A bővítés mellett szólt, hogy a Szépművészeti 1906-ban elkészült tömbje nem volt alkalmas a korszerű, tehát nagy installációs igényű, komoly biztonsági előírások mellett rendezett, tömegeket vonzó időszaki kiállítások rendezésére. Mindez nem az épület hiányossága egyébként, hangsúlyozta hétfői sajtótájékoztatóján az igazgató. A századfordulón ugyanis még nem létezett az időszaki kiállítások műfaja. Időközben a kiállítási kultúra is megváltozott: manapság már nem elég, ha képek lógnak a falon. A korszerű múzeumok találkozóhelyként, kulturális fórumként és az ismeretterjesztés helyeként is működnek. Szerves részük az előadóterem, a számítógépes infrastruktúra, a boltok, kávézók, étterem is. Látványtervek A világ nagy múzeumaiban 15 éve indult folyamathoz csatlakozott a Szépművészeti azzal, hogy meghívásos pályázatot hirdetetett hét építész számára. A feladat kényes volt, mivel a Hősök tere megbolygatása, átalakítása sokakban felháborodást kelthetett. A tér ráadásul a világörökség részét képezi.
2010-re fejezik be a 3, 8 milliárd forintból épülő komplexumot, amely világszínvonalú múzeummá tenné a Szépművészetit. Karácsony Tamás nyertes terve az utcaszinten szerény jellel tűnik csak fel. A Szépművészeti múzeum igazgatója "hűvös eleganciájúnak", a nyertes építész, Karácsony Tamás pedig "alázatosnak" nevezte a győztes tervet, amely alapján a Hősök tere alá bővítik az ország legsikeresebb múzeumát. A Szépművészeti térszint alatti bővítését a felszínen csak egy letisztult üvegkocka jelzi majd. A jelenlegi járda alatt viszont két szinttel, 6000 négyzetméterrel bővül a múzeum. Az új térben alakítják ki a kávézókat, éttermet, a múzeum shopot, és a legfontosabb, a direkt sztárkiállítások igényeire tervezett, 1200 négyzetméteres kiállítóteret. A kétszintes komplexumot szinteltolásokkal úgy alakították ki, hogy a bevilágítókon keresztül az alsó folyosókra is jut napfény. Baán László igazgató már három évvel ezelőtti beiktatásakor elmesélte nekünk, hogy célja az épület bővítése. Terveit alátámasztotta sikeres múzeumpolitikája, amellyel világviszonylatban is kiemelkedő látogatottságú időszaki kiállításokat rendezett.
Az így létrejött ikerpark mindkét oldalán egy-egy szökőkutat is elhelyeztek. Középen ekkor már állt a Millenniumi emlékmű oszlopsora, igaz, még a királyszobrok nélkül. A lovasfogatok és a még ritkaságnak számító automobilok a középen szabadon hagyott, széles sétányon, Gábriel arkangyal szobrát megkerülve jutottak el a Városligeti-tó hídjához. A Millenniumi emlékmű helyéről az 1896. évi VIII. törvénycikk így rendelkezett: "A Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részében a honfoglaló Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emléket állít. " Az emlékmű építészeti része, a központi oszlop és a kolonnád 1896–1905 között épült ki, ugyancsak Schickedanz Albert tervei alapján. A mai Hősök tere megkomponáltsága végső soron annak köszönhető, hogy ugyanaz az építész tervezte mindhárom meghatározó építményét, amelyek évtizedes különbségekkel épültek fel. Az emlékmű befejezése különösen elhúzódott. Több mint harminc év telt el az első kapavágástól a felavatásáig. Amint arról a következő kép is tanúskodik, a kor embere még úgy látta – hasonlóan a törvényalkotókhoz –, hogy az emlékmű nem egy térre épül, hanem a Városligeten belül, növényzettel körülvéve.
A komplexum főbejárataként szolgáló elem acélcsipkére erősített üvegből készül. A felszín alatti létesítménynek lesz egy kevésbé ünnepelt lejárata is a Városliget irányába. A tervekben szerepel egy harmadik bejárat, egy kapu, amely a főlépcső közepén nyílna. Erről azonban a munka során döntenek. Karácsony a tervek pontos kidolgozásánál együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat építészével, Szécsi Zsolttal, és a Szépművészeti átalakításaiért felelős építésszel, Mányi Istvánnal. A nyertes építész az alaprajzon azt is megmutatta, a komplexumot úgy tervezte, hogy folytatható legyen a Hősök tere irányába, ha egyszer szóba kerülne a két, egymással szemben álló múzeum felszín alatti összekapcsolása. A 3, 8 milliárd forintos beruházásból 3, 5 milliárdot EU-támogatásból fedeznek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) június-júliusban írják alá a szerződést, a munkálatok 2009 tavaszán kezdődnek. Baán László igazgató elmondta, hogy az építkezést felülről, a felszín megbontásával végzik, de a múzeum az építkezés ideje alatt sem zár be.
A külföldi turisták többsége máig megcsodálja. Eredetileg 3689 méternyi volt a pálya hossza, a szerelvények 3225 métert tettek meg alagútban. Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával a Mexikói útig hosszabbították meg a pályát, a nyomvonalat pedig végig a föld alá helyezték. Így ma a vonal teljes hossza 4400 méter. Az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. 1896. május 3-án, vagyis ma 125 éve, a honfoglalás ezeréves évfordulóján Ferenc József nyitotta meg Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútját Budapesten. A londonit 1863-ban helyezték üzembe, de az eredetileg gőzhajtású volt. A Millenniumi Földalatti Vasutat, hivatalos nevén M1-es metróvonalat, a többség csak kisföldalattinak nevezi. Talán kevesen tudják, de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja. Természetesen a földalatti megvalósításának ötlete már korábban felmerült. Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat (mai Andrássy út) 1884-re faburkolattal látták el. Abban az időben a Városliget felé rendszeres omnibusz járt, de az akkori ütőéren, a Király utcán közlekedő villamossal együtt is kevésnek bizonyult, a járatok túlzsúfoltak voltak.
A meghívott építészek, Balázs Mihály, Bán Ferenc, Ferencz István, Janáky István, Karácsony Tamás, Mányi István és Vásáros Zsolt többnyire tartották is magukat a kiíráshoz. Egyedül Bán Ferenc és munkatársai vették fel a harcot a hét vezérrel, és helyeztek el házméretű üvegkristályokat a téren. Ők kiléptek a Szépművészeti vonzáskörzetéből. A térre és a Műcsarnok mellé is helyeztek a szembeötlő formából. Míg azonban ezekbe turisztikai és szolgáltató funkciókat álmodtak, a Szépművészeti előtti kristályba egy lábakon álló, amorf test került. Ebben kapott volna helyet az előadóterem. Alázatos terjeszkedés A művészeti tanácsadó testület azonban tartotta magát az eredeti elképzelésekhez, és egy visszafogott koncepciót választott győztesnek. Karácsony Tamás Ybl-díjas építész elmondta, hogy szándékosan kerülték a felszíni, látványos elemeket. "A bejárat fontos, de csak mellékszereplő akar lenni. Arányos alázat jellemezte a munkát" - mondta. A felszínre, a múzeum Dózsa György úti sarkához üvegkockát vázolt.
1914. július 28. Szerző: Tarján M. Tamás 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát. Az első világháború áldozatai. Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlen Szerbiát vonja felelősségre, a balkáni hódító tervek pedig arra késztették Ferenc József (ur. 1848-1916) környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján. A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak.
1882 -ben létrejött a hármas szövetség, a központi hatalmak szövetsége Németország az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével. 1893 -ban kötött szövetséget Oroszország és Franciaország, ezt kiegészítette az Entente Cordiale ( antant — szívélyes megegyezés) az angol-francia egyezmény. Oroszország és Anglia 1907 -es katonai szövetségével zárult a rendszer. Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvezett az államok földrajzi helyzete, azaz hogy összefüggő terület, így könnyebb a csapatok mozgatása, az élelem- és a fegyverszállítás. Az első világháború és kora. Hátránya, hogy ezen országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk. Az antant előnye, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent számukra. A gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottát alakítottak ki, ezért tengeren erősebb pozícióba kerülhetnek.
A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak. IV. A háború első felének mérlege: 1. )Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült, az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött, Oroszország pedig kilépett a háborúból (Breszt-Litovszki béke) a forradalma miatt. 2. )A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb tengeri csata (döntetlen). 3. AdatbázisokOnline. )A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét. 4. )A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának. III. Az antant győzelme és békéje I.