Kifogást persze mindig találunk. Tejes doboz szelektív film. Az egyébként a hulladékot szelektíven szétválogató, de italos kartondobozt mégsem gyűjtő válaszadók 21%-a gondolta úgy, hogy nem tud az italos karton szelektív gyűjtésére is külön odafigyelni; 27%-uk szerint a használt italos kartondobozok túl sok helyet foglalnak; 29%-uk szerint az üres tejes és gyümölcsleves kartondoboz hamar megbüdösödik; míg 40%-uk azt hozta fel kifogásként, hogy túl kevés italos kartondoboz keletkezik a háztartásban. A kutatás során azonban kiderült, hogy az utóbbi, leggyakrabban említett kifogás nem állja meg a helyét, mivel az italos kartont szelektíven nem gyűjtők körében is majdnem annyi tejes és gyümölcsleves kartondoboz hulladék (átlagosan 4 kartondoboz hetente) keletkezik, mint egy átlagos magyar családnál (átlagosan 5 kartondoboz hetente). Megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartonok számát A kutatás egy olyan lehetőségre is rávilágított, amely révén egy kis odafigyeléssel akár már most megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok számát.
Egyre többet hallunk a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, azonban még mindig nehéz eldönteni, hogy egyes használati cikkeket hova dobjunk, ha már nincs rájuk szükség. A közelmúltban egy újabb fontos változást vezettek be a szelektív hulladékgyűjtésben Magyarországon. Az idei évtől kezdve az italos kartondobozoknak a papír helyett a műanyaghulladékok között van a helyük, ezzel még tovább duzzad ennek a hulladéktípusnak a mennyisége. A chipses zacskó egy másik gyakori termék, amely rendszeresen a műanyagos kukákba kerül, de rendben van ez így? A chipses zacskókkal két gond van: egyrészt, hogy jellemzően zsírosak, szennyezettek belülről, másrészt, hogy a tartalmukat vékony fémfólia védi. Tejesdoboz szelektív. Ez a kettő külön-külön is elegendő okot ad rá, hogy ne dobjuk őket a műanyaghulladékok közé. Mivel Magyarországon jelenleg nincs megoldva az újrahasznosításuk, ezért kényszerűségből a háztartási kukákban van a helyük. Kép: Schutterstock Mi a teendő egy másik, jelentős mennyiségű csomagolóanyaggal, a hungarocellel?
Az FKF azt kéri, hogy január 1-jétől a kék fedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot (például újságot, hullámpapírt, csomagolópapírt vagy összelapított kartondobozt) helyezzenek. A sárga fedelű tartályokba pedig kevert csomagolási hulladékot (például műanyag és fém csomagolási hulladékot, összelapított italos kartondobozt, PET-palackot és fém italosdobozt vagy műanyagzacskót) helyezzenek. Fontosnak nevezték, hogy a sárga fedelű tartályban kizárólag csomagolási anyag gyűjthető, tehát ne helyezzenek bele egyéb műanyagot és fém használati tárgyakat.
Bár gyűjtőládától is függ, általában az italos doboz műanyagkupakos részét jobb eltávolítani a dobozról. További problémát jelent a gyűjtés során az, hogy a szemét gyakran szennyezett állapotban kerül a ládákba. Pedig az italos kartonok és a műanyagdobozok kiöblítése a hatékony újrahasznosítás szempontjából kulcsfontosságú. Tényleg újrahasznosítják? A nagybani gyűjtés módszere sokat változott az idők folyamán: akadnak olyan országok, ahol külön autóban, de nálunk jellemzően egy autóban, több külön rekeszben gyűjtik be a ládák tartalmát. Bár természetesen utólagosan is szelektálni kell a nem odaillő anyagokat, amiket aztán összepréselnek. Az italos dobozos bálákat a feldolgozáskor egy speciális szerkezetben vízzel keverik, mellyel a polipropilén- és az alumíniumrészeket eltávolítják belőlük. Te tudod, miből van a tejes doboz? - Hova dobjam?. A papírt ezután felaprítják, melegítik, és cellulózrostokra bontják. A keletkező pépet megtisztítják például a nyomdafestéktől, sűrítik, majd újra papírtermékeket gyártanak belő a hulladékgazdálkodásról szóló kormányhatározatok az égetési kapacitás kihasználását még mindig előbbre veszik a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás hazai fejlesztésénél, sajnos a zöldhulladékok esetében is, a tájékozódás és a környezettudatos választás a lakosság érdeke.
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. #Szelektívenjobb mozgalmat indított az Italos Karton Egyesülés (IKSZ) a Földünkért világnap alkalmából. A közösségi média erejét kihasználva közel 2, 5 millió embert értek el a kampánnyal. A kezdeményezéssel az IKSZ célja az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fontosságára, különösen az italos kartonra. Az akcióhoz csatlakozott többek között Gundel Takács Gábor, Pély Barna, Harcsa Veronika a Sugarloaf, közel száz óvoda és iskola, valamint számos munkaközösség és magánszemély - derül ki az IKSZ közleményéből. Januártól máshová kell majd dobni a tejes dobozt - ProfitLine.hu. A Földünkért világnap, melyet a Dalai Láma indított útjára 1991-ben, a cselekvésről szól. Ehhez a világnaphoz csatlakozva alkotta meg az IKSZ a #Szelektívenjobb mozgalmát, amely a közösségi médiában közel 2, 5 millió embert ért el és szólított cselekvésre a világnapot körülölelő két hétben. Az aktivitásban részt vevőknek az volt a feladatuk, hogy készítsenek egy szelfit egy szelektíven gyűjthető hulladékkal, főként italos kartonnal, hiszen sokan nem tudják, hogy a tejes és gyümölcsleves dobozok hasznos újrapapír alapanyagok, de csak akkor, ha a megfelelő helyre kerülnek.
Kiss Tibor, a BKM Nonprofit Zrt. FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának vezetője. A körforgásos hulladékgazdálkodás lényege, hogy a hulladékok feldolgozott formában visszakerüljenek a körforgásba. Az erre való áttérés támogatása meghatározó eleme a társaság stratégiájának. A most bevezetésre kerülő új csoportosítási rend kiemelt célja a szelektíven begyűjtött hulladék minőségének javítása. Tejes doboz szelektív filmek. Az új csoportosítási rendszer a különböző anyagok rétegeiből álló italoskartonok gyűjtését érinti: egyes tejtermékek, gyümölcslevek dobozait ezentúl nem a papírral a kékfedelű, hanem a sárgafedelű tartályban, a kevert csomagolási hulladékokkal együtt kell gyűjteni. Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap Ezt a változtatást annak érdekében vezeti be a Társaság, hogy a kékfedelű tartályokba kizárólag tisztán papírhulladék kerüljön, így – várhatóan - annak további válogatására a jövőben már nem lesz szükség. A fentiek alapján az FKF arra kéri a lakosságot, hogy 2022. január 1-től: a kékfedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot (pl.
A Diákhitel2 pedig azoknak nyújt segítséget, akik költségtérítéses formában tanulnak a felsőoktatásban. Ennek mértékét a tandíj határozza meg, a képzés költségét a Diákhitel Központ közvetlenül az intézmény számára utalja el. A hitel kamatozása folyamatosan változik, 2020-ban A Diákhitel1 esetében 1, 99% az érvényes kamatláb. A Diákhitel részletes információiért, a kedvező visszafizetési feltételeinek megismeréséért érdemes felkeresni a Diákhitel Központ honlapját, ahol az érdeklődők minden egyes felmerülő kérdésükre választ kaphatnak. Ifjúsági Garancia Rendszer a fiatalkori munkanélküliség felszámolásáért A munkanélküliség problémája a fiatalok életét is megnehezíti. Nyelvvizsga Állami Visszatérítés - Neptun - Hallgatói Információs Portál - Nyelvvizsga Bizonyítvány Feltétel A Mesterképzésre Jelentkezéshez. Az Ifjúsági Garancia Rendszer azért jött létre, hogy azon 15-24 év közötti fiatalok számára nyújtson érdemi segítséget, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. A program keretében a foglalkoztatási szolgálatnak (korábbi nevén munkaügyi központnak) meghatározott időn belül valamilyen lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre vagy a tanulásra.
Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet. ( Magyar Hírlap) Szakértők szerint ha a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe. Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, a kormány elhalaszthatja annak bevezetését – értesült a Magyar Hírlap. Ennek fő oka, hogy a felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között, és amennyiben a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe. A lap szerint a halasztásról már megszületett az elvi döntés. A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek addigra lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgája.
Év elején robbant a hír, miszerint egy új kormányrendelet értelmében visszaigényelhető a sikeres nyelvvizsga díja. Összeszedtük, mire érdemes odafigyelni és milyen feltételeknek kell megfelelned, hogy élhess a lehetőséggel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bevezetett intézkedés elsődleges célja a fiatalok munkaerőpiaci versenyképességének növelése. Elsőként érdemes tisztázni, hogy pontosan kikre és milyen vizsgákra vonatkozik a lehetőség. Kik igényelhetik? A kormányrendelet szerint a 35. életévüket még be nem töltött magyar állampolgárok, illetve az Nftv. 39. § (1) bekezdés a)–h) pontjaiban meghatározott nem magyar állampolgárságú személyek – ide tartoznak például a szomszédos országokban élő magyarok is – élhetnek az utólagos visszatérítés lehetőségével. A nyelvvizsga díjának utólag visszaigénylését az alábbi nyelvek esetében teheted meg: angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, nemzetiségi nyelvek, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland és finn. Milyen nyelvvizsgatípusokra érvényes?