A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek motívumkör alapján két fő típusa különíthető el: életveszély, betegség, halál motívuma (pl. Fürdés, Feri, Ilonka) beavatódás motívuma (pl. Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés) – Jegyzetek. Esti Kornél Második fejezet, Petőfi Sándorka, Lidike) A kulcs a beavatódás-történetek közé tartozik. A kulcs realista stílusú történet, erősen érezhető rajta Freud hatása. A cselekmény nagyon egyszerű, soványka, sőt, már-már kisszerű, de fontos lélektani motívumokkal van átszőve. A gyerekek világa sem védettebb, mint a felnőtteké, legalábbis abból a szempontból, hogy ők is kiszolgáltatottak, és őket is kínozza a félelem és az elidegenedettség. Műfaj. A kulcs műfaja drámaszerű lélektani novella.
Ha jelképesen értelmezzük, akkor a cím témajelölő, de ha a konkrét jelentését vesszük (kamrakulcs), akkor a cím félrevezető lehet, mivel a történetben egyáltalán nem a kulcs a fontos, pontosabban a kulcs nem fizikai tárgyként fontos. Főszereplő. A novella főhőse a kisfiú. Az ő tudatában, lelkében lezajló folyamatok teszik drámaivá az egyébként banális cselekményt. Amikor még csak keresi az apját, várakozó, izgatott hangulatban van. Amikor megtalálja, megdöbben, mivel nem azt látja, amit várt. A végén pedig mélységesen csalódott, mert hamisnak bizonyul az apjáról alkotott képe. Elbeszélő: valószínűleg mindentudó elbeszélő. Szólama nem egységes. A végén amikor Pista tűnődik, hogy apja vajon miért szólította Pistukámnak, az elbeszélői szólam helyett a szereplőt halljuk beszélni (" Miért hívott így? Otthon sohasem nevez így. Karinthy frigyes novellaelemzés a facebook. ") Ez a rész egy belső vívódásról szól, és itt Pistát közvetlenül halljuk, ezt az igék is jelzik, amelyek E/3. személy helyett első személyűek lesznek. Utána a narrátor visszaveszi a szót Pistitől, akinek gondolatait ismét ő tolmácsolja.
"szoknyás metszés", amikor az első három elágazásig meghagyunk minden ágat és termést. A harmadik elágazás után a kiválasztott legszebb ág kivételével a többit visszacsípjük. Így a tövön maradnak a legkorábbi termések és a kellő levélfelület a bogyók beárnyékolásához és a paprika további lendületes fejlődéséhez. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levelek hónaljából is előtörhetnek hajtások – ezeket el kell távolítani. A metszési tudnivalók: Lehetőleg napsütéses időben, a déli órákban száraz növényeken dolgozzunk. Borús, hűvös idő esetén a metszést követően, fokozott mértékben szellőztessünk. Úgy metszünk, hogy magát a növényt ne érintsük, csak az eltávolításra szánt növényi részt fogjuk meg. Metszést követően ne öntözzünk, és ne párásítsunk. Paradicsom tápanyagellátása, növényvédelme. Legyünk kreatívak! Egy cseréphez csak 60 négyzetcentiméter napra van szükség. Ha kevés a napsütés, a paradicsom is kevesebb lesz! Milyen zöldséget termesszünk konténerben? Amint kiszámoltuk, hogy mennyi napsütés esik a kiválasztott területre, itt az ideje, hogy eldöntsük mit termesszünk.
A hétvégén ellenőrizzük le, hogy a kiválasztott hely napsütött-e reggel 9-kor, délben és délután 3 órakor. Ha a három időpontból két alkalommal süt a nap, akkor a hely tökéletes lesz. Ne feledjük el, hogy a levelek megjelenésekor nagy változások következhetnek be, és a most még napos terület árnyékossá válhat. Mik a konténeres zöldségtermesztés előnyei? A konténeres termesztésnek nagyon sok előnye van. A konténerek segítségével akár egy kisebb napos helyre is be tudjuk tenni őket. Egy lakásba való cserépben annyi bazsalikomot termeszthetünk, hogy elegendő legyen egész télen. Egy árnyékos területen talán találunk annyi napsütötte kis helyet, ahol egy jó adag paradicsom ot tudtunk termeszteni. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás Ha bokrosra neveljük, akkor egy-egy esetleges ritkítást végzünk, az oldalhajtásokat kitörhetjük, a leveleket is megritkíthatjuk. Általában ezt a nevelési módot alkalmazzák a hobbikertekben. Ha egy kicsit jobban belejövünk, akkor már karósként kezdjük nevelni: A legelterjedtebb az ún.
Eljött a balkonkertészek ideje! A paradicsom konténeres termesztése nem új keletű dolog. Az eljárás nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy kert, tágas hely hiányában is tudjunk saját paradicsomot nevelni. Paradicsomot tehát nem csupán szabadföldben termeszthetünk: függő növénytartóban, ablakládában, ültetőedényben, cserépben, illetve egyéb, erre a célra alkalmas tartályban is gond nélkül felcseperedik és terem. Ahhoz, hogy a vállalkozásunk biztosan sikeres legyen, mindenekelőtt fontos, hogy a megfelelő paradicsomfajtát a megfelelő típusú edénnyel párosítsuk és megfelelően gondoskodjunk az elültetett növényről. Till Westermayer A paradicsom termesztése konténerben A paradicsom edényben, cserépben történő nevelése szerencsére nem bonyolult dolog. A lehető legnagyobb siker érdekében először is járjunk utána, mekkora lesz a teljesen kifejlődött növény és ennek figyelembevételével válasszuk meg az edény méretét. Például a kisebb fajták kiválóan elférnek egy-egy függő virágkosárban vagy balkonládában, míg a nagyobb fajták számára válasszunk erős, stabil ültetőedényt, például egy 5 literes műanyag vödröt.