A lízing fogalma és szerepe (ÁFA) - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás A lízing fogalma és szerepe (ÁFA) A lízing a nemzetközi és a hazai gyakorlatban is arra szolgál, hogy a gazdasági szféra résztvevőit akár a saját forrás hiánya miatt, akár a forrás megtakarítás érdekében külső pénzügyi forrás igénybevételével segítse a tevékenységükhöz a szükséges eszközök beszerzése érdekében. A lízingügyletek két fő csoportját különböztethetjük meg, úgymint pénzügyi lízing, illetve operatív lízing. ( azaz tartós bérlet) A közös fogalmak alapján az alábbi tulajdonságok emelhetők ki A lízingszerződés egy háromoldalú (esetenként kétoldalú) szerződés, ahol az egyik oldalt a lízingtárgy forgalmazója, esetleg előállítója, a másik oldalt a lízingbe adó, a harmadik oldalt a lízingbe vevő képviseli. Operatív leasing fogalma . Kétoldalú szerződés esetén a lízingtárgy előállítója és a lízingbeadó személye egybeesik. A szerződés alapján a dolog tulajdonjogát a lízingbe adó szerzi meg, de a használatot átengedi a lízingbevevőnek. A szállítónak a vételárat a lízingbe adó fizeti meg.
Speciális bérlet, finanszírozási forma (pénzintézeti nézet), speciális kereskedelmi eszköz (szállító, lízingbe vevő oldaláról). Közgazdasági értelemben: A lízing olyan üzletfajta, melynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje. A használati jog átengedésével a lízingbe vevő viseli a használattal járó kockázatokat, de természetesen a lízingtárgy használatából adódó haszonszerzés is őt illeti yfajta bérleti forma.
Lízing és adózás. Pénzügyi lízing. ~. Visszlízing. 1/6. oldal »... A lízingbeadó díj fizetése ellenében átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbevevőnek. Két fő típusa létezik, a pénzügyi és az ~. A lízingdíj általában tartalmaz áfá-t. Hitel fogalmak A... Lásd még: Mit jelent Pénzügy, Pénzügyi, Lízing, Pénzügyi lízing, Finanszíroz?
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a következő XVI/D. fejezettel és 66/I-J. §-okkal egészül ki: "XVI/D. FEJEZET AZ ÁFA-RAKTÁRRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 66/I. § (1) E fejezet alkalmazásában: 1. áfa-raktár: a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áru korlátlan ideig történő tárolása céljából létesített raktár, melyet olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltet - ide nem értve azt az adóalanyt, aki termelő tevékenységet végez belföldön -, aki (amely) rendelkezik a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92 (EGK) számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93 (EGK) számú Bizottsági Rendelete 525. cikkében meghatározott "A" típusú vámraktári engedéllyel. Az áfa-raktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az "A" típusú vámraktáréval.
Tehát a vámtarifaszámok, az azokat szabályozó, évente változó Kombinált Nómenklatúra ismerete és megfelelő alkalmazása az első lépés ahhoz, hogy a megfelelő mértékű Áfa-t fizessük. Ha az Áfa törvényben meghatározott mértéknél kevesebb adót fizetünk az általunk rosszul besorolt termék után, akkor komoly bajba kerülhetünk. A NAV 3 évig visszamenőleg vizsgálódhat a vámtarifaszám alapján megállapított és befizetett Áfa után, az általa kijelölt időszakban, és az általa választott termékek, termékcsoportok esetében. Így visszamenőleg minden egyes rossz áfakulccsal értékesített tétel után beszedheti az adókülönbözetet. Emellett ezekben az esetekben persze komoly bírságra is számíthatunk. De fel is jelenthet minket a hivatal, adócsalás címén. Hova forduljak? A folyamatosan változó Kombinált Nómenklatúra, és az ezzel kapcsolatos vámtarifaszámok ismerete és folyamatos követése elég bonyolult feladat, attól függően, hogy milyen mennyiségű termékkel foglalkozunk. A termékek vámtarifaszámát érdemes precízen lekövetni, és folyamatosan vezetni.
Az Áfa-törvény 2020. július 1-jétől hatályos változása számtalan eddigi szabályt és módszert megváltoztatott, több esetben azonban éppen a már alkalmazott gyakorlat félreértései mutatkoztak meg. Ilyen lehet az áfa-adóalanyiság és az áfa-kör azonosítása, de ugyancsak elterjedt tévhit, hogy csak a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók minősülnek adóalanynak. Az Áfa-törvény azonban nem ismeri sem az "áfa-kör", sem pedig a vállalkozási formák fogalomrendszerét, sőt, még a magánszemély fogalmát sem. Ki számít adóalanynak? Az Áfa-törvény adóalanyokról és nem adóalanyokról beszél. Adóalanynak számít mindenki, aki belföldön gazdasági tevékenységet végez, függetlenül annak formájától. Tehát áfa alanynak számítanak az alanyi mentes adózók, a tárgyi mentes tevékenységet folytatók, valamint a KATA-s egyéni vállalkozók, az adószámos magánszemélyek is. Nem számítanak adóalanynak az olyan szervezetek, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet. Ilyenek lehetnek például a gazdasági tevékenységet nem folytató társasházak, egyesületek, alapítványok stb.
Ellenben ha van viszontszolgáltatás, termékértékesítés, de az közérdek, vagy sajátos jellege miatt adómentes, akkor sem lesz áfa-s a kártalanítás (2). Csak ha nem az előbbi két esetről beszélünk, akkor merülhet fel jogosan, hogy a kártalanítás áfa-s lehet. Nézzünk konkrét példát az áfa-s kártalanításra, ha például kisajátítást végeznek a tulajdonunkat képző vagyontárgyra, vagy szolgalmi jogot alapítanak egy másik vagyontárgyunkra, akkor a kötelezett fél – ha furcsának is hat így leírva – jogszabály alapján "kötelezettséget vállal" a döntés, vagy állapot elviselésére, tűrésére, akkor az így kapott kártalanítás ellenértéknek fog minősülni, és áfa-s ügylet tárgya lesz. Végül ne essünk annak a csapdájába, hogy ha a felek valamit "kártalanításnak" hívnak is, az még nem biztos, hogy kártalanításnak is fog minősülni. Ha például egy cég "kártalanítás" fejében azt vállalja, hogy nem értékesít fizikailag egy adott körzetben, vagy egy vásárlói célcsoport felé, akkor az nem lesz a valóságban is kártalanítás, hanem itt konkrét szolgáltatásról beszélünk.
§ 14. és 15. pont), ezekből azt emelem ki, hogy amikor pénzről beszélünk, akkor a névértéken elfogadott pénzről beszélünk, amely semmi esetre sem tévesztendő össze például azzal az érmepénzzel, amelyet azért állítanak elő, hogy az adásvétel tárgya legyen. Vagyoni előny lehet a teljesített termék vagy/és szolgáltatás is, amellyel meg is érkezünk a csereügyletek témájához. Anélkül, hogy ebbe most részletesen belemennénk, az egyszerűség kedvéért szorítkozzunk csak arra, hogy mindkét félnek számlát kell kibocsátania a saját maga által teljesített ügyletről, amely alapján a szállítónál adófizetési kötelezettség, a megrendelőnél adólevonási jog keletkezhet, de hogy ténylegesen fog-e, az az általános szabályoknak a konkrét esetre történő vetítésétől fog függeni. Hibás az a megközelítés, amelynek keretében csak az egyik fél "érzi magát" szállítónak, a másik pedig "csak" megfizetésképpen ad terméket, szolgáltatást, ugyanis ebben az esetben mindkét fél lesz egyszerre szállító, és megrendelő. Ahhoz hogy a termékkel, szolgáltatással juttatott vagyoni előny ellenértéknek is minősüljön, nagyon fontos, hogy az ügyletek között ok-okozati összefüggés álljon fenn, például az egyik fél papírral "fizet" a megrendelt fáért, vagy fordítva, a lényeg az okozatiság, az ügyletek összefüggése, ez lesz a döntő szempont annak meghatározásában, hogy ellenértéknek minősíthessük a saját teljesítésünket.
Majd 2021. január 1-jétől fog hatályba lépni az ezen számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. Ugyanakkor ez a kötelezettség nem fogja érinteni a magánszemély vevő nevét és címét. Ebből kifolyólag hosszú távon fel kell készülnünk arra, hogy a magánszemély vevőket meg tudjuk különböztetni az adóalany vevőktől. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség eltér a számla kiállítási kötelezettségtől. Tehát a magánszemély adatait a számlán továbbra is kell majd szerepeltetni, ugyanakkor a számlaadat-szolgáltatásban nem szabad benne lennie. Hasonló a helyzet a külföldi társaságoknak kibocsátott számlákkal kapcsolatban. 2021. január 1-jéig nem szabad ezekről a számlákról adatot szolgáltatni, de azt követően kötelező lesz. Tehát a júliusi szabályozási változás alapján ezen vevői körnek kiállított számlákról sem szabad adatot szolgáltatni. Czöndör Szabolcs (2020-08-11)