Lezárások az ünnepségek miatt Több fő közlekedési utat lezárnak, vagy lezárhatnak Budapesten az augusztus 20-i ünnepségek miatt és forgalomterelésekre is számítani kell. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint tilos lesz megállni 19-én 6 órától augusztus 24-e reggel fél ötig a pesti alsó rakparton a Lánchíd és az Erzsébet híd között, a Szent Jobb körmenet miatt pedig a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Szent István téren, de a Bajcsy-Zsilinszky utat is lezárják a Nagysándor József utca és a Szent István Bazilika között. A honvéd tisztavatás miatt augusztus 18-a reggel 8 órától 20-a 12 óráig fogják tiltani a megállást a Felvonulási tér egy részén, az Állatkerti körúton és a Kós Károly sétányon, valamint augusztus 20-án reggel 6 órától délután 3 óráig a Stefánia Palota előtt, de itt a tömegközlekedés elterelésére is sor kerülhet. Lezárhatják továbbá a Dózsa György út a Városligeti fasor és a Podmaniczky utca között, valamint az Andrássy út a Hősök tere és az Oktogon között.
Hőség és heves zivatar sem valószínű a következő négy napban, így az időjárás várhatóan nem zavarja meg a többnapos ünnepi programsorozatot. Az augusztus 20-ai hosszú hétvégén napsütéses és jellemzően száraz lesz az időjárás – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az augusztus 19-22. közötti időszakra vonatkozó szerdai, az MTI-hez eljuttatott előrejelzéséből. Ebben az időszakban "alapvetően anticiklonális hatások érvényesülnek", így a napsütés lesz túlsúlyban. Ezt általában csak kevés gomolyfelhő zavarhatja. Pénteken, augusztus 20-án a déli órákban átmeneti időre a felhők jobban összeállhatnak, de ezekből is legfeljebb helyenként alakulhatnak ki záporok, nagyobb eséllyel az északi országrészben – közölték. A többnyire gyenge vagy mérsékelt északias szél időnként megélénkül, a legerősebb széllökések 25-35 kilométer/óra körüliek lehetnek. A hőmérséklet a hajnali órákban tág határok között alakul. Jellemzően 10 és 18 Celsius-fok lesz, de csütörtökön és pénteken az északi völgyekben és a homokhátságokon 5, 6 fokra is lehűlhet a levegő.
Hőség és heves zivatar sem valószínű a következő négy napban, így az időjárás várhatóan nem zavarja meg a többnapos ünnepi programsorozatot. Az augusztus 20-i hosszú hétvégén napsütéses és jellemzően száraz lesz az időjárás – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az augusztus 19-22. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből. Ebben az időszakban "alapvetően anticiklonális hatások érvényesülnek", így túlnyomórészt napos időre számíthatunk. Ezt általában csak kevés gomolyfelhő zavarhatja. Pénteken, augusztus 20-án a déli órákban átmeneti időre a felhők jobban összeállhatnak, de ezekből is legfeljebb helyenként alakulhatnak ki záporok, nagyobb eséllyel az északi országrészben – közölték. A többnyire gyenge vagy mérsékelt északias szél időnként megélénkül, a legerősebb széllökések 25-35 kilométer/óra körüliek lehetnek. A hőmérséklet a hajnali órákban tág határok között alakul. Jellemzően 10 és 18 Celsius-fok lesz, de csütörtökön és pénteken az északi völgyekben és a homokhátságokon 5-6 fokra is lehűlhet a levegő.
POLITIK Megkezdte a rendőrség a határvadászok toborzását POLITIK Kovács Zoltán: Az Oroszországgal szembeni szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk
Az ősi város 1959-ben süllyedt el, amikor a völgyet elárasztották vízzel és létrehozták a Qiando mesterséges tavat. A tó vize ma az egykori Kínai Birodalom időkapszuláját őrzi az eredeti állapotukban konzerválódott, díszes épületekkel. Héraklion A Krétai-tenger mélyén épületeket, szobrokat, arannyal rakott hajókat és olyan eszközöket találtak, amik rávilágítottak arra, hogyan is éltek Héraklion városában az ókori emberek. Az elsüllyedt városról kiderült, hogy jelentős szerepet játszott Görögország és Egyiptom kereskedelmében. A gazdag, ókori város víz alatti romjaira egy francia régész talált rá a 18. században, aki egy elsüllyedt hajó után kutatott. Dwarka Az indiai város víz alatti romjait, más néven a mennyország kapuját 1988-ban fedezték fel, 100 méter mélyen az öböl vízfelszínétől. Egy elfeledett város hálózatára, épületszerkezetekre, oszlopokra és ősi tárgyakra bukkantak. Az elsüllyedt romok pontos korát a mai napig nem tudták megállapítani. Ez a rég elveszett víz alatti város tele van rejtélyekkel és csodákkal.
Kleopátra titokzatos palotája: a víz alatti Alexandria, Egyiptom A híres hódító, Nagy Sándor i. e. 331-ben alapította a kikötő város t, Alexandriá t, mely az ókori világ egyik legnagyobb város aként vonult be a történelembe. A 4. században azonban borzalmas szökőár pusztított a területen, majd a további számtalan nagy erejű földrengés során Alexandria egy része a tengerbe merült. Így a végtelen sötétségbe hullott felbecsülhetetlen értékű és mértékű antik emlék is: épületek, fényűző uralkodói paloták, gránitoszlopok és -tömbök, a híres világítótorony óriási maradványai, valamint számos szfinx is. A hullámsírba süllyedt ókori kincsek bemutatása érdekében már terveket is készítettek egy víz alatti múzeum létrehozására, így remélhetőleg a páratlan régészeti leleteket - közöttük Kleopátra palotáját - hamarosan bárki megcsodálhatja.
Homérosz elbeszélése szerint a város nyújtott menedéket a szép Helénének, és szeretőjének Párisz trójai hercegnek. A közelben, Alexandria keleti kikötőjében búvárok felfedezték Antirhodosz sziget elsüllyedt királyi negyedét is, ahol Kleopátra királynő palotája állt. A víz alatti kincsekből ítélve Herakleion gazdag város lehetett, melynek elitje a kereskedőkre kivetett adókból élt. Bár az üzleti életben a polgárok erkölcsössége állítólag romlott, a város jelentős zarándokhelyként is működött a keleti mediterrániumban. A századok folyamán a város a fáraók, a Ptolemaidák, a Római, majd a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. Ptoleimada isten, Szerapisz mellszobra és egy Ízisz istennőnek öltözött Ptoleimada királynő kolosszusa jelentették a város vallási jelentőségét. A további fontos leletek közé tartoznak a hieroglifákkal teleírt kőtáblák, és egy gránitlap, melyen egy rendelet tíz százalék adót vetett ki a görög árukra, amelyet a fáraókori istennő, Neith temploma részére kellett befizetni.
Ezek alapján a Szent Miklós-szeg zeneiskola felőli oldalában egy kávézót fognak kialakítani, innen indulva egy akadálymentesített, enyhe lejtésű gyalogosút vezet majd fel a szikla tetejére, itt rendbe hozzák a növényállományt és a középkori templomrom maradványait, valamint az egyetem utca felé is kialakítanak egy közlekedőt, tehát két irányból lehet megközelíteni a dombot. A mostani 86 állásos parkoló meg fog szűnni a zeneiskolánál, helyette a z egyetem kampuszán egy kétszintes, 200 állásos mélygarázst építenek meg, de úgy, hogy annak a tetejét növényzettel borítják és szintén használható lesz gyalogosan. Megújítják az Erzsébet-liget infrastruktúráját, nyilvános WC-t alakítanak ki, valamint játszóteret és az egyetemisták igényeit is figyelembe véve különböző szabadidős lehetőségekkel is bővítik az immáron kerítés nélküli zöld parkot. A bejárás során több helytörténeti kuriózumra is fény derült, például, hogy a Szent Miklós-szeget a II. világháború előtt még házak szegélyezték, ezek a bombázások után megsemmisültek, az egykori sziklába vájt pincék pedig a mostani építkezés során bukkantak ismét a felszínre.
Számos oka lehet annak, hogy egy város vagy falu víz alá kerül örökre. Akár a természetes földmozgások, akár árvizek, de még politikai döntések is vezethetnek hozzá, az eredmény pedig amellett, hogy olykor tragikus, látványra mégis lenyűgöző. Vannak világhírű és kevésbé ismert elöntött települések. Egyszer egy ilyen helyet mindenkinek látni érdemes – mert különleges és gyönyörű. Bözödújfalu, Románia Az ezerkilencszáznyolcvanas években indult meg a bözödújfalusi-víztározó tervezése, ekkor a később elöntött falu még közel 130 lakossal rendelkezett. A romániai, maros megyei falu lakossága nagyrészt magyarokból állt, akik a terület mesterséges elöntése miatt 1994-ben költözni kényszerültek. A falu elöntésére azért volt szükség, hogy a környék vízgazdálkodását szabályozni tudják, ám ehhez a két templommal rendelkező falut el kellett árasztani. Generációk emlékét őrző otthonok, vallási kegyhelyek és például első világháborús emlékmű került így a vízfelszín alá. Utóbbit két évvel később kiemelték, a falu fölötti tavon pedig nyáron csónakázhatunk a háztetők fölött - egy időben még a templomba is beevezhetett az arra látogató.