Egy cég piaci értékének meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen egy vállalkozás értéke igen sok tényezőtől függ. Ilyen tényezők – többek között – a benne lévő eszközök értéke és állapota, a piaci pozíciója, a jövedelemtermelő képessége, a mérete, jelen van-e a tőzsdén, a földrajzi elhelyezkedése és még számos egyéb paraméter. A cég értékelése egy vállalkozás értékének meghatározását jelenti tehát. Cégértékelésre számos esetben sor kerülhet, legkézenfekvőbb az eladás, tőkebevonás, részesedés-csere vagy a menedzsment kivásárlás. A cég értékének meghatározására számos lehetőség van, ezek közt a legelterjedtebb megoldások a piaci alapú, eszköz alapú vagy pénztermelő "képesség" szerinti megközelítés. Ügyfeleink által leggyakrabban feltett kérdés a témában: "mennyit ér a cégem? CÉGÉRTÉKELÉS-ALAP - Auditronkft. " A kérdés megválaszolásához természetesen többféle adatra van szükségünk beszámolóból, üzleti tervből. Emellett személyes egyeztetés keretében felmérjük a további értéket módosító tételeket (ügyfélkör, beszállítók, piac változása, újabb üzleti lehetőségek, stb.
Remélhetők-e további szinergiák a vásárlástól? Mennyi forrás áll a vevő rendelkezésére? A cégértékre leggyakrabban a cégvásárlások során van szükség, de számos más esemény is kiválthatja a cégértékelés szükségességét. Mikor válhat szükségessé a cégértékelés? Cégértékelés. A cégérték meghatározása iránti igény a következő helyzetekben merülhet fel: Társaságok tulajdonrész ének adás-vétele kapcsán az alku egy objektív értékből szokott kiindulni. Ha egy a társaságból tag vagy részvényes válik ki, a velük történő elszámolás kapcsán is szükség van egy piaci árra. Befektetői döntések megalapozásához, részvények tőzsdei adás-vétele kapcsán, elemzők készítenek cégértékeléseket. Egy üzletág vagy egy egész társaság cégcsoporton belüli adás-vétele esetén az adózási célokat szolgáló független piaci ár meghatározásához is szükség lehet egy jól alátámasztott cégértékre az adózási kockázatok elkerülése érdekében. Cégvásárlás esetén IFRS előírás a vételár felbontása annak alkotóelemeire. Ilyenkor az IFRS 3 Purchase Price Allocation módszerének megfelelően készül el egy speciális értékelés.
Szükség szerint be kell szerezni a cég társasági szerződéseit, annak valamennyi módosításával együtt, az éves mérlegeket és vagyonkimutatásokat, a társaság volt tagjaival való elszámolásokat és egyéb okirati bizonyítékokat. A könyvszakértő mellett nemegyszer elkerülhetetlen egyéb társszakértők - mint például ingatlanforgalmi, gépjármű-, ingóforgalmi szakértő - kirendelése is. A vállalkozás értékelésekor a szakértőnek abból kell kiindulnia, hogy mi lesz a vállalkozás további sorsa: tovább működik-e vagy megszűnik. Amennyiben a társaság tovább működik, jövedelemalapú (hozamalapú) értékelést szükséges elvégezni, amely nem más, mint a folyamatosan működő társaság értéke. Cégérték számítás professzionális cégérték kiszámítás. Különösen alkalmas módszer ez akkor, amikor a házassági életközösség megszakadása és a szakértői vizsgálat között hosszabb (többéves) időtartam telik el. Ekkor az értékeléshez szükséges - és általában csak tervezett - adatok már beépültek a vizsgált évek mérlegbeszámolóinak tényleges adataiba, tehát már nem kell megtervezni azokat.
Egy cégtulajdonosnak sokszor nehéz döntéseket kell meghoznia. Kerülhet olyan helyzetbe, amikor el kell engednie cégét. A legjobb esetben egy jól menő, de már rajtunk túlnőtt társaságot – vagy annak egy üzletágát – akarjuk megfelelő haszonnal értékesíteni. A koronavírus okozta válság idején azonban az a valószínűbb, hogy bajba került cégünktől szeretnénk megszabadulni addig, amíg még működik. Akárhogy is történik, nem mindegy, hogyan történik egy cég értékelése. Az első lépések Mielőtt elkezdenénk tárgyalni az eladásról bárkivel is, először is meg kell tudnunk, hogy mennyit is ér a cég. Érdemes cégértékelést készíttetni, hiszen a társaság beszámolóinak mindenki által elérhető adatai ugyan sok információt tartalmaznak, de általában nem mutatják az üzletrészünk valódi értékét. Befolyásolhatja az értéket például az, ha nagy értékű ingatlan került a vállalatba sok évvel ezelőtt, amelyet a mai napig az akkori bekerülési értéken tartunk nyilván, de az is, ha olyan szellemi termék birtokában vagyunk, mely évtizedekre megalapozza a cég nyereségességét, netán évekre előre lekötött szerződésállománnyal rendelkezünk stb.
A DD-re általában az előkészítő tárgyalások befejezése után kerül sor, még mielőtt a kötelező érvényű tranzakciós szerződés létre jönne. Cél / Nem cél A DD-nek nem célja, hogy a tranzakciós árat befolyásolja. A célja, hogy a folyamat megrendelőjea "kellő gondossággal" végzett információ gyűjtés eredményeként a lehetőségek és a kockázatok minél szélesebb ismeretében tudjon döntést hozni. MIÉRT VAGYUNK A LEGJOBB VÁLASZTÁS? Csapatunk tagjai, részvénytársaságok, pénzügyi befektetők, családi tulajdonban lévő vállalkozások, magáncégek M&A tranzakcióiban vettek részt az eladói és vevői oldalon is az elmúlt évek során. Megvalósult tranzakciókban az előzetes cégértékelés eredménye közel 90%-ban felelt meg az üzletkötés során kialakult árnak. Kiterjedt kapcsolat rendszer a pénzügyi befektetőkkel és privát tőke tulajdonosokkal. Házon belüli pénzügyi és számviteli szolgáltatások. Dedikált senior tanácsadók minden partnerhez. Kántor Dezső - Auditron Kft. ügyveztő, cégértékelő szakember Kinek való a konzultáció?
Cég(vagyon)értékelés készíttetése előtt érdemes azt is végiggondolni – az értékelő majd részben ennek tudatában választ az egyes értékelési módszerek közül –, hogy milyen vevőt érdekelhet jobban a vállalkozás: pénzügyi vagy szakmai befektetőt. A pénzügyi befektető elsősorban gyors megtérülést, stabil hasznot remél – neki csak a jól prosperáló cég lesz célpont –, a szakmai befektetőnek viszont mások a szempontjai, ő akár egy nullszaldós vagy veszteséges társaságot is "megkívánhat", akár a piac bővítése, akár a munkaerő megszerzése, akár a felhalmozott tudás vagy vevőállomány megszerzése miatt. Amennyiben "menthetetlennek" ítéljük a vállalkozást, s szabadulni akarunk tőle, az esetben is érdemes előbb végiggondolni, hogy eladással, befektető bevonásával, a veszteséges üzletágtól való szabadulással, profilváltással, erőforrásátcsoportosítással, netán külső tanácsadói/vezetői segítséggel megmenthető lenne-e társaságunk. Mindenáron azonban nem szabad ragaszkodni hozzá! Ha szabadulni kell a tehertől, azt még akkor kell megtenni, amikor az a legkisebb veszteséggel megoldható.
A becsült érték meghatározása kulcsfontosságú a Kbt. alkalmazása szempontjából, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e egyáltalán közbeszerzési eljárást lefolytatni, illetve amennyiben igen, mely eljárásrend mely szabályait kell alkalmazni. A becsült érték téves meghatározása, különösen az érték alábecslése, vagy a beszerzés Kbt. megkerülésére irányuló felszabdalása súlyos közbeszerzési jogsértés. (Lásd: A Közbeszerzési Hatóság módosított útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában) Közbeszerzési Szemle 2017/8. - Közbeszerzési aktualitások - Újdonságok a Közbeszerzések Tanácsának a részekre bontás tilalmával kapcsolatban kiadott útmutatójában Közbeszerzési Szemle 2016/4. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 10. és 12. kérdések Közbeszerzési Szemle 2016/8. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 1. kérdés Közbeszerzési Szemle 2016/10.
- Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A részekre bontás tilalmával kapcsolatos egyes kérdésekről (a becsült érték meghatározására vonatkozó kitekintéssel) Közbeszerzési Szemle 2016/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. kérdés Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 13. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/1-2. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 27. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/3. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 1., 2. és 3. kérdések Közbeszerzési Szemle 2017/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 9. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 8. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/12. és 8. kérdések Alfogalmak Becsült érték meghatározása ← vissza az alfogalmakhoz A Kbt. 16. § -a rögzíti a becsült érték meghatározásának alapvető szabályait, míg a 17.
A beszerzés értéke döntő jelentőségű, hiszen ennek alapján tudja az ajánlatkérőnek minősülő, illetve a költségvetési vagy uniós támogatásban részesülő szervezet eldönteni, hogy az adott tárgyú beszerzése a törvény hatálya alá tartozik-e és, ha igen, akkor melyik részének a hatálya alá. A törvény ennek megfelelően részletes szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés megkezdése előtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a közbeszerzés tárgyának értékét. A törvény ezen rendelkezései alapján kiszámított érték a közbeszerzés becsült értékét jelenti. A közbeszerzés becsült értéke: a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás (ahol teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is). A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.
Részlet a válaszából: […]... módosításának eredményeként - új 9/A. §-sal egészült ki. Ennek értelmében a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a becsült érték meghatározása során az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áru megítélésének alapjául gyógyszerek esetében... […]
- Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A részekre bontás tilalmával kapcsolatos egyes kérdésekről (a becsült érték meghatározására vonatkozó kitekintéssel) Közbeszerzési Szemle 2016/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. kérdés Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 13. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/1-2. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 27. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/3. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 1., 2. és 3. kérdések Közbeszerzési Szemle 2017/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 9. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 8. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/12. és 8. kérdések Alfogalmak Becsült érték meghatározása ← vissza az alfogalmakhoz Válasszon a középső hasábban megjelenő alfogalmak közül.
A fogalmak leírása ezen a panelen fog megjelenni.