Fény terjedési sebessége vákumban A fénytörés törvénye, - YouTube Vákuumban jan 14 2020 VIII. osztály – 2. 2. Fényjelenségek – gyakorló kérdések Mennyi a fény terjedési sebessége légüres térben? Mely közegben terjed legnagyobb sebességgel a fény: levegőben, üvegben vagy vízben? Ki határozta meg csillagászati módszerrel elsőként a fény sebességét? Ird le egy mondatban mi a fényév. Nevezd meg a fénytani lencsék két fő csoportját! Hány fókuszpontja van minden lencsének? Sorold fel hogyan követik egymást a szivárvány színei! Hogyan nevezzük a mikroszkóp 2 gyűjtőlencséjét? Milyen fajta lencse az emberi szemlencse és megközelítőleg mennyi a fókusztávolsága? Hogyan nevezzük azt a fénytani jelenséget amelynek következménye a délibáb? Mely közegnek nagyobb a fénytani sűrűsége: a víznek vagy a levegőnek? Milyen fajta lencse a nagyítólencse (okulár)? A nagyítólencse használata közben hová kell helyezni a tárgyat, hogy éles képet kapjunk? Fizika 8 • 0 • Címkék: Fénytan nov 28 2012 VIII. Fénytan – gyakorló feladatok Oldjátok meg az alábbi feladatokat és adjátok őket át az ellenőrző előtt.
Ha a fény terjedési sebességéről van szó, akkor meg szükség lenne arra az információra, hogy milyen közegről van szó. (Sőt pontosabb értéknél a fény hullámhossza sem lényegtelen. ) Bonyolítsuk a kérdést. A fizikában két fogalom létezik: Fénysebesség (így egybeírva): A relativitáselméletben szereplő határsebesség, amely különböző transzponálásokban kap szerepet. Pl. t' = t * 1 / √(1-v²/c²), vagy a híres E=mc² képlet. A relativitáselmélet alapján minden tömeggel nem rendelkező részecske – így a fény is – ezzel a sebességgel! kell!, hogy haladjon. A másik fogalom a fény terjedési sebessége. Ez klasszikus fizikai, optikai értelemben véve a fény tényleges terjedési sebességét jelenit, ami függ attól, hogy a fény milyen közegben halad. Más a fény terjedési sebessége vákuumban, levegőben, üvegben, vízben. (Valójában a fény közegben is fénysebességgel halad, csak elnyelődik, újragerjesztődik, ez hat ki a tényleges sebességére, valójában a foton az anyagon belül is fénysebességgel terjed, csak éppen mondjuk úgy: időben hosszabb utat tesz meg. )
Ez azért szükséges, mert más állandókat, vagy fizikai mennyiségeket vezetnek le belőlük. Történelmi áttekintő Mi is a fény? A kísérletben először Galilei nyitotta ki lámpásának ablakát, és mikor a segítője a másik hegycsúcson megpillantotta a fényt, ő is kinyitotta a sajátját. Galilei a kísérletet különböző távolságokkal megismételte, de nem kapott eltérést, így rájött, hogy a mért idő jelentős részét az emberi reakcióidő teszi ki. Annyit megállapított, hogy a fény sebessége igen nagy. Mások úgy próbálták elvégezni a mérést, hogy egy éjszaka elsütött ágyú fényének egy távoli tükörről visszaverődését figyelték. A kísérlet szintén csak annyi eredményt hozott, hogy a fénysebesség igen nagy. Az egyik legkorábbi értékelhető mérést Ole Rømer dán fizikus végezte 1676 -ban. A Jupiter egyik holdját, az Iót figyelte meg távcsővel, és eltéréseket vett észre az Io keringési periódusában. Rømer az eltérésekből 227 000 kilométer per másodperc értéket kapott. Bradley az aberráció jelenségével már 1% pontossággal határozta meg a fénysebességet.
Ezt az eltolódást Römer - Galilei sejtése alapján - a fény véges terjedési sebességének tulajdonította. A jupiterhold valóságos keringési idejét (42 óra 28, 6 perc) a Földről csak akkor lehet észlelni, ha a Föld, a Nap és a Jupiter egy vonalban vannak ( A, vagy C helyzet), mert ilyenkor a Föld és a Jupiter egymástól mért távolsága egy keringési idő alatt állandónak tekinthető. Ha azonban a Föld a Jupitertől távolodik, a jupiterholdnak az árnyékkúpban való két egymást követő eltűnése között eltelt időt a Földről a valóságos keringési időnél azért találjuk hosszabbnak, mert ez alatt az idő alatt a Föld távolodik, és a másodszori eltűnés pillanatában kibocsátott fénynek már hosszabb utat kell megtennie a megfigyelőhöz. (Hasonlóan ha a Föld a Jupiterhez közeledik, akkor a másodszori eltűnés pillanatában kibocsátott fénynek rövidebb utat kell megtennie. ) Ha a jupiterhold eltűnése pillanatában a róla induló fényt időjelzésnek tekintjük, az egymást követő eltűnések egyenlő időközöket jeleznek.
Na de akkor hogy lehet, hogy az áram terjedését a vezetékben a gyakorlat mégis villámgyorsnak mutatja, és nem telnek el órák a villanykapcsoló megpöccintése, és a lámpa felgyulladása között? Úgy, hogy valójában az elektromos impulzus terjed fénysebesség közeli tempóval. Úgy lehet legjobban elképzelni a dolgot, mint amikor az ember kinyitja a kerti slagot, és a víz szinte azonnal spriccelni kezd a végén. Nem az történt, hogy a víz egy töredék másodperc alatt végigszaladt a húsz méternyi műanyag csövön, hanem a slagban már benne levő vizet nyomta ki az az utánpótlás, ami a csapból belekerült a túlsó végén. Az áramnál is hasonlóan működik a dolog, a vezetékben elkezdik lökdösni az elektronok az előttük levőket, azok az ő előttük levőket, és így tovább, a nagy lökdösődési hullám halad előre csaknem fénysebességgel. Hát ezért tudja a csiga lefutni az egyszeri elektront, de az elektromos impulzust nem. Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért! Megveszem most!
Kísérlet: A homorú tükör képalkotása Szükséges eszközök: Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy- és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet! (A tesztben felhasznált forrás: 2020. 04. 20. )
Mesemúzeum és Meseműhely kiállítás – infók itt 2012. október 2-án nyitotta meg kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely, amely Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő ötlete alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Alfa-pályázatának támogatásával jött létre. Az új intézmény fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat. Ötéves a Mesemúzeum és Meseműhely. A Döbrentei u. 15. szám alatt található múzeum az épület alsó szintjén helyezkedik el és funkcionálisan három egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő egységből áll, amelyek azonban önállóan is működőképesek. Mesemúzeum és Meseműhely kiállítás The post Mesemúzeum és Meseműhely kiállítás – infók itt appeared first on.
Mesemúzeum és Meseműhely belépő – infók itt 2012. október 2-án nyitotta meg kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely, amely Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő ötlete alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Alfa-pályázatának támogatásával jött létre. Az új intézmény fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat. A Döbrentei u. 15. szám alatt található múzeum az épület alsó szintjén helyezkedik el és funkcionálisan három egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő egységből áll, amelyek azonban önállóan is működőképesek. Mesemúzeum és Meseműhely belépő Hirdetés