A márciusi egy hét alatt szinte éjjel-nappal vadásztam a kártevőkre. Éjjel lámpázással kerestem a rókákat, hajnalban már figyeltem a szarkafészkeket, míg a szajkó meglövése újabb nehéz feladatot jelentett, mert fáról fára repül – mesélte Almássy János. – A kártevők elejtésében sokat segített a hivatásos vadász társam, Nyíregyházi Attila, gyakran ő töltötte be a hajtó szerepét. Ment például a fasorokban fütyörészve, kergette felém a szajkókat. Kollár Árpád Milyen madár !!!NÉZZ KÖRÜL!Rengeteg a KÖNYV és a RUHA. Ismerjük már jól ezeket a fészekrabló madarakat, tudjuk, merre repülnek, mik a szokásaik. – A fasorok végén vártam érkezésükre. Érdemes volt lesben állni, előfordult, hogy egy alkalommal 2-3 szajkót is sikerült elejtenem. Saját készítésű csapdák – A szarkákat saját készítésű csapdákkal fogtam el, az internetről néztem meg, milyen legyen, hogyan kell működnie. Két nagy létrás csapdát készítettem, csakhogy hiába a csapda, abba kell egy élő madár is. Az interneten hirdettek egy élő szarkát ötezer forintért, megvettem, egy barátom pedig hazahozta Budapestről.
Jönnek az őszapók, zöldikék, tengelicek (mi stiglicnek mondjuk), széncinkék, meggyvágók s a többik. Vadász-és versenlap - Google Könyvek. Parádés társaság, de végül mindig rá kell jönnöm, hogy annak örülünk a legjobban, ha a csiricsáré verebek tarolják le az etetőnket. Na de ha már madár, akkor mégis a nyulat választanám. Ugyanis a kötet illusztrátora, Nagy Norbert zseniális gesztussal egy nyulat tett meg egy madaras kötet főhősévé. A rendkívül igényes illusztrációk játékos módon gazdagítják a kötetet, rengeteg újabb értelmezési lehetőséget kínálnak fel a gyerek és felnőtt olvasóknak egyaránt.
Erőss Zsolt hegymászó özvegyéről olyan hírek láttak napvilágot, hogy arra a hegyre indul, ahol a férje éltét vesztette. Hildával erről és talpra állásról, újrakezdésről beszélgettünk. Sterczer Hilda nagy mosollyal érkezik az interjúra, majd egy hatalmas tejszínhabos kávé mellé ülve kezdünk beszélgetni. Az rögtön érződik, hogy már túl van a gyászidőszakon, és élete új lendületet vett. Fotó: Margitay Klára/ Az a hír járta be a sajtót, hogy elmész a Kancsendzöngára – ahol Zsolt életét vesztette –, és megkísérled a csúcstámadást, mi igaz ebből? Arról van szó, hogy lesz egy film, amelynek keretein belül Kollár Lajos és a Mécs Laci elmennek a stábbal a hegyhez. Amikor ez kiderült, éppen egy interjút készítettek velem, amelyben megkérdezték, elmennék-e a Kancsendzöngára. Mondtam, hogy nem, és még az alaptáborba sem, mert ott nincs mit nézni. Ha már odamennék, a csúcstámadásnak lenne értelme, de arra nagyon alaposan fel kellene készülni, és ez most lehetetlen lenne, ráadásul már nem akarok a Himalájában mászni.
Milyen ember volt Erőss Zsolt? Milyen emberi-szakmai kvalitásai tették népszerűvé és fontossá nemcsak számodra, hanem az egész ország számára? Hegymászóként a megérzései tették különlegessé. Nagyon együtt élt a heggyel. Tudta, hogy bizonyos szabályokat be kell tartani, mert az életünk múlik rajta, de azt is tudta, hogy nem lehet úgy egy nyolcezres csúcsot megmászni, hogy ezek közül ne hágjunk át néhányat. Zseniálisan megérezte, mikor lehet megszegni egy szabályt, és mikor nem. Nagyon jó reflexei voltak, és az improvizációs készsége is kiemelkedett. Nem volt tervező, előrelátó alkat. Egy magas hegynél, ahol nem lehet tudni, hogy hó vagy szikla lesz előttünk, milyen idő várható, hanem mindent ott és akkor kell eldönteni, az improvizációs készség nagyon fontos. Az életben ez kevésbé teszi sikeressé az embert, egy házépítés például több tervezést igényel. Ebben kevésbé volt jó, de nagy fokú nyugalom, elengedettség, magabiztosság jellemezte. Volt egy erős belső nyugalma abban, hogy nem kell semmin előre izgulni, a dolgok vagy megoldódnak, vagy megoldja őket.
2022. május 25., szerda, 15:38 Erőss Zsolt 2002. május 25-én, 10:30-kor első magyarként ért fel a Mount Everest 8850 méter magas csúcsára, 20 évvel később ennek emlékre debütál a Csoma Sándor rendezésében készült Magasságok és mélységek című nagyjátékfilm teaser előzetese, közölte a film kommunikációs munkatársa. A megtörtént eseményeken alapuló alkotás Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szemszögéből ábrázolja a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászó elvesztésének fájdalmát és reményt adó utat mutat a jövő felé. A főszerepben az erdélyi Pál Emőke látható, míg Erőss Zsoltot Trill Zsolt alakítja. A film 2022 szeptemberében kerül a magyarországi mozikba. 2013 májusának végén egy ország figyeli aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt a társával együtt eltűnik a Himalájában. Bár mindenki más még reménykedik, felesége, Sterczer Hilda élő adásban jelenti be, hogy felesleges az újabb mentőexpedíciók szervezése. A következő hetekben a média szisztematikusan próbálja megtörni a nő keménységét.