Az imént olvastam visszább: "A humán eredetű törzsek képesek tartósan megtelepedni az emberi bélrendszerben; a hatásuk is tartós Hogy a Protexin humán, azaz emberi eredetű törzset tartalmaz? És ha ezt jól értettem, akkor leírná, hogyan történik ez? Tisztelettel Zoltán. A Protexin humán baktériumokat tartalmaz. Pótolja a bélből hiányzó baktériumokat, képes megtelepedni, szaporodni a beleinkben és kifejteni az elvárt jótékony hatást Pl: véd a fertőzésekkel szemben, erősíti immunrendszerünket, segít az ásványi anyagok felszivódásában, az emésztésben stb. Fáj a hasam! - ParaMedica. Üdvözlettel: dr. Segítség, folyton fáj a hasam! – 3 komoly ok a háttérben Wacha Judit Másfél éve kezdődött a véres székelés az orvos szerint belső aranyérrel. Szedtem rá a megfelelő gyógyszert és el is múlt azonban ritkán azóta is előjött de ha figyeltem a rostbevitelre elmúlt ugyancsak. Viszont legutóbb sokkal nagyobb mennyiségű vért véltem felfedezni. Ez a vérzés soha nem a széklettel vagy a székleten távozik, hanem friss piros vér látható a papíron és egy kevés széklet tetején.
A szülői elvárások reális meghatározása és az élhető keretek, határok megszabása lehet az első lépés a gyerek életének stresszmentesebbé tételéhez. A pszichoszomatikus tünetképzés háttere "Anya, fáj a hasam! " – hallja a szülő reggelente, és sejti, gyanítja, a megérzése súgja: itt nem hasfájásról van szó! A gyerek tehát kifejez valamit: adva van egy súlyos testi tünet, ám a psziché leterheltsége az igazi ok. Ez az a rész, amely nehezebben kifejezhető, amit meg sem tud fogalmazni a gyerek, így hát a valódi érzelmei, félelmei, elakadásai testi tünet formájában bukkannak fel, kerülő úton. Pszichoszomatikus megbetegedéssel állunk szemben. A vezető tünet valamely testi panasz, ám az okok nem az organikus, testi működés "betegségében", hanem a lélek terhében keresendők. Nehezebben mutatja ki Tapasztalatom szerint gyakran a környezet szorongáskeltő, túl sok elvárást támasztó jellege és a kötődés zavara áll az ilyen jellegű gyermeki tünetképzés mögött. Nem minden gyerek reagál azonos módon azonos terhelésre.
Akár ételtől, akár italtól, akár csak úgy magában, és ez azóta van, amióta az eszemet tudom. Stresszes vagyok, viszont ez gyerekként nem hinném, hogy amiatt lett volna. Válaszát köszönöm! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Plósz János válasza hasi fájdalom témában Az évtizedek óta fennálló, lényegében nem változó panaszok, életkora, illetve a panaszok jellege irritabilis bél szindroma mellett szól. Ez esetben szervi eltérést nem tudunk kimutatni, a panaszt a bél fokozott motilitása illetve a bélbeidegzés fokozott érzékenysége okozza. Terápiásan a gyakori, rendszeres, nyugodt, kis étkezések, a rendszeres testmozgás, a stressz megfelelő feldolgozása javasolható, gyógyszeresen Dicetel tabl. 2x2 dózisban való szedése ajánlott. A lisztérzékenységet azonban mindenképp érdemes kizárni (vérvétel során). Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget. Kérdés: 2011. október 17., 16:24; Megválaszolva: 2011. október 18., 10:18 Kérdések és válaszok: Emésztőrendszeri megbetegedések Emésztési probléma, reflux Kedves doktor úr!
Az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása pedig könnyen a zsírszövet felhalmozódásához vezethet, de nem azért, mert károsabbak, hanem azért, mert a belőlük készült ételek milyen hatással vannak a szervezetre: Gyorsan felszívódnak a bélrendszerben, és drámaian megemelik a vércukorszintet. Válaszul a hasnyálmirigy inzulint választ ki, amely eltávolítja a glükózt a vérből a sejtekbe, ahol azt tárolják vagy energiává használják fel. Az inzulin gyorsan "tisztítja" a glükózt a vérből, ami hipoglikémiához vezet. Szénhidrátok - Amit a szénhidrátokról tudni érdemes - Cukormentes.hu. Az alacsony vércukorszint tünetei mindenki számára ismertek – letargia, remegés, gyengeség, gyakori hangulatingadozás, édes ételek utáni éhség. Ráadásul az egyszerű cukrok nem kielégítő élelmiszerek (emlékezz arra, amit fentebb a cukorról beszéltünk), ami azt jelenti, hogy elfogyasztásuk után még éhesebbnek fogod érezni magad, és az ízük miatt tovább fokozódhat az étvágy. Tehát, hogy elkerüljük a gyors szénhidrátok fokozott fogyasztásából adódó kellemetlen mellékhatásokat, fogyasszuk komplex szénhidrátokkal kombinálva, és jó, ha ez utóbbiak dominálnak, vagy legalább egyenlőek – így a vércukor és az inzulin szekréció ingadozása nem lesz jelen.
Éppen ezért az ilyen ételek gyakran gyomorpanaszokhoz vezetnek, amint azt fentebb a cikkben említettük. Az oligoszacharidok emésztése hasonló a poliszacharidokéhoz. Náluk a bomlás kicsit később, a vékonybélben kezdődik. Mikor és miért hízlal a szénhidrát?. Ott különböző enzimek bontják le őket alkotórészeikre (glükóz, fruktóz). Így ha a szervezetünkben lévő emésztőenzimek teljesen elvégezték a feladatukat, az elfogyasztott szénhidrátokból nem marad más, csak az emésztésre kész egyszerű összetevőik (monoszacharidok). Függetlenül attól, hogy ezeket a monoszacharidokat egy egyszerű élelmiszerforrásból veszik, amely közvetlenül tartalmazza őket (például cukor), vagy olyan összetett szénhidrátforrásokból, amelyek nagyobb vegyületeket tartalmaznak, amelyeket le kell bontani, hogy elérjék az őket alkotó monoszacharidokat. Miért jó még mindig az összetettebb szénhidrátokra támaszkodni az étrendben? Röviden: az összetett szénhidrátok jobban telítik a szervezetet, mivel az őket tartalmazó élelmiszerekben további jótékony tulajdonságok vannak jelen: több rost, nyomelemekben gazdag ( vitaminok és ásványi anyagok), amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, általában alacsonyabb glikémiás indexű, a tápanyagok lassabb felszívódása és fokozatos felszabadulása, ami jóllakottsághoz, stabil vércukorszinthez és a napi szükséges kalóriák könnyebb betartásához vezet.
Monoszacharidok A monoszacharidok olyan cukrok, amelyek egyetlen cukoregységből állnak. A cukoratomban lévő szénatom mennyiségét a monoszacharidok további megkülönböztetésére használják fel. A monoszacharid szénhidrátok azok, amelyeket nem lehet tovább hidrolizálni egyszerűbb polihidroxi-aldehid vagy keton molekulák előállítására. Az aldóz egy aldehidcsoportot tartalmazó monoszacharidra, míg a ketóz egy ketocsoportot tartalmazó monoszacharidra utal. (I) Triózok (C3H6O3): Három szénatomot tartalmaz. Példa: Gliceraldehid (Ii) a Tetrózok (C4H6O4): Négy szénatomot tartalmaz. Példa: Erythrose (Iii) Pentózok: Öt szénatomot tartalmaz. Példa: Ribose (Iv) Hexózisok: hat szénatomot tartalmaz. Példa: Glükóz (V) Heptózok: Hét szénatomot tartalmaz. Mi a szenhidrat. Példa: Mannoheptulóz És így tovább. Ábra: A monoszacharidok osztályozása a szerkezetükben lévő szénatomok száma alapján. Kép jóváírása: Lumen tanulás diszacharidok Disacharid szintetizálódik, ha két monoszacharid cukor megfelelően kapcsolódik egymáshoz. Példák: szacharóz, laktóz, maltóz stb.
Szerkezetileg a keményítőhöz nagyon hasonló a cellulóz, amellyel a növényi élelmiszerekben az élelmi rostok alkotórészeként találkozhatunk. A keményítő és a cellulóz között szerkezeti különbség van, mely miatt az emberi szervezet a cellulózt nem képes bontani. A szénhidrátok emésztése Ahhoz, hogy a szénhidrátok a szervezet számára felhasználhatóvá váljanak, előbb emészthető állapotba kell hozni őket. Az emésztési folyamat helyszíne a tápcsatorna. A szénhidrát emésztése bámulatos módon már a szájban, a nyállal kezdődik és a gyomorban folytatódik. Egyszerű és összetett szénhidrátok – mi a különbség? - Gold Center. Az összetett szénhidrátok emésztése a szervezetben található enzimek hatására jön létre. A keményítőt a ptialin, a nyálban található enzim kezdi el bontani. Az enzim pH-optimuma 6, 7, tehát ennél a vegyhatásnál működik legnagyobb hatásfokkal. Ebből kifolyólag az igen savas vegyhatású gyomorba kerülve működését a gyomorsav gátolja. A vékonybélben a hasnyálmirigy által kiválasztott alfa-amiláz bontja a poliszacharidokat, ennek következtében oligoszacharidok keletkeznek: maltóz, maltotrióz és néhány más polimer.
Nagyon fontosak a szénhidrátok, nemcsak az emberek számára: szénhidrát az élőlények energiatartaléka, a táplálék, és a növényi szövetek váza is. A szénhidrátok kémiája Többségében gyűrűs vegyületeknek számítanak a szénhidrátok – ezeknél a szénlánc gyűrűvé záródik össze az oxigénatomon át. Oldott állapotban viszont lánccá nyílnak ki a szénhidrátok. Egyben polidiroxi vegyületek is, mivel vannak alkoholos hidroxilcsoportjaik. Két alap típusuk van: az aldózok, melyekben az oxocsoport a lánc végén található és a ketózok, melyekben az oxocsoport a második szénatomon helyezkedik el. Ezek alapján a szénhidrátokban van alkoholos hidroxilcsoport, oxocsoport és gyűrűs formában étercsoport. Monoszacharid és diszacharid A legegyszerűbb szénhidrátok vagy monoszacharidok legtöbb esetben 3-5 szénatomot tartalmaznak. Jól oldódnak vízben, ízük édes: ilyen a gyümölcscukor és a szőlőcukor. A monoszacharidok közé tartozik a fruktóz, galaktóz és a ribóz is. Mi az a szénhidrát. A fruktózt a gyümölcsökben és zöldségekben is megtaláljuk.
Két cukor molekulából állók (diszacharidok): Két cukorgyűrűből állnak, ide sorolhatjuk a szacharózt, amit általában úgy ismerjünk, mint a cukornád vagy répacukor feldolgozásából az asztalunkra kerülő fehér kristálycukrot. Itt kell megemlítenünk a tej és tejtermékek édes ízét adó laktózt, ami egy hatszénatomos galaktózból és egy glükózból áll, s emésztéskor is ezekre az alkotóelemekre bomlik. További példa lehet a sörben is megtalálható, két glükózegységből álló maltóz. Összetett szénhidrátok (poliszacharidok): Az összetett szénhidrátokat mono- és diszacharid-egységek építik föl. A pontos meghatározás szerint a 3-9 cukoregységből álló szénhidrátokat oligoszacharidoknak, míg a több mint kilenc cukoregységből állóakat pedig poliszacharidoknak nevezzük. Az oligoszacharidokhoz tartozik a kukorica maltodextrinje vagy a cikóriában található rost, az inulin is. A poliszacharidok legismertebb képviselője a keményítő, amely sok glukózmolekula egyesüléséből jön létre. Ide tartozik még az amilopektin és ezek állati megfelelője a glikogén, melyek az élő szervezetben a cukrok raktározását teszik lehetővé.