Az 1884-ben megalkotott gasztronómiai műremekbe a beletöltött vajkrémet – bármily hihetetlenül hangzik is – szintén ő találta ki, addig ugyanis a cukrászok nem ismerték ezt a típusú tölteléket. Dobos C. József egy valódi szakácsdinasztia leszármazottja, dédapja Rákóczi Ferenc szerencsi kastélyában volt szakácsmester és ő maga édesapja mellett kezdte e mesterség elsajátítását. 1878-ban – kissé szokatlan módon – csemegekereskedést nyitott a Kecskeméti utcában, ahol saját készítésű ételeket, konzerveket, édességeket is árusított és – ma rendezvényszervezőnek mondanánk – vállalta házi ünnepségek ellátását, ételsorainak összeállítását, a rendezvények lebonyolítását. Dobos c józsef vendéglátó ipari szakközép iskola. Kiváló tudása miatt sok előkelő család vette igénybe szolgáltatásait, divattá vált nála rendelni vagy fogyasztani. Sokoldalú ember volt, korának kiváló szakírója, művelt, szellemes társalgója. Mintegy 15 kötetben adta közre szakmai ismereteit, az évek során elsajátított műhelytitkait, külföldi utazásai gasztronómiai élményeit és étkezéssel kapcsolatos történeteit, anekdotáit, amelyeket főként német nyelven írt, és a mai nap várat magukra magyar fordításuk.
Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Dobos C. József Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola Iskola: (1) 320-9805 Titkárság: +36-30-369-5210 Fax: (1) 320-9276 titkarsag(kukac) OM azonosító: 203061/025 1134 Budapest, Huba utca 7. (Főbejárat: Angyalföldi utca 11. ) © 2014 Minden jog fenntartva. BGSzC Dobos C. József VTSZI - Powered by Webnode
1885-ben, Budapesten, a mai Városligetben megrendezték az Első Budapesti Országos Általános Kiállítást, ahol Dobosnak saját reprezenttív pavilonja volt, ahol 80 pincér, 10 szakács és 10 mosogatónő dolgozott. Egy alkalommal Erzsébet királyné és József is megtekintették a kiállítást és betértek Doboshoz, ahol ő maga szolgálta ki őket. Természetesen megkóstolták a finom újdonságot is ami merőben különbözött a kor torta divatjától, ami akkor a cicomás, sok emeletes, gazdagon díszített főzött krémből álló csodák voltak. A dobos torta 5 réteg habkönnyű piskóta lapból, vajas csokoládé krémből, és a tetején roppanós karamellből áll "mindösszesen". A kiállításon az is kiderült hogy nem csak ezzel kísérletezett, hanem rengeteg mással is. Katalógusból olvasható, hogy cége számos kiváló konzervet készített, így például konzervált spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat, balatoni fogast. Sokféle lekvárt készített és konzerveket is forgalmazott. Híres lett Dobos C. József - Cultura.hu. Mindent feljegyzett és igényesen rendezve szakácskönyv formájában ki is adta őket.
Dobos állandóan kísérletezett – többek között célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. Eggyes feltételezések szerint így született meg 1884 végén az a torta, amely azután 1885-től boltja legnagyobb nevezetessége lett, s mely "feltalálóját" halhatatlanná tette, az országban és külföldön egyaránt. Dobos c józsef élete. Mint minden találmánynak, a dobosnak is megszületett a legendája miszerint Dobos mester vajat köpülő inasa véletlenül porított süvegcukrot tett a vajba só helyett. Ugyanis a kor szokásai szerint így tartósították a vajat. De Dobos ahelyett, hogy kidobta volna az "elrontott" vajat, megkóstolta, és igen ízletesnek találta, kísérletezni kezdett vele, majd így megalkotta az akkor hatalmas újdonságnak számító vajas krémet, amit ma már mindenki szerte a világban előszeretettel használ. Akkoriban csak a főzött krémet ismerték és használták. Olyan tortát akart kreálni a mester, ami a kor tartósítási lehetőségei mellett is sokáig eláll.
Nem tévesztendő össze a következővel: Akela (farkas) (Dzsungel könyve). Az Akela zenekar az 1990-es évek egyik legnépszerűbb thrash / heavy metal együttese volt Magyarországon. Nevüket Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művének egyik szereplője, a farkasvezér Akela után vették fel.
Vintage Online, 2018. február 2. (Hozzáférés: 2021. április 30. ) ↑ Az élet nem játék! Adj vért!, - 2020. ↑ 158. adás 8. évfolyam 2020. 02. 13., ↑ Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színházi Adatbázisa. Dobos c józsef vendéglátó. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Matalin Dóra: A szemünk előtt rohad szét minden, - 2018. szeptember 28. ↑ Bence Berkes (I), ↑ Weiner Sennyey Tibor: Beszélgetés Mán-Várhegyi Rékával - DRÓT. a YouTube -on Tibor Weiner Sennyey YouTube-csatornán - Közzététel: 2014. szept. 1. ↑ a b Varga Dénes: Ideje odafigyelni erre a gödröcskés arcú lányra., 2017. június 23. Források Szerkesztés Dobos Evelin az Internet Movie Database oldalon (angolul) Dobos Evelin a -n (magyarul) Umberto: Egynyári kaland, kedvcsináló interjú a minisorozat főszereplőivel; Kultúrsokk - 2015. április 26. Az adaptáció dramaturgiai kérdései szakdolgozat jegyzék, Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára (hozzáférés: 2017. ) További információk Szerkesztés Dobos Evelin a TeleHold címlapján, - 2015. május 19.
A végeredményt 2007. július 7-én, vagyis a "hetek napján" hirdették ki, a győzteseknek pedig az UNESCO segítségével pénzt gyűjtöttek, hogy ezek a különleges alkotások még sokáig örvendeztessék meg a világot. Nézzük meg mik kerültek ki végül győztesen, és ezáltal kerültek fel a A világ 7 új csodája közé. Chichén Itzá Chichén Itzá romváros a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban található. Ezt a páratlan szépségű várost az 5. században maják építették, majd a 9. és 12. század között toltékok foglalták el és a maja-tolték birodalom fővárosává tették, emiatt a város mindkét nép kultúrájának és művészetének nyomait magán viseli. A toltékok honosították meg például a tollas kígyóisten, Kukulkán tiszteletét, melyet tükröz az El Castillo, azaz Kastély nevű templompiramis is. A 30 méter magas templom kilenc négyzet alakú teraszból áll, melyek lépcsőzetesen helyezkednek el. Különlegessége, hogy oldalai pontosan az égtájak felé mutatnak, ráadásul egy-egy 91 fokból álló lépcsősor vezet fel a tetőn található szentélyhez, ahol egykor az ellenség szívét mutatták be győzelmi áldozatként.
Machu Picchu, inka romváros Peruban A világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el, majd kb. 400 évig "pihent", míg 1911-ben újra felfedezték. A kínai nagy fal Az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól. A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, Romos állapotában is nevezetes látványossága a városnak, már a föld alatti része is bejárható. A tervek szerint 2020-ra teljesen felújítják. A Megváltó Krisztus szobra, a brazíliai Rio de Janeiróban. A mesteri alkotás még visszahúzható árnyékoló vászontetővel is rendelkezett, ez volt a Velarium, melyet 240 fa árbóc tartott. Az idő vas foga nem kímélte ezt a gyönyörű építményt, melyen a ma látható sérülések többségét két komoly földrengés során szerezte 847-ben és 1231-ben.
Aki a mindennapokban megtalálja a szépséget, aki egy pillangó röptét is csodálatos utazásnak képes felfogni, annak hihetetlen élményt nyújthat egy utazás, mely során láthatná a világ hét csodáját, illetőleg már csak azok helyszíneit. Miután az ókor hét csodájából összesen az egyiptomi piramisok maradtak fent, így az emberben joggal merülhet fel a gondolat, hogy mai korunk páratlan szépségei is az idő martalékai lesznek. Bernard Weber, felismervén ezt, briliáns üzleti érzékkel hívta létre azt a szavazást, amiben a világ minden részéről lehetett szavazni és a közreműködők segítségével felállították a modern kor hét új csodáját. A lista valóban rangos, bármelyik szereplője páratlan és feledhetetlen célja lehet egy utazásnak. A lista nyertesei természetesen kiemelt figyelmet élveznek, így az UNSECO ebben a kampányban támogatásként pénzt gyűjtött a nyerteseknek, amit állagmegóvásra, felújításra fordíthattak. Így lett hát a modern világ 7 csodája a szavazatok alapján: a kínai nagy fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Macchu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Taj Mahal.
Az inkák mély tisztelettel gondoltak az életet adó Napra, ezért mindenen megtalálhatóak a Nap különleges tiszteletének nyomai. Három templomot sorolnak a város legszentebb helyei közé: Intihuatana ("az a hely ahová kipányvázták a Napot"), a Naptemplom és a Háromablakos templom. Bár semmi sem biztos, hiszen még mindig számos rejtély övezi a kecsua nyelven "Öreg csúcs"-nak nevezett helyet, ez a tudósok mai álláspontja. Ez a mesebeli környezetben található lenyűgöző hely a perui történelmi szentély címet viseli, ráadásul 1983 óta az UNESCO védelme alatt áll és évente turisták ezrei látogatják, hogy megismerjék az inkák elveszett városának szellemét. Petra A Holt-tenger és az Akabai-öböl között, Mózes völgyében (Vádi Músza) rejtőzik Jordánia szimbóluma, Nabataeans Raqmu, Petra. A sziklákból faragott város páratlan történelmi és régészeti lelőhely, mely az ország jelképe és leglátogatottabb turisztikai attrakciója. Ez a színpompás város egykor egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt, melynek nem csupán az adja különleges mivoltát, hogy teljes egészében a sziklákba vájták, hanem páratlan vízvezetékrendszere is lenyűgöző.