Bár alkotnak zárt, homogén erdőket is, természetes állományaik gyakran elegyednek többek között bükkel, jegenyefenyővel, szilekkel, madárberkenyével, vörös fenyővel. A cikkünk elején említett sötét, zárt, aljnövényzet híján lévő fenyves az egykorú, telepített állományra jellemző, az általában fiatal fák koronája erősen összezár. Pusztuló lucfenyvesek helyére őshonos fák – FATÁJ. Természetes állapotban ilyen zárt, homogén állományok legfeljebb foltokban figyelhetők meg, a széldöntések, jégtörések által létrejött felnyílások, az elegyfajok és a különböző korú fenyőegyedek nagyon változatossá teszik az összképet – fogalmaz az erdőökológus. A fenyőerdők élővilága sokkal színesebb, mint gondolnánk, bár a lombhullató társulások fajgazdagságát azért jócskán alulmúlják. Rengeteg a gombafaj, a különféle moha- és páfrányfajok paradicsoma ez, helyenként kifejezetten gazdag az aljnövényzet: olyan fajok, amelyek jól tűrik a lehulló fenyőtűtől savassá váló, gyenge minőségű talajt. Például a fekete és a vörös áfonya. Felfelé haladva, mondjuk, a Tátrában még legalább két fenyőfajt találunk, az első a zárt övet alkotó törpefenyő, a felette a már csak kis foltokban növő cirbolyafenyők élnek.
A klímaváltozás hatásai egyre komolyabban érintik a hazai erdőket is. Ahogy arról már korábban írtunk, a fenyőknek sajnos nem sok jót tartogat az évszázad második fele, azonban könnyen lehet, hogy más fajok is az ő sorsukra jutnak. Ha az őshonos lombhullatók nem is tűnnek el, arra azért mindenképp számítani lehet, hogy egyedeik legyengülhetnek, hiszen a melegedés és a szárazodás mellett nagyszámú kártevővel is szembe kell majd nézniük. Kapcsolódó bejegyzések Eltűnnek a magyar fenyvesek? Az őshonos fák ültetése rendszeres programmá válhat Tihanyban (Tihanyi Visszhang) – hirbalaton.hu. A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnik hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány. Az aszály miatt a fák immunrendszere legyengül, és már olyan rovarok és kórokozók is problémákat okozhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk. A klímaváltozás általában növeli a súlyosabb erdőkárok kialakulásának kockázatát. – mondja dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója Nem is kell ráadásul invazív fajokra gondolnunk, a kártevők esetében: a megváltozott körülmények miatt a kártevők nagyobb számban jelennek meg, miközben a fejlődésük is gyorsabb lehet a korábbiaknál.
Ajánlott tenyészterülete 5 x 3 méter. Termesztésben lévő fajták Noha Magyarországon is itt van az Európában ismert fajták nagy része, termesztésben 6-7 fajta fut jelenleg. Hogy megismerjük a különböző ígéretes fajtákat, érdemes több évig vizsgálni, nézegetni azokat. Őshonos magyar fák fak ugesi festival. Minden év más, ezért előjöhet egy-egy fajta pozitív tulajdonsága, ami érdemessé teszi a bevezetését a termesztésbe. A magyar kertészeti oktatásban megismerhettük a vadon található somokból Szlovákiában szelektált két fajtát, a Titus -t és a Devint, valamint az osztrák Jolico fajtát. A két szlovákiai fajta jelenleg nincs termesztésben, kisebb gyümölcsméretük és kedvezőtlen mag-gyümölcshús arányuk miatt. Bár autópálya fásítására kiválóak lennének, de a magyar erdészeti szaporítóanyagok, úgymint a húsos som magonc, jóval olcsóbban beszerezhető, így ha felmerül a zöldítéseknél a húsos som, általában a vevők anyagi megfontolásból ezt választják. A jelenleg szaporított somok közül a legjobb, legismertebb a Kazanlak és a Jolico. A Kazanlak szinte minden paraméterében a legjobbak között van, a Jolico pedig a legismertebb fajta, alighanem a jó osztrák marketing miatt.
Maga a fásítási akció még az elmúlt év végén megkezdődött. Mivel a pályázati eljárás időigényes volt, és a facsemeték beszerzése sem volt teljesen zökkenőmentes, így ezt az akciót csupán április végén sikerült teljes egészében befejezni. – Mivel nem volt meghatározva a pályázatban, hogy milyen fafajokat kapunk, így éltünk azzal a lehetőséggel, hogy őshonos fafajokat kértünk, amivel a pályázat kiírói teljes mértékben egyetértettek, és maximálisan mindent megtettek annak érdekében, hogy ezen igényeinknek eleget tegyenek. A nagyobbik parcellán még az elmúlt év végén elkezdődött a fák telepítése. Kocsányos tölgyek, fehérnyár-csemeték, illetve nagylevelű hárs és ezüst hárs került a talajba. Őshonos magyar fák fak railway halt. A kisebbik parcellára keskenylevelű kőrisek érkeztek, de mennyiségben nem lett volna elég ahhoz, hogy beültessük a területet, ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk azokat a facsemetéket, amelyeket nehezebb volt beszerezni. Száz darab kislevelű hársat és feketenyár-csemetéket terveztünk még erre a parcellára, ám a fekete nyarat, ami vidékünkön őshonos, sajnos már szinte lehetetlen beszerezni, így ezek a csemeték Hollandiából érkeztek.
Az elvégzett beavatkozások hatásait hosszú távon nyomon követik a szakemberek, a létrejövő változatos erdők a reményeik szerint élőhelyül szolgálnak majd számos, természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajnak, például a fekete harkálynak, hamvas küllőnek, vagy a nagy szarvasbogárnak.
Ezt az időszakot a mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte, így a csapadékvíz összefolyásával, mintegy 22 000 évvel ezelőtt kialakult a Balaton. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy 12 000 évvel ezelőtt a vízszintet a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette, s az átmeneti kőkor idején, csaknem ki is száradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel. A Balaton felszínét évente több mint 2000 órán át süti a nap, s mivel mélysége alig több mint 3 m, ezért hőmérséklete nyár közepén gyakran eléri a 24─27 °C-ot is. Strandolni vágyók paradicsoma, kedvelt kirándulóhely, de emellett többféle sportolási lehetőséget és számos kulturális programot kínál, valamint a helyi ételkülönlegességek gasztronómiai élményt nyújtanak. A Balaton körüli természeti értékek a Balatoni Nemzeti Park felügyelete alatt állnak, népszerű kirándulási célpont a Tihanyi-félsziget, a Káli-medence, Badacsony, a Keszthelyi-hegység, a Kis-Balaton, a Kápolnapusztán található Bivalyrezervátum, a Tapolcai Tavasbarlang és a Keszthelyi Kastélypark.
Színes kulturális, társadalmi, sportélet alakult ki a tó mellett, ahol szépségversenyeket, bálokat rendeztek, s ahol akadtak kaszinók, lóversenypályák, színi előadások, európai mintára készített csodás növényzetű kertek és parkok. Bál 1914 Fotó: Fortepan Révfülöp a hajóállomás épülete a Jókai csavargőzös 1936 Fotó: Fortepan A szép, békebeli Balaton-képet azonban darabokra törte a második világháború. Ezt követően gyökeresen megváltozott a tó arculata. A kommunista diktatúra idején a tömeges munkásüdültetésre helyezték a hangsúlyt. Majd Kádárék az 1960-as években meglátták az idegenforgalmi perspektívát a térségben, s szemet hunytak a virágzó Zimmer frei biznisz felett. Keszthely 1952 Fotó: Fortepan Háttérben a balatonszemesi hajókikötő mólója 1957 Fotó: Fortepan Siófok 1966 Fotó: Fortepan Megépültek a nyugatiakat vonzó szállodák és hotelek, s zsúfolásig teltek a keletiek számára megfizethető kempingek és magánszállások. A Balatonon minden nyáron leomlott a vasfüggöny, egy boldog-békés világ képzete alakult ki, amely azonban kissé groteszk és kétarcú volt.