Majd az osztalék bankszámlára / pénztárba történő beérkezés napjával a pénzeszköz növekedéssel szemben az egyéb követelés csökkenés fog állni. 2018. évközi módosításként a számviteli törvény egyértelműsíti, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. Tehát a járó osztalékot az adózott eredmény felhasználásáról határozat alapján kell elszámolni. (Szt. 84. Osztalék könyvelése 2012.html. (1) bekezdésben, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdésében az "adózott eredmény felosztásáról" szövegrész helyébe az "adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)" szöveg kerül 2019. január 1-i hatállyal) Adózási, számviteli kérdésre keresi a választ? Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére! Telefonáljon vagy írjon nekünk a címre!
Az új szabály 2021. január 1-jén lépett hatályba. Lekötött tartalék képzése A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik. A Tao. tv. Osztalékot kiváltó adó könyvelése - SZÁMVITEL témájú gyorskérdések. általános előírása szerint, ha társasági adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az a jogelődöt terheli, így a lekötött tartalék képzése ezen előírás alapján nem merül fel. De kivételes esetben lehet, hogy a társasági adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli. Ilyen eset például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani.
Ennek keretében értendő még a Ptk. 88. Könyvelési-tanácsadó: Fizetendő osztalék elszámolása. paragrafusának (1) és (2) bekezdésében rögzített szabály, miszerint a társaság tagjai a nyereségből részesednek és a veszteséget is közösen viselik, főszabályként a vagyoni hozzájárulásuk arányában, de az ettől való eltérést semmilyen módon nem tiltja a jogszabály. Tiltás kizárólag arra vonatkozik, hogy a nyereségből való részesedésből, illetve a veszteség viseléséből egyik tagot sem lehet érvényesen kizárni. Az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis.
Elképzelhető olyan is, hogy nem közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem mondjuk másik vezető vagy a képviseletükben eljáró jogász alkalmazza a fenyegetést és/vagy megtévesztést. Ilyen esetben is megtámadható a közös megegyezés. A közös megegyezés is megtámadható 5. Most akkor jó a közös megegyezés vagy sem? Felmondási idő, közös megegyezés és bér – Jogász válaszol | Hírek | infoDebrecen. A közös megegyezés akkor jó, ha mindkét fél tisztában van a felmondás és a közös megegyezés közti általános és eseti különbségeivel. Az általános különbözőségek ebből a cikkből nagyjából megismerhetők. Aki igényt tartana felmondási időre mentesüléssel (például munkakeresés céljából) vagy végkielégítésre, annak nem biztos, hogy jó aláírni a közös megegyezést. Három évi munkaviszony után 1 havi, 5 év esetén 2 havi, 10 év esetében 3 havi, 15 évnél 4 havi, 20 évnél 5 havi és 25 év munkaviszonynál pedig 6 havi végkielégítés járhat rendes felmondás esetében. Éppen ezért mindenképpen érdemes megnézetni egy szakértővel a közös megegyezés dokumentumát, átbeszélni a körülményeket és lehetőleg nem érdemes azt azonnal aláírni.
Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról. 2022. július 7. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba. 2022. július 6. GVH: megtéveszthette egy cég a napelemre pályázókat A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az EU-SOLAR Nyrt. -vel szemben, amiért megtévesztően ígérheti a lakossági napelem-pályázatok költségmentes előkészítését, illetve kifogásolhatóan hirdetheti a pályázat keretében általa telepített rendszerek költségmentességét.
A munkavállalónak ugyanis először a munkáltatónál kell a megállapodást megtámadnia. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. Hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadás megfelelő formája a munkáltatónak címzett írásbeli okirat, melyben a munkavállalónak fel kell tüntetni a megtámadás okát is, azt, hogy álláspontja szerint miért érvénytelen a megállapodás: például mert a munkáltató megtévesztette, vagy jogellenes fenyegetéssel vette rá a megállapodás aláírására. Ezek ismeretében dönthet a munkáltató a megtámadásról. Annak helyt adhat, vagy azt nem fogadja el. Ez utóbbi esetben, illetve, ha a megtámadásra a munkáltató 15 napon belül nem válaszol, fordulhat a munkavállaló bírósághoz 30 napon belül [Mt. 28. § (4) bek., 287. § (3) bek. ]. Így ha adunk jogorvoslati kioktatást – bár arra a törvény minket nem kötelez – annak helyes módja a következő: a munkavállaló a megállapodást a tévedés felismerésétől vagy a kényszerhelyzet megszűnésétől számított harminc napon belül a munkáltatónál támadhatja meg írásban, majd annak eredménytelensége esetén harminc napon belül bíróságoz fordulhat.