A minimálbér és a garantált bérminimum összege hosszú évek óta emelkedőben van. Az idei évben jelentős emelkedés következett be a minimálbér és a garantált bérminimum összegében is. Milyen esetben jogosult a munkavállaló a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze. A garantált bérminimum A minimálbér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet határozza meg. 2022. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege teljes munkaidő esetén havi 200 000 forint, a garantált bérminimum összege pedig havi 260 000 forint. A kormányrendelet általánosságban rendelkezik arról, hogy milyen esetben jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra. A garantált bérminimumra a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogosult. A garantált bérminimum általános feltételei Ahhoz, hogy a munkavállaló jogosult legyen a garantált bérminimumra, két feltételnek kell egyidejűleg megfelelnie: – Olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, továbbá – rendelkezik a megfelelő végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Ezek a követelmények nem egy jogszabályban kerültek felsorolásra. Mindig az adott tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok között kell megkeresni a vonatkozót. Mindig érdemes megnézni az aktuális előírásokat, mert a képesítésekre vonatkozó előírások változhatnak. Például 2021-ben a kereskedelem területén jelentősen enyhültek a képesítésre vonatkozó előírások. A korábbi szabályozás szerint például az élelmiszer értékesítéshez (zöldség, gyümölcs kivételével) legalább eladói, boltvezetői, kereskedői vagy a szakiránynak megfelelő más szakképesítés volt szükséges, amelyek középfokú szakképesítésnek minősülnek. A módosítást követően a jogszabály már nem fogalmaz meg képesítési előírást az élelmiszer értékesítéséhez. Amikor a munkáltató dönt a végzettségről A munkáltató is előírhat végzettségre vagy szakképzetségre vonatkozó követelményt meghatározott munkakör betöltéséhez. Ezt akkor is megteheti, ha jogszabály nem köti képesítéshez az adott tevékenység folytatását. Ha a munkáltató legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget vár el a munkakörhöz, és a dolgozó ennek a feltételnek megfelel, akkor jogosult a garantált bérminimumra.
A munkáltató által előírt képesítés általában rögzített formában jelenik meg, például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy más írott formában. A bírósági gyakorlat szerint az írásban meg nem jelenő, de a gyakorlatban alkalmazott szakképesítési elvárás is olyan munkáltatói szakképesítési követelményt jelent, ami jogosíthat a garantált bérminimumra. Ha például a munkáltató egy bizonyos munkakörre csak olyan személyeket vesz fel, akiknek legalább szakirányú középfokú szakképzettsége van, akkor ez a munkakör a munkáltató részéről szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül akkor is, ha a munkáltató az elvárást írásban nem fogalmazta meg. A garantált bérminimumra való jogosultság eldöntéséhez meg kell határozni a végzettségre vagy képzettségre vonatkozó követelmény szintjét is, hiszen legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökről beszélünk. A követelményszint meghatározását a vonatkozó jogszabályok is segítik, mint például a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvény, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltó Szakmajegyzék, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerben meghatározott képesítési szintek.
Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, akkor a munkavállaló nem jogosult a garantált bérminimumra. Például, ha középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, de nem rendelkezik az előírt szakképzettséggel, akkor nem jogosult a garantált bérminimumra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a dolgozónak középfokú iskolai végzettsége van, de olyan munkakörben dolgozik, amely nem igényel középfokú végzettséget. A végzettségre, szakképzettségre vonatkozó előírás Ahhoz, hogy eldönthető legyen a garantált bérminimumra való jogosultság, tudni kell, hogy a munkavállaló által ellátott munkakör kötve van-e valamilyen végzettséghez vagy szakképzettséghez. Ha igen, akkor ez középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget jelent-e. A munkakör betöltéséhez szükséges képzettséget vagy végzettséget előírhat – jogszabály, – a munkáltató vagy – kollektív szerződés. Jogszabályi előírások Vannak bizonyos tevékenységek, munkakörök, amelyek végzését jogszabály köti meghatározott végzettséghez vagy képesítéshez.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege hosszú évek óta emelkedőben van. Az idei évben jelentős emelkedés következett be a minimálbér és a garantált bérminimum összegében is. Milyen esetben jogosult a munkavállaló a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra? A garantált bérminimum A minimálbér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet határozza meg. 2022. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege teljes munkaidő esetén havi 200. 000, -Ft, a garantált bérminimum összege pedig havi 260. 000, -Ft. A kormányrendelet általánosságban rendelkezik arról, hogy milyen esetben jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra. A garantált bérminimumra a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogosult. A garantált bérminimum általános feltételei Ahhoz, hogy a munkavállaló jogosult legyen a garantált bérminimumra, két feltételnek kell egyidejűleg megfelelnie: Olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, továbbá rendelkezik a megfelelő végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd – – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A megbízható jogi képviselő Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda +36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392, Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Álmaink és rémálmaink meg nem épült Budapestje - A Közlekedési Múzeum tárlata a fiókban maradt fővárosi fejlesztési koncepciókról - NullaHatEgy Kihagyás "Azért érdemes ezt a kiállítást megnézni, és azért is váratlanul időszerű, mert elgondolkodhat mindenki azon, hogy ahhoz, hogy egy város fontos és nagyszabású beruházásokat hajtson végre, néhány évtizednyi munka, valamint politikai, gazdasági, társadalmi együttállás, egyetértés és némi szerencse is kell" – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Vitézy Dávid. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a "Meg nem épült Budapest" kiállítás megnyitója után megjegyezte, akkor lesz egy ilyen projekt sikeres, ha az elkészülte után azon kezdünk gondolkodni, milyen jó lett volna, ha már ötven vagy száz évvel ezelőtt megvalósult volna, és hogy akkor mennyire másképp alakult volna Budapest közlekedése, arculata, élhetősége. SUSÁNSZKY MÁTYÁS – Június 21-től újabb két időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában, egyikük a Múzeum gyűjteményének új járműveit mutatja be, míg a másik "Meg nem épült Budapest" címmel a metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - Műszaki Tanulmánytár - Budapest Cím: 1117, Budapest Kaposvár utca 13-15. Telefonszám: (1) 204-4095, (1) 204-4092 Nyitva tartás: IV. 21-IX. 30. : K-P 10-17, Szo-V, ünnepnap 10-18 X. 1-IV. 20. : K-P 10-16, Szo-V, ünnepnap 10-17 Előre bejelentett csoportok jelentkezése: Joláthy Tünde: címen Az Országos Műszaki Múzeum különleges hely: mindent gyűjt, ami a mérnöki munkáról szól, ami találmány! Több mint 50 éves gyűjteményében a technika különböző területeinek egyedülálló tárgyait őrzi: csillagászati távcsöveket, hajdani rádiókat, szekrény nagyságú régi számítógépeket, pompás fényképezőgépeket, hihetetlen pontos laboratóriumi mérlegeket, gőzgépeket és akár bármelyikünk háztartásában is megtalálható kávéfőzőket.
"A közlekedési alágazat fontos eleme a logisztika iparnak, ezért szerepe kiemelten fontos a számunkra" – mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke. Könnyen megközelíthető, autentikus helyszínen nyitja újra május 28-án a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítását A Népliget tőszomszédságában, a Kőbányai úton található Északi Járműjavító ad majd otthont a Múzeum népszerű, újra nyíló kiállításának, melynek címe: Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik. A helyszín könnyen megközelíthető, hiszen a Könyves Kálmán körútról, az 1-es villamos irányából is könnyen elérhető. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló épület a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegváraként remek helyszíne lesz a kiállításnak. "A május 28-án nyitó kiállítás egyben autentikus helyszín is a közlekedés iránt érdeklődők számára. A mostani eseménynek köszönhetően ráadásul már a nyitás előtt is lehetősége nyílt egy kisebb betekintést nyerni az Északi Járműjavító hangulatába a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) programja iránt érdeklődőknek" – hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán.
Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 299966042 LCCN: n2015011505 A lap eredeti címe: " szaki_és_Közlekedési_Múzeum&oldid=24095540 " Kategória: Magyarország múzeumai Rejtett kategóriák: Forrással nem rendelkező lapok Csonkok (kultúra) Wikipédia-szócikkek VIAF azonosítóval Wikipédia-szócikkek LCCN azonosítóval
A kiállítás helyszíne közösségi közlekedéssel kitűnően megközelíthető, így javasoljuk, ha módjában áll, válassza a fenntarthatóbb közösségi közlekedést! A kiállítás tömegközlekedéssel az alábbi módokon közelíthető meg: a Blaha Lujza tértől a 28-as, 28A vagy 62-es villamossal 8 megálló, 13 perc, az Eiffel Műhelyházig utazva. A belvárostól, pl. a Deák Ferenc tértől 9-es busszal 11 megálló, 20 perc, az Eiffel Műhelyházig utazva. A kiállítás az 1-es villamossal is megközelíthető, így a Kőbányai út / Könyves Kálmán körút megállónál kell leszállni, ahonnan mintegy 5-7 perc séta vagy egy megálló a 28, 28A vagy 62-es villamossal a kiállítás bejárata. Nyitvatartás 28-án A Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása szeretettel várja a látogatókat 2022. május 28-tól szeptember 30-ig az alábbi időpontokban: Hétfő: ZÁRVA Kedd: 10:00 - 18:00 Szerda: 10:00 - 18:00 Csütörtök: 10:00 - 18:00 Péntek. 10:00 - 18:00 Szombat: 10:00 - 18:00 Vasárnap: 10:00 - 18:00
2009 szeptember 18., 10:20 galilei (sze) Égi rejtelmek A csillagos ég csodái nemcsak a ma emberét nyűgözik le és sarkalják felfedezésekre, hanem évezredek óta izgatják az emberiség fantáziáját. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja sokáig elkerült, de tavaly és idén végre én is eljutottam rá. Tavaly sikerült a két legkiemelkedőbb előadást látnom, bizakodtam idén is. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Vizuál Kólával öntöttek le egy festményt a Bosch-kiállításon Egy látogató kólával öntött le egy, a Szépművészeti Múzeum tulajdonába tartozó festményt az intézmény Hieronymus Bosch és követőinek munkáit bemutató tárlatán. Az érintett kép nem a németalföldi mester alkotása, és nem is sérült végzetesen. Vizuál Klímaaktivisták odaragasztották magukat egy festményhez Londonban A BBC News beszámolója szerint a Nemzeti Galériában történt az eset július 4-én, ahol a Just Stop Oil két aktivistája, átlépve a biztonsági kordont, John Constable The Hay Wain (A szénásszekér) című festményének keretéhez ragasztotta a kezét, miután az eredeti alkotást egy apokaliptikus jövőt ábrázoló képpel fedték el.