Gyerekfilmek a Facebookon! Elmo világa-A farm Hasonló mese videók
2 mm 758 mmHg 0. 5 mm 52% 41% 7 (12) 35% Holdfázis: Utolsó negyed 42% 33% 55% 1 m/s 732 mmHg Reggel nagyon forró 44% 26% 68% 54% 32% 731 mmHg Este meleg Éjjel normál 72% 27% Holdfázis: Negyedik fázis Készíts időjárás előrejelző widgetet honlapodra! Oszd meg a holnapi időjárás előrejelzést: Dreamscene videók Karácsonyi ajándék ötletek saját kezűleg Szent gellért borház és étterem makó szent gellért uta no prince Battle royale játékok
Mandzsukuo identitásteremtés: 1932–1945 1. Egy bábállam önálló arculata Nyolcvan évvel ezelőtt, 1934. március 1-jén lett az akkor már két éve létező bábállam, Mandzsukuo császára Pu Ji, az utolsó kínai császár. Az 1932 és 1945 közt létezett állam rövid életében Mandzsukuo önálló arculatának kialakítása elsősorban az országot létrehozó japánok egyfajta kísérleteként jellemezhető. Az 1904-1905-ös orosz-japán háborút követően Japán jelenléte és befolyása Mandzsúriában egyre nyilvánvalóbb. A Kvantung Bérleti Terület és a Dél-Mandzsúria Vasút ideális kiindulási bázist jelentenek a japánoknak a térség feletti ellenőrzés kialakítására. A Kvantung Bérleti Terület (Forrás: Wikimedia Commons) 1912, a Kínai Köztársaság létrejötte óta az országot különböző hadurak uralták, majd a Kuomintang és a kommunisták közti polgárháború további kedvező helyzetet teremtett a japánok számára, hogy az ország északkeleti része felett (Mandzsúria) megszilárdítsák hatalmukat. A Kínai Köztársaság 1914-ben (Forrás: Wikimedia Commons) 1931. szeptember 18-án a japánok pontosan a Dél-Mandzsúria Vasút elleni (provokált és megrendezett) incidensre hivatkozva támadják meg és foglalják el rövid idő alatt Mandzsúriát.
Ő ugyanis éppen az Egyesült Államokban tartózkodott, és csak az újságokból értesült a hírekről. Hazautazott, majd 1912. január 1-jén kikiáltották a Kínai Köztársaságot Nankingban. A császári sereg vezetésével megbízott Jüan Si-kaj ahelyett, hogy megtámadta volna a lázadókat, egyezkedni kezdett velük. Az ajánlat az volt, hogy amennyiben sikerül lemondatnia a Csing-dinasztiát, akkor ő lesz a köztársasági elnök. A hadsereget irányító Jüan Si-kaj pedig eleget tett az ígéretnek: hatéves korában, három év uralkodás után 1912. február 12-én lemondatták a Csing-dinasztia utolsó uralkodóját, ezzel pedig a császárság 2000 éves története is véget ért Kínában. Pu Ji története nem ért véget Bár a császár már csak excsászárként hivatkozhatott magára, mégis a pekingi császári palotában lakhatott, ahol addigi életét töltötte. Uralkodónak kijáró tisztelettel bántak vele. Neveltetésében semmiféle fegyelem nem volt, ezért önfejű és bosszantó gyerekként rendszeresen kegyetlenkedett alattvalóival. Makacssága olyannyira rossz irányba vitte a fiatal excsászárt, hogy az anyja életét vesztette egy veszekedést követően, miután túl sok ópiumot vett be.
Ugyanakkor Pu Ji tervei, hogy restaurálná, visszahozná az egykori Csing-dinasztiát, nem sikerült, hiszen az uralkodó nem Kína örökös császára lett, hanem egy japánok által elfoglalt tartomány frissen kinevezett császára, ami tehát jogilag nem restaurálta a kínai császárságot. 1945. augusztus 9-én a Szovjetunió hadat üzent Japánnak, ezt követően pedig megkezdte Mandzsukuo megszállást. Pu Ji bízott benne, hogy Japánba menekülhet (remélve, hogy az amerikaiak kedvesen bánnának vele). 1945-ben azonban szovjet fogságba esett. 1950-ben ugyan visszavitték hazájába, Kínába, ott viszont háborús bűnösként elítélte a Kínai Népköztársaság, és csak 1959-ben, amnesztiával szabadult. Végül 1967-ben hunyt el. Japán után Japán szintén belépett a második világháborúba (1939–1945), az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína ellenében. Eleinte háborús sikerek sorát tudhatta magának a japán hadsereg, azonban nem tartott sokáig a lelkesedés, 1942-től egymás után jöttek a vereségek. Mandzsukuóban is gyakran váltogatták egymást a hadseregek.... új hadsereg vonult be a városba, néhány hónap alatt immár a negyedik [... ] tiszta uniformist viseltek, csillogtatták új amerikai fegyvereiket.
Tisztában voltam azzal, hogy ezt csak a japánok engedélyével tehetem. (251. oldal) A saját császárságáról ábrándozó Pu Jit a japánok már 1932 elején kész tények elé állítják: döntés születik arról, hogy az elfoglalt Mandzsúria formailag önálló állam lesz – egyelőre köztársaság. A "függetlenséget" még 1932 februárjában kikiáltják: Az új állam elnevezése "Mandzsukuo", azaz Mandzsuország. Fővárosa Csangcsun lesz, amelynek nevét Hszincsingre, Újfővárosra változtatják. Az államot öt fontos nemzetiség: mandzsuk, hanok, mongolok, japánok, koreaiak alkotják. Mivel a japánok évtizedek óta rengeteg energiát fordítottak Mandzsúriára, jogi és politikai helyzetük ezért azonos lesz a többi nemzetiségével, például a többi nemzetiséggel egyenlő feltételek mellett viselhetnek hivatalt az új államban. (285. oldal) Mandzsukuo zászlaja. A színek szimbolikája: a sárga a mandzsuk és az egység, a vörös a japánok és a bátorság, a kék a kínaiak és az igazság, a fehér a mongolok és a tisztaság, a fekete a koreaiak és az elszántság színe (Forrás: Wikimedia Commons) Ehhez képest – Andrew Reed Hall adatai szerint – a Kvantung-hadsereg által a mandzsukuo oktatási minisztérium tisztviselői karában kissé más "ideális" arányt állapított meg: 3 japán tisztviselőre 7 kínai jutott.
Én voltam a szárazföldi, a tengeri és a légierő főparancsnoka. Ezenkívül jogomban állt amnesztiát adni, a büntetést enyhíteni, személyeket jogaikba visszahelyezni és így tovább. A valóságban azonban még arra sem volt jogom, hogy saját elhatározásomból rezidenciám kapuján kilépjek. (296–297. oldal) 1932 májusában az új országba érkezik a Népszövetség úgynevezett Lytton-bizottsága, hogy az 1931-es japán-kínai incidens okairól vizsgálódjon. A bizottság már kész tényként szembesül Mandzsukuo létével; megállapítja, hogy a japán fegyverek nélkül az biztosan nem jöhetett volna létre, a fait accompli láttán pedig ezen túlmenően kevés érdemi munkát végez. Pu Ji így ír: Amikor a delegáció tagjait kikísértem a csangcsuni pályaudvarra, Lytton halkan ennyit mondott: "Sok sikert kívánok az új állam, Mandzsukuo fejlődéséhez" – ezzel keményen megszorította a kezem. (312. oldal) Mandzsukuo 1932–1945 (Forrás:) A Népszövetség azonban a Lytton-jelentés alapján nem ismeri el az új állam létét és nem is ajánlja annak elismerését tagjai számára sem.