A burkolattal fedett, és a kizsákmányolt mezőgazdasági és energiaültetvénnyel borított területek hatásait a természetközeli állapotú erdő ökoszisztéma-szolgáltatásai ellensúlyozzák, sokszor gátat szabva a szárazodási folyamatoknak, a szennyeződések mozgásának, a degradált felszíneken jól terjedő allergén és tájidegen növényfajok előrenyomulásának. Így az erdők gazdasági szerepükön túlmenően nélkülözhetetlenek az élhető környezet és a gazdasági fejlődés fenntartásában. A Kárpát-medencében az erdők klímajavító hatása felbecsülhetetlen értékű, hiszen ebben az erdőssztyepp-övezetben az erdősültség mértéke a természetes növénytakaróban tetemes volt. Az elmúlt évszázadok során az erdők állománya jelentősen visszaszorult; elsősorban a fakitermelés, illetve a városok és az ipar terjeszkedése miatt. Az erdők nem csak kiterjedésükben, de faji összetételükben is megváltoztak. Az ökológiai értelemen funkcionálisan jól működő erdők egy részének visszaállítása nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos.
A vegetáció meghatározó szerepet tölt be a Föld klímájának alakulásában. Az alábbiakban az erdők és a gyepek klímaszabályozó képességével foglalkozunk. Tanulmányaink során mindnyájan megismerkedünk azzal a biológiai folyamattal, mint szolgáltatással, amit a növényi produkció során az üvegházhatású CO2 megkötés jelent, valamint azzal a ténnyel, hogy a növényi légzés nélkülözhetetlen fajunk fennmaradásához. Érdemes azonban a legújabb kutatási eredmények alapján áttekinteni, hogyan befolyásolja a növényzet állapota, természetessége, szerkezete és funkcionalitása az általunk ismert és megszokott környezet alakulását. Az erdők jelentősége a kontinentális területeken Az erdők alapvető szerepet játszanak a bioszféra globális folyamataiban éppúgy, mint a helyi környezeti viszonyok alakításában. Meghatározóak az élőhely vízgazdálkodásának alakulásában, elősegítik a jó minőségű talaj képződését, élőhelyet biztosítanak a területre jellemző fajoknak, elősegítik a levegő tisztulását és a vízgyűjtő területre érkező csapadék megfelelő térbeli és időbeli levonulását, raktározását.
Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken. 6. Harc az árvíz ellen A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását. 7. Felszín alatti víztározók Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek. A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából. 8. Szélblokkolók Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.
17. A közösség tartóoszlopai Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Ha még mindig nincs erdőlázad, nézd meg az ENSZ Élelmi- és Mezőgazdasági szervezete által készített alábbi animációs videót, hogy felkeltsük az Erdők Nemzetközi Napja iránti figyelmet. Kovács Ádám írása.
Az erdő legyen veled! Ma van az erdők nemzetközi napja. Szárazföldünk egyharmad részét az erdő uralja, számos állat és növényfajnak otthont adva ezzel. Több milliónyi ember munkája az erdőhöz kötött, ennek ellenére 30 millió hektártól is több erdőt vágnak ki évente a Földön. 2012 végén, az ENSZ március 21-ikét az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította, ezzel az erdők fontosságát kívánták hírül adni a világnak. Ennek tiszteletére itt egy rövid lista, hogy miért fontosak a fák, az erdők: 1. Végy egy nagy levegőt! Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, amit kilégzünk, ezzel állandóan frissítik levegőnket, ami lehetővé teszi, hogy a Földön élni tudjunk. Egy "nagyra nőtt" lombos fa képes annyi oxigént termelni egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt. 2. Több mint fák Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él. Erre a sokszínűségre rendkívül jó példa az esőerdő világa, amely a ritka papagáj fajoktól kezdve az emberszabásúakig rengeteg állatfajt vonultat fel.
Ezzel a speciális felszereltséggel elő tudnak jönni a vízből az iszapra, és a gyökereken át a fákra is felmásznak rovarzsákmányaik után. A mangrovéban gazdag a madárvilág is. Miért fontosak ezek a területek Földünknek? A mangrove szerepe összetett. Túl azon, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémában, ezek az ősi növények védik a trópusi óceánok, tengerek mentén a partszakaszt az eróziótól, tompítják a hullámzás, sőt, a szökőárak hatását is. A mangrove (az összes többi élőhely fáihoz hasonlóan) megkötik a levegő széntartalmát, megszűrik a csapadékvízből származó szennyező anyagokat és elengedhetetlenül fontosak a légkör páratartalmának szempontjából. Egyes kutatók szerint akár hétszer-nyolcszor nagyobb mennyiségű szenet képes megkötni egy mangrove erdő, mint egy szárazföldi, trópusi erdő. Milyen veszélyek fenyegetik a mangrove erdőket? Régebben a mangrove szerepét nem becsülték sokra, intenzíven irtották a "mocsarat", tüzelésre, fűtésre alkalmas faanyagot nyertek belőle.
A fiam előtte beleszlopált párszor a dombon lévő vízköpőbe, így a kicsiknél érdemes figyelni, nehogy beleigyanak, amibe nem kéne. A játszóteret 2-14 éveseknek tervezték, de azért érdemes odafigyelni a pancsoló gyerekekre, az esetleges balesetek elkerülése végett. Érdekesség, hogy ha a hőmérséklet 20 fok alá süllyed, vagy túlzottan, szeles, esős az idő, akkor a vizes elemeket kikapcsolják, az üzemeltetők egy "mini meteorológiai" állomással figyelemmel kísérik az időjárási viszonyokat. (Budapest XIX., a Berzsenyi utcai orvosi rendelő, a Zöld Ágacska Óvoda és a Puskás Ferenc Általános Iskola melletti területen. Tarzan parki Placcs Placc - 15 vizes játék (fizetős) Biztonságos, érdekes és szórakoztató játszótér Újpesten, ami a korábbi iskolai tábor helyén létesült. A játszótér önkormányzati fenntartású ugyan, de a belépésért fizetni kell. Az új kalózhajó, mászó torony és vár mellett a nyári hőségben az úgynevezett 'Placcs Placc' miatt keresik fel a családok. Kispest vizes játszótér 8. A vizes játszótéren különféle locsoló, spriccelő játékok és vízágyuk nyújtanak frissítő szórakozást minden korosztálynak.
Az utóbbi években egyre szuperebb játszóterek épülnek Budapest szerte kicsiknek és nagyoknak, kedvenceink a tematikus mesés helyek, ahol Vuk és Pom-Pom világa elevenedik meg, vagy Kő Boldizsár különböző alkotásai, mint a Terézvárosi Benczúr kerti játszótér. A város egyik legnagyobb, ingyenesen használható vizes játszótere Kispesten, a Berzsenyi utcában található. A 2-14 éves korosztály számára tervezett parkban kilenc vizes és vízi világhoz kapcsolódó játékot találunk, az egyik legnépszerűbb patakmeder, ahol zsilipekkel szabályozhatjuk a víz áramlását, vagy az aranymosó, de az irányítható tengeri csillagos szökőkút is a nyár nagy favoritja, ahogy az elárasztható homokozó, a világítótorony -mászóka és játszóhajó is, nem is beszélve a vadul tekerhető arkhimédészi csavarról. Megnyílt Budapest legnagyobb vizes játszótere Kispesten. A játékok mellett fontos kiemelni, hogy van biciklitároló, ivókút és amíg a frissen ültetett fák megnőnek, napvitorlák biztosítják az árnyékot. Tipp: Az időjárás előrejelzésre azért pillantsunk rá indulás előtt, mert ha 20 fok alá süllyed a hőmérséklet vagy vihar van, akkor a vizes elemek nem működnek Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest