb helyeken is tovább élhet, és hogy az őszinte szeretet minden ajándékok legnagyobbika.