A teljes beszélgetés alább újranézhető. Ridikül – minden hétköznap 17. 05-től a Duna Televízión. A Ridikül korábbi adásai 60 napig korlátlanul újranézhetők a MédiaKlikk felületén.
Fotó: MTI/Kovács Tamás A közszolgálati médiaszolgáltató tartalomszolgáltatásaihoz kapcsolódóan végzett értékteremtő és magas színvonalú munkát, illetve példaértékű szakmai tevékenységet nyújtó alkotókat ismerték el ünnepélyes keretek között. A díjakat nyolc kategóriában adta át Papp Dániel és Dobos Menyhért: Az év felfedezettje díjat Koltai-Kiss Borbála, az M5 kulturális csatorna műsorvezetője vehette át. Az év vágója Sáfrány Gergő lett. Az év gyártási szakemberének Kiss Tibor gyártásvezetőt választották. Az év operatőre elismerést Szepesi Dávid érdemelte ki. Levelet írt Knézy Jenőnek – Petrovics-Mérei Andrea és a sport - NSO. Az év rendezője díjat Dömök Dórá nak ítélték oda. Az év riportere elismerést Németi Noémi, az M1 hírterületi vezető szerkesztője vehette át. Az év szerkesztője Bodó Mária, a vallási főszerkesztőség szerkesztő-műsorvezetője lett. Az év műsorvezetője díjat Petrovics-Mérei Andrea, az M4 Sport műsorvezetője kapta. A díjakat átadó Papp Dániel hírhamisítóként vált ismertté, míg Dobos Menyhért felel a Duna Médiaszolgáltató működésért, ahová az MTI is tartozik, amelyről a napokban bebizonyosodott, hogy számos alkalommal súlyos cenzúrákat végez.
Novodomszky Évát és Petrovics-Mérei Andreát nemcsak a családjuk, hanem a munkahelyük is segítette abban, hogy gyermekeik születése után újra munkába állhassanak – mesélték a Ridikülben. A Család-barát műsorvezetője, Novodomszky Éva kétgyermekes édesanya, az M4 Sport tévése, Petrovics-Mérei Andrea pedig öt gyermeket nevel, de sosem merült fel egyikőjükben sem, hogy a családi egység kizárólag főállású anyaként működtethető jól. Petrovics mérei andrea casiraghi. A két képernyős a Ridikül magazin vendégeként vallott arról, hogyan élték meg az anyaságot tévésként és milyen segítséget kaptak környezetüktől és munkahelyüktől, hogy megteremthessék a magánélet és a munka közötti egyensúlyt. "Az első olyan Balatoni Nyár idején, amit már édesanyaként vezettem, a kisebbik fiam csak egyéves volt. A Dunás kollégák szerették volna, ha visszatérek, de rám bízták, hogy mennyi időre. Két hetet vállaltam el, édesanyám és egy révfülöpi óvónéni segített nekem a gyerekek körül, de a kollégáim is szívesen pesztrálták őket. Mindenre van megoldás, de szükséges a munkahely rugalmassága is" – mondta a Ridikül vendégeként Novodomszky Éva, akinek ma már nagyobbik fia 17, a kisebbik 11 éves, így valamelyest tervezhetőbb és kiszámíthatóbb az életük.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában expedíciós mérést is végeztünk egy új típusú vízhőmérő segítségével, ami több szinten is regisztrálta a Balaton hőfokát. E mérések szerint 1-1, 5 m-es mélységben jellemzően 28, 3-28, 7 fokot, 2-3 m-en pedig jellemzően 27, 4-28, 2 fokot regisztrált a műszer, tehát elmondhatjuk, hogy nemcsak tó felszíne, hanem a mélyebb rétegek is át vannak melegedve. Az előrejelzések szerint a hőség marad, akár ismét lehet 30 fokos a Balaton. Kapcsolódó oldalak:
A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű állóvize, ami gyönyörű tájképe, kellemes vízhőmérséklete és sok egyéb természeti adottsága miatt is kedvelt úticél. A Balaton víztérfogata a felületéhez képest viszonylag kicsi, tehát sekély. A térséget alapvetően kontinentális éghajlat jellemzi, de érvényesül a mediterrán hatás is, illetve a mikroklimatikus viszonyokat a Balaton víztömege befolyásolja. A tó vize párolog, hűti is a légkört, így kellemes a parton tartózkodni nyáron, a forró napokon is, persze inkább csak az árnyékba húzódva. A tóparton gyakoriak a zivatarok, erős szelek, ezen felül a klímaváltozás is erősen befolyásolja a hőmérsékleti- és csapadékviszonyokat. Balatoni turizmus, röviden A balatoni turizmust ugyan jellemzi a szezonalitás, (a vendégéjszakák száma a júliusi és augusztusi hónapokban a legmagasabb), de az infrastrukturális fejlesztések és az éghajlatváltozás hatására hosszabbodó nyarak következtében szeptemberben is alkalmas üdülésre a térség. Szélsőséges viszonyokra is lehet számítani, hiszen egyre gyakoribbak a hőségnapok, amikor a napi maximális hőmérséklet meghaladja a 30°C-ot.
Hogy megfelelő képet alkothassunk, létezik az úgynevezett CIVAS (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) modell, amely segítségével elvégezhető a hatásvizsgálat. A modell a térségre jellemző éghajlatváltozás környezeti, társadalmi, gazdasági hatásait térképezi fel, majd azt, hogy a hatásviselők (pl. turizmus) milyen érzékenységgel jellemezhetőek. Ezt kiegészítve az alkalmazkodó képességgel megállapítható a sérülékenység. A klímaváltozás miatti változásokra fel kell készülni, alkalmazkodnia kell a turizmusnak a körülményekhez. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály (NAKFO) kutatói a CIVAS modellből kiindulva a balatoni üdülőterület éghajlati sérülékenységét alacsonyra becsülik. A tóparti települések közül Balatonfüredre állapították meg a legalacsonyabb sérülékenységi mutatószámot. A vízparti turisztika esetében is érvényes, hogy a népszerű célpontok, mint a Balaton és környéke, a jobb gazdasági helyzetük miatt képesek adaptálódni klímaváltozáshoz, így ellensúlyozzák a kedvezőtlen hatásokat.