Cím: Sinter-Goedeleplein, 1000 Brussel, Belgium Telefon: +32 2 217 83 45 Webhely: Nyitva: 1519 Építészeti stílus: gótikus építészet Nyitva tartás: hétfõ-péntek 7. 00-18. 00, szombat-vasárnap 8. 00 Belgium fővárosában Brüsszel a Szent Mihály és St. Gudula fenséges katolikus katedrálisa (angolul, St. Michael és St. Gudula székesegyház). Ezt gyakran a Saint-Michel-e-Güdül székesegyháznak is nevezik. Beszéljünk erről többet. A székesegyház - Saint-Michel-e-Güdül leírása A templomot, amely a mai korban maradt fenn, a híres Jean van Rysbreck építész, a belgiumi főváros központi városa, A brüsszeli Szent Mihály székesegyház az ország legfőbb katolikus temploma, a két tornya pedig a Notre Dame de Paris egész bolygójára emlékeztet. Igaz, a mérete majdnem kettős. Az épület fő homlokzata két egyenletesen szimmetrikus toronyból áll, amelyek magassága hatvan kilenc métert ér el, díszített fülkékkel és boltívekkel díszítve, valamint a tető tetejéhez csatlakoznak. Az "ikrek" mindegyikében hatvan négy méter magas, hatalmas lépcső található, gyönyörű teraszra néző kilátással.
A romossá vált székesegyházat az 1720-as évek első felében Eszterházy Imre püspök építtette újjá barokk stílusban. Padányi Bíró Márton 1752-ben újra életre hívta a plébániát, amely 1941-ig egyedül irányította a lelkipásztorkodást a városban. A kéttornyú, háromhajós, karzatos keresztházzal, sekrestyékkel bővített székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma románkori eredetű a XI. századból, melyet a főszentéllyel együtt gótikus stílusban a XIV. század végén építettek újjá. A Szent Mihály-Székesegyház mai arculatát 1907–1910 között nyerte el. A templom átépítésére az akkori püspök, báró Hornig Károly felkérte Aigner Sándor budapesti építészt. Az átépítés költségeit 60000 aranykoronában állapították meg. A gótikus szentélyt és az altemplomot meghagyták, de a barokk díszítésű hajókat átépítették. A mellékhajók oldalfalát nagyrészt meghagyva új neoromán templomot emeltek, a boltíves mennyezet helyére sík famennyezet került. Így nyerte vissza a székesegyház a Szent István kori román stílusú megjelenését.
Semjén Zsolt szerint az érintettek közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta sajátja volt a történelemben. Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa arra emlékeztetett, a Szent Mihály-székesegyház és a várnegyed a város történelmének kiindulópontja. Országunk szellemi életét meghatározó Gizella, Szent Imre és Sarolt, de az Árpád-házi királyok, később Pázmány Péter, Padányi Biró Márton, majd Mindszenty József otthona volt a város. "Amikor a vár új életre kel, abban bízom, hogy a város, a régió, az Egyház, de az ország is lendületet kap" – emelte ki a program célját a kormánybiztos. Porga Gyula, Veszprém polgármestere Ottlik Géza szavait idézte – "a generációknak nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hozzá is kell tenni" – és megállapította, Veszprémben ma ennek lehetünk tanúi, amikor a város szíve újul meg. "Sokan dolgoznak a városért, és jó tudni, hogy ebben a törekvésben a magyar kormányt magunk mögött tudhatjuk" – emelte ki a támogatás értékét.
Imádkozzunk lélekben ezen a napon is együtt Főegyházmegyénkért: főpásztorunkért, papjainkért, és az egész hívő népért!
Napjainkban csak a IV. Béla király-féle, 1257-es átirat 13. század végi, Bertalan püspök környezetében készült másolata található meg a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében. [galéria] Szent István uralkodása után a háromhajós, román stílusú székesegyházat két toronnyal bővítették. A kora Árpád-kori székesegyház bazilikális rendszerű, a mellékhajók egyenes záródásúak voltak, a hajókat pillérek választották el. A főapszis alatt volt az altemplom. Az építészeti, szobrászati részletek az 1055-ben alapított tihanyi apátság faragványaival mutatnak rokonságot. Egy levéldíszes fejezet és a palmettadíszes párkánytöredékek a pilisszentkereszti, sződi, szekszárdi, és feldebrői faragványokkal együtt a 11. században készült, bizánci eredetű. A székesegyház e korai állapotára csupán néhány részlet utal: az 1400-ban átépített altemplomban az oldalfalakon látható részletek és a hajó északi és déli külső falán tanúfal emlékeztet a 11. századi épületre. Veszprémben volt Gizella királynénak egy nagyon értékes arany koronája, mely a drágakövek leszámításával tizenkét arany márkát nyomott.
A 14 stációképből álló keresztút-sorozatból 2 db bronzdombormű kivitelezése a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2021. évi támogatási összegéből valósult meg. Reméljük, hogy jövőre a teljes sorozat látható lesz. A székesegyház meglátogatásakor e képek megtekintését is ajánljuk szíves figyelmükbe. A gyulafehérvári székesegyházat és a püspöki palotát virtuálisan is meg lehet látogatni, a Teleki László Alapítvány nak köszönhetően. A virtuális látogatás folyamán körbejárható a székesegyház, a toronyban található kiállítással és harangokkal együtt, a püspöki palotában megtekinthetőek a nagyteremben a püspöki arcképcsornok, az érseki kápolna a Maulbersch-festményekkel, a kert, valamint az egyháztörténeti kiállítás a kőtárral együtt. A bemutatott helyszínek építéstörténetével és régészeti kutatásainak eredményeivel is ismerkedhet a látogató. A 360 ° virtuális séta a következő linket érhető el >>
A hattyúk tava Csajkovszkij első balettje. Ismerve jelenlegi sikerét, talán meglepő, hogy a világ ma egyik legünnepeltebb klasszikus balettjét a premieren, 1877-ben visszafogottan fogadták. Az 1895-ös, Marius Petipa és Lev Ivanov általi átdolgozásnak köszönhetően vált A hattyúk tava nemcsak a balettirodalom, de a tömegkultúra része is. A sikert nem csak Csajkovszkij zenéjének éteri, szimfonikus ívében kell keresnünk, hanem Petipa királyi kastélybeli és Ivanov lírai tóparti jeleneteinek feltűnő kontrasztjában is. Szereposztás Lauren Cuthbertson (Odette/Odile), TBC (Siegfried herceg) Közreműködik: a Royal Opera House zenekara Stáb Eredeti koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij Rendező: Liam Scarlett Kiegészítő koreográfia: Liam Scarlett és Frederick Ashton Látványtervező: John Macfarlane Fővilágosító: David Finn Vetítési idő: 2 óra 55 perc (két szünettel)
A december 7-i nyitógálákon például jellemzően egy-egy Verdi-mű szerepelt. A Scala 2022/23-as évadjának 14 operája közt szerepel a Lammermoori Lucia az amerikai Lisette Oropesával a címszerepben és Juan Diego Florezzel a férfi főszerepben. A 2021/22-es évadot Donizetti művével tervezték megnyitni, de a premier a pandémia miatt elmaradt. Az olasz barokk opera népszerűsítése jegyében műsorra tűzik Leonardo Vinci olasz zeneszerző Li Zite 'Ngalera című nápolyi operáját. Előadják jövőre az Andrea Chenier-t, Franco Zeffirelli születésének 100. évfordulója alkalmából a Bohémélet et az ő rendezésében, a klasszikus és kortárs darabokat tartalmazó balettszezont pedig A diótörő című művel kezdik, Rudolf Nurejev koreográfiájával, az orosz táncművész halálának 30. évfordulója alkalmából. Az ő koreográfiájában mutatnak be egy másik balettet is, A hattyúk tavá t Csajkovszkijtól. A következő évadban négy alkalommal – feláltva Jekatyerina Szemencsuk fehérorosz mezzoszopránnal – énekel Verdi Macbeth -jében Anna Netrebko, akinek múlt heti milánói fellépése elragadtatott kritikákat kapott.
Sokáig Csajkovszkij hatása miatt, elsősorban az orosz zeneirodalom nagyjainak darabjait játszotta. Aztán nyitott. S a három magyar kortárs zeneszerzőnk – Ligeti, Kurtág, Eötvös – közül Ligeti műveit is játssza, Liszt, Ravel, Chopin, Berg, Sosztakovics, Gershwin, Prokofjev vagy Rachmaninov szerzeményei mellett, akinek c-moll zongoraversenyébe, úgy tartják, egyenesen új életet lehelt. Ha közönség elé lép, mentális éberség, érzelmi felfokozottság kell mindehhez, amire megtanulta felkészíteni magát, hogy biztos legyen benne, a kezében van a megoldás. Képletesen és szó szerint is. Egy három évvel ezelőtti koncertbeszámoló néhány mondata pontosan tükrözi, miről is beszél: Wang az egész művön keresztül utat mutatva hívta Nelsons karmestert és a zenekart, hogy kövessék, amire ők teljes rácsatlakozással feleltek. Persze, hisz a zenekarral különleges kapcsolata van – mondhatná erre bárki, aki pályáját elemzi, de nem csak erről van itt szó. Hanem elsősorban róla. Arról az egyedi megközelítés-együttesről, amelyben lénye kifejeződik.
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja.