James Cameron örökbecsű és most újra a mozikba kerülő alkotása úgy a valaha készült legjobb sci-fik egyike, hogy valójában egy (nagyon) alacsony költségvetésű slasher horror, amibe jutott néhány jó ötlet. Honnan az ötlet? A legenda úgy szól, hogy James Cameron a Terminátor - A halálosztó alapötletével álmában állt elő, lázasan utazott egy római forgatásra – a film a Piranha 2. volt -, és lelki szemei előtt egy, a tűzözönből előbukkanó ijesztő fémváz jelent meg neki. Kissé kijózanodva nekilátott kicsit jobban belegondolni az ötletbe, és arra jutott, hogy bár sci-fit szeretne, kezdő filmesként esélye sincsen arra, hogy egy nagyobb költségvetésű. látványos és a jövőben játszódó filmet készíthessen, így a jelenben kell gondolkodni. A logikus áthidaló megoldás az időutazás volt: jövőbeli vagy a jövőt befolyásoló szereplők a jelenben csapnak össze, amire sikerült is összeszednie a pénzt – ami aztán bőven meg is térült. A film 6, 4 millióból készült és közel 80 millió dollárt hozott világviszonylatban.
Figyelem! Ez a lap még nem kész, a szerző még módosíthat rajta. A Terminátor – A halálosztó ( Terminator) egy 1984-ben bemutatott amerikai – brit tudományos-fantasztikus akciófilm, a Terminátor-sorozat első része. Rendezője James Cameron, a főbb szerepekben Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, és Michael Biehn látható. Története [] Egy ijesztően közeli jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek fellázadnak és az emberiség elpusztítására törekednek. Újabb és újabb harci robotokat fejleszt ki a Skynet nevű szuperszámítógép, hogy megnyerhesse a háborút. Vannak köztük emberszerűek, olyanok, mint egy kísérteties krómozott csontváz, kiborgok élő hússal és szövetekkel és óriási lánctalpas tankok is... Az emberiség majdnem elbukik, ám egy John Connor nevű férfi az emberek élére áll, és bátorságával, jó hadvezetésével megfordítja a háború menetét. A gépek vesztésre állnak, de egy utolsó húzással visszaküldenek a múltba, 1984-be egy terminátort, azt remélve, ha az megöli Sarah Connort, John Connor anyját, az megváltoztatja a háború kimenetelét, mivel akkor a vezető nem születik meg.
A sorozat viszont nagyot fordulna magával, ha elhagyná az eredeti, nagy találmányát, miszerint olyan sci-fi, ami a jelenben zajlik. A harmadik részben is jól érezték ezt, és egy gyenge magyarázattal letudták: az ítéletnap nem előzhető meg csak elodázható, tehát egy másik időpontra arrébb tolva játszatták a jelenben az eseményeket. Másrészt viszont a második rész megengedhette magának, hogy látványosabb vállalásokba vágjon bele, mint az első, egy atomháború pedig még látványosabbá tenné az új mozit, így pedig következetesen folytatná az első kettő részben megkezdett történetszálat, és nem lenne szükség magyarázkodásra, ami a folytatásoknak nagy hátránya volt. Esendő halálosztó? Az első részhez képest, ami beágyazódott az Alien-trendbe mint sci-fi, és mint posztapokaliptikus film, követte a Mad Max útját, a második rész már-már horror elemeket vegyítve kaszabolta a mellékszereplőket, és Schwarzenegger nemcsak a terminátor karakterét mutatta be újra, de kedvezett a Predátor kedvelőinek is, akik '87-ben és '90-ben csodálhatták őt.
Kötésmód: kemény kötés Kiadás éve: 2012 ISBN: 9789639232778 Kiadó: Gulliver Könyvkiadó Nyelv: magyar Oldalszám: 32 Tömeg 335 g/db Az illusztrált kiadvány az alábbi meséket tartalmazza: - Forró vizet a kopaszra! - A róka meg a sajt - A két bors ökröcske - Üssed, üssed, botocskám! - Mátyás király és az igazmondó juhász - Bolondos Palkó - A csúf leány - A világgá ment macska - Prücsök - Melyik ér többet? 27% 1 490 Ft 1 085 Ft Kezdete: 2022. 05. 17 Visszavonásig érvényes! Összehasonlítás Könyvespolcra teszem. Ajánlom Nyomtat Várható szállítási idő: 2-4 munkanap A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 11 Ft
"No, isten neki - gondolja magában -, legyen a többi után! " - s megböjtöli a másodikat meg a harmadikat is, s egyszer csak úgy belejött a böjtölésbe, hogy hét egymás után eső pénteken nem evett semmit, de semmit az ég alatt. De az Isten csak nem adott semmit a hétnapos böjtre sem. "Hm - gondolja magában -, ez már csak elég volt, ha akart volna adni ő szent felsége, erre adhatott volna! " Meggondolkozik a szegény ember, s azt mondja a feleségének: - Hallod-e, feleség? Süss nekem egy hamuból sült pogácsát, mert menni akarok az Istenhez, hadd látom: hol a hiba. Süt is az asszony, s a szegény ember útnak indul. Déltájt elért a Herecz-erdőbe. Ott talált egy ősz embert, amint két akkora ökörrel, mint egy-egy borsszem, szántogatott a ciheres parlagon. Köszön neki, s az fogadja is. Kérdi: hogy merre van szándéka? Mi járatban van? - Én bizony az Istenhez mennék - felel a szegény ember. - Hét pénteken böjtöltem, s nem adott érte semmit. Most azt szeretném megtudni, hogy mért nem adott? - Abba' hiába ne fáradj - mondja az ősz ember -, hanem én neked adom ezt a két borsökröcskét, ezek után elélhetsz, csak senkinek el ne add, akármennyit ígérjenek értök.
A százhalombattai Liszt Ferenc sétány igen gazdag műalkotásokban, mondhatni igazi kánaán a "köztérképészeknek":) A lakótelepi emeletes lakóházak között zöldellő oázisként nyitotta meg kapuját 1972-ben a város 2. számú óvodájaként. Nevét az udvaron tavasszal virágszőnyegként sárgálló pitypangoktól kölcsönözte 1992-ben. Az óvoda udvarát 1973 óta díszíti Bolgár Judit szobrászművész Két bors ökröcske alkotása. "Olyan a hűvösvölgyi új szinkrongyár, mint egy palota. Belül széles lépcsősor, reliefek, oszlopok, kovácsoltvas-díszítések... Ebben az épületben talált otthonra rajzfilmgyártásunk is. Jól felszerelt műhelyeiben nagy munka folyik: a "Két bors ökröcske" című székely népmeséből készül film. Egyetlen nagyszabású játékfilm előállítása sem olyan hosszadalmas munka, mint a rajzfilmé. A "Két bors ökröcske" huszonötperces film lesz, vagyis hétszáz méter. Harmincháromezer rajzot kell készíteni a filmhez, ami harminckét szakember másfél évi munkája. Ez a negyedik — eddig legnagyobb — magyar rajzjátékfilm.
Az 1885-ben megjelent a Székely Tündérország címet viselő kötet már önállóan megírt népmeséket is tartalmazott, de az önálló megjelenésre még hat esztendeig várni kellett. A Székely mesemondó már elárulta ki is az a Benedek Elek, de igazából csak az 1894-96 között az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág ismertette meg a nagyvilággal, ami a millenium ünnepére készült. Különösen fontos volt ez a megjelenés, hiszen Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, úgy is, mint országgyűlési képviselő. Fontosnak tartotta, hogy magyar népmeséket adjanak a gyermekek kezébe, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. A mesék mellett természetesen foglalkozott novellák és regények írásával is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. Újságíróként többféle lap munkatársa, majd szerkesztőjeként dolgozott.
1629 Ft Benedek Elek kilenc meséje hallahtó a hangoskönyvön. Leírás Benedek Elek:1859. szeptember 30-án születtett az erdélyi Kisbaconban. Ott szívta magába a mese szeretét, ott hallgatta ámulva az öregek történeteit, azokat az évszázados legendákat, melyeket a helyi idősek őriztek a lelkük mélyén, s adtak tovább egymásnak, valamint a kicsinyeknek. Mikor már kicsit felcseperedett, Székelyudvarhelyre ment, kollégistaként élt, nyelveket tanult, és az ottani önképző körnek lett az egyik lelkes tagja. Miután leérettségizett, hamarosan Budapestre ment. Tanárnak készült, de valójában még mindig a gyerekkori meséket hordozta a lelke mélyén, azokkal szeretett volna valamit kezdeni: az írás, és azzal együtt az írói pálya érdekelte. Még korábban gyűjtött népköltészeti alkotásokat Sebesi Jóbbal, székelyudvarhelyi barátjával, miket megmutatott a híres kritikusnak, Gyulai Pálnak. Neki tetszett is a székely népköltési gyűjtemény, így a fiatal Benedek Elek gyorsan félbeszakította egyetemi tanulmányait, és újságíró lett.
Bennem mind a rajz-, mind a diafilm nagyon kellemes gyerekkori emlékeket ébresztett. Van egy olyan érzésem, hogy nagyobbik gyerkőcömmel holnap a régi diavetítő is előkerül a nagyszülőknél és a vasárnapi ebédet követően megnézzük közösen a mesét. Hálás köszönet Sebestyén Mihályné intézményvezetőnek a fotózás engedélyezéséért! Források: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. : Színház és Mozi, 1954. november 19. (7. évfolyam, 47. szám)