Bába Andrásné intézményvezető elmondta, a Kálvin […] De hová mennek az orvosok a Kálvin utcai rendelőből? Lebontják a Kálvin utcai rendelőt és 200 millióért egy vadonatújat építenek a helyére – jelentette be a minap Farkas Éva Erzsébet polgármester. Hogy hová kerül a gyógyszertár és hol rendelnek majd az építkezés alatt az orvosok? Korom András – Makó Már egyeztettek a szakdolgozókkal és a Kálvin utcai rendelőben dolgozó háziorvosokkal arról, hogy az épület […] Lufifelhővel búcsúztak a Kálvin nyolcadikosai Könnyek között, egymást átölelve köszöntek el társaiktól és az iskolától ma délelőtt a Kálvin Téri Református Általános Iskola diákjai. Ez volt az ötödik ballagás azóta, hogy a református egyház átvette az iskolát. Nagy Szabolcs – Makó Három osztály összesen 73 nyolcadikos diákja hagyta el ebben az évben a református iskolát, hogy szeptembertől új kihívások elé […] Menyire időszerű ma Kálvin? Erről is szól lesz a makói egyháztörténeti konferencián, a makói Koronában. Tüzes parázs a Kálvin utcai rendelő a városvezetés cipőjében Mi lehet az igazság a Kálvin utcai rendelő felújítási költségében?
Szemöldök emelés plasztika Varga gomba bolt miskolc 6 Opel crossland x vélemények black Alföldi kézmosó 40 cm bázis 4123 Motor kereskedés
Az elmúlt hónapok során több gyülekezet és intézmény (iskola, óvoda) is beküldte a pályázatát, és a visszajelzések alapján a leendő olvasók nagy örömmel vették kezükbe az új kiadványokat. Mivel az eredeti kiírás szerint a végső beadási határidő október 31-én lejárna, remélve, hogy az év végéig még többen élnek a kedvezményes vásárlási lehetőséggel, úgy döntöttünk, hogy a pályázatot 2017. december 31-éig meghosszabbítjuk. Olvass otthon online is! A kijárási korlátozások idején azzal szeretnénk olvasóink számára még inkább megkönnyíteni a könyveinkhez való hozzáférést, hogy néhányat ingyenesen, online... Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten Az internetes "szörfölés" során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon).
1948 -tól az épületben általános iskola működött. 1970 -ben az intézmény fölvette Kun Béla nevét, a kommunista politikus szobrát az udvaron helyezték el, Hadik Magda alkotása. Makói VTV médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében Támogatja Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. +36 1 466 9392 / 111 Distribution Assistant A Kálvin Kiadó ez év tavaszán pályázatot írt ki református gyülekezetek és egyházi intézmények részére iratmissziós céllal felhasználható egyszeri könyvcsomag-támogatás elnyerésére. A pályázati anyagban olyan rövid programleírásokat vártunk, amelyek a 2017. évi missziói munkatervben szereplő gyülekezeti szolgálatokat, intézményi eseményeket a Kálvin Kiadó kiadványainak ingyenes osztásával egészítenék ki (iratmisszió), esetleg új iratterjesztést (könyves asztalt), gyülekezeti könyvtárat hoznának létre vagy ez utóbbit szeretnék kibővíteni, feltölteni.
Fotó: Rusznyák Csaba Évezredes csataemlék A Gyulai Vár tőszomszédságában helyezett el koszorút a Gyulai Október 23. Alapítvány a 907. július 4. és 7. között lezajlott nagy horderejű pozsonyi csata emlékére. A modern és egyetemes hadtörténet újra elővette a honfoglaló magyarok első komoly területvédő ütközetének dokumentumait, hogy azt méltán beépítsék a köztudatba. Sok a tévhit a pozsonyi csata kapcsán (már kapásból a helyszín is: Szőke Béla Miklós nyomán esetleg Zalavár), de tény, hogy lezajlott és méltó helyre kell kerülnie a magyar történetírásban, hiszen a kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. Ebből kifolyólag pl. 907 pozsonyi csata 5. a USA-beli West Point Katonai Akadémián szerepel a pozsonyi csata a konzultációs témák között, ahogy sok más magyar vonatkozású hadtörténeti esemény is. A honfoglaló magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé a Fischa folyó mentén, Linzig eljutva, Moráviát elszakítva, 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét (Marcha Orientalis), ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy jelentősen visszaszorítsa (akár ki is írtsa) őket.
2022. július 8., péntek, Ellák Galéria GYULAI HÍRLAP • 2022. július 08. 18:00 GYULAI HÍRLAP • Videó: Mult Roland • 2022. 18:00 GYULAI HÍRLAP • 2022. 17:30 GYULAI HÍRLAP • Videó: Bimbó Lajos és Varga Zoltán • 2022. 16:00 GYULAI HÍRLAP • 2022. 15:00 GYULAI HÍRLAP • Fotó: Bimbó Lajos • 2022. 14:56 GYULAI HÍRLAP • 2022. 14:00 GYULAI HÍRLAP • Fotó: • 2022. 13:39
A pozsonyi csatával kapcsolatban érdekesség, hogy háttérbe szorítása nem elsősorban az államszocialista időszakhoz köthető, ők "csupán" teljesen kiírták azt a történelemoktatásból. A 20. század első felében – beleértve a dualista időszakot is – szintén nem játszott központi szerepet, a Horthy-korszak önazonosításához pedig sokkal inkább dukált a Szent István-i örökség előtérbe helyezése. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna ismereteik a pozsonyi csatáról, de a 907-es eseményeket egyértelműen a rendszerváltoztatás utáni úgynevezett "nemzeti radikális" közeg fedezte fel magának (újra). 907 pozsonyi csata bar. A 895-896-os honfoglalás (vagy többek szerint a Kárpát-medencébe való visszatérésünk) új politikai és hadászati viszonyokat teremtett a térségben. Az ereje teljében lévő Magyar Nagyfejedelemség fokozatosan tolta ki a határait nyugati irányba, mely szükségszerűen feszültséget teremtett a Keleti Frank Királysággal. Liutpold bajor őrgróf kezdeményezésére 907-ben döntött úgy a királyság, hogy ellencsapást mér a magyarokra és kiszorítja őket a nyugati, egykori frank területekről.
Ezek alapján sokkal valószínűbb, hogy a pozsonyi csatában egy nagyjából 20-25 ezer körüli német támadó had indulhatott meg a magyarok ellen, akik talán 10-15 ezer fővel igyekeztek megállítani őket. (Az igazság az, hogy egyik számadat sem bizonyított egyelőre. ) A konkrét támadás 907 júniusának közepén indult meg a Duna északi és déli oldalán (bal és jobb partján). Az északi parton haladó erők élén Liutpold herceg, a déli parton haladókén Theotmár érsek állt. Az első összecsapások június 28 –án kezdődtek, amikor a határvédelemmel megbízott magyar csapatok folyamatosan támadni kezdték mindkét német hadoszlopot, és lassítani próbálták haladásukat. Az első döntő ütközetre július 4-én a déli parton, a Duna jobb partján, Pozsonnyal szemközti területén került sor, Theotmár érsek erőinek megtámadásával. (Pozsony korabeli neve: Braslauespurch, Brezalauspurc volt. 907 pozsonyi csata se. ) Ebben az összecsapásban a magyarok jól alkalmazták a támadó, majd menekülést színlelő taktikájukat, és hamar kivívták a győzelmet. Maga az érsek is elesett a csatában.