2022. július 16. Látványban és hangzásban is monumentális tánc-szín-játékkal indul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada. A Petőfi Sándor életét feldolgozó Szabadság, szerelem! A néptánc és a népzene nyelvén szólni - Petőfi 200. – Petőfi, a vitéz című produkció sikerét neves művészeti szakemberek és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekarának neve garantálja. A darab rendezőjének, Zsuráfszky Zoltánnak, valamint társrendezőjének és koreográfusának Zs. Vincze Zsuzsának nem ez az első bemutatója a szegedi Dóm téren; évek óta rendeznek ott nívós néptáncos programokat, és együttműködnek a szervezőkkel. A kétrészes produkció Petőfi rövid, ám annál színesebb és fordulatokkal tűzdelt életét dolgozza fel egy mesebeli utazásként, egészen a születésétől a haláláig. Megjelennek a színpadon a költő diákévei, Petőfi mint vándorszínész és szenvedélyes forradalmár, de éppúgy helyet kapnak a szerelmes versei, ahogyan a János vitéz vagy A helység kalapácsa részletei is. A darab pazar fináléval zárul, amikor minden táncos és szereplő a színpadra megy, és egy közös tablóval búcsúznak a közönségtől, s egyfajta allegorikus képpel zárul Petőfi élete.
Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett nézi át a mezőséget, a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: ott az ürge, hű, mi fürge, mint szalad! Pillanat, s odabenn van, benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, odanyargal egyenest, a lyuk mellé, s beleönté a veder vizet; torkig tele lett. A szegény kis ürge egy darabig türte, hanem aztán csak kimászott. Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, nyakon csipték, hazavitték. S mostan… Itt van… Karjaimban, mert e fürge pajkos ürge te vagy, Laci, te bizony! Petőfi Sándor versei gyerekeknek Anyám tyúkja Ej mi a kő! tyúkanyó, kend a szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, még a ládára is fölszáll, eszébe jut, kotkodákol, s nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Rövid petőfi versek szerelmes. Mint a galambot etetik, válogat a kendermagban, a kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát jól megbecsülje kend magát, iparkodjék, ne legyen ám tojás szűkében az anyám.
Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent. " [kapcsolodo]tele-lesz-budapest-jobbnal-jobb-programokkal-marcius-15-en[kapcsolodo] 2. A március 15-i versek közül nem hiányozhatnak Petőfi Sándor alábbi sorai: "Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyúgodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok, Gondolatink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. Petőfi sándor rövid versek. " 3. Vasvári Pál a szabadságharcról Eredetileg Fejér néven született 1826-ban, később vette fel a Vasvári nevet. 1943-ban iratkozott be a pesti egyetemre, ahol történelmet hallgatott, 1847-ben pedig Teleki Blanka nevelőintézetében lett tanár. 1848-ban részt vett a 12 pont megírásában. Rövid élete Erdélyben, szabadcsapatok toborzása közben ért véget. "Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté…" [kapcsolodo]tegyel-velunk-virtualis-setat-az-1848-marcius-15-i-esemenyek-legfontosabb-helyszinein[kapcsolodo] 4.
Megjelent a Bárka 2021/4-es számában. Főoldal 2021. szeptember 14.
Diákok számára A Kárpát-medence néprajzi kincsei (szerk. Szelestey László) NTK Bp., 2000. A magyar felsőoktatás évszázadai (Kardos-Kelemen-Szögi) NTK Bp., 2000. Amerikai magyarok arcképcsarnoka (Ranka László-Balás Róbert szerk. ) Médiamix Kiadó, Bp., 2003. Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz, Bp., 1979. Bálint Sándor: A szegedi nép, Fekete Sas Kiadó, Bp., 1995. Beke György: Nyomjelző rokonság, Kriterion, Bukarest, 1979. Benedek Elek: Nagy magyarok élete, Gondolat Kiadó Bp., 1979. Csorba Csaba: "Árpád jöve magyar néppel" Magyar Könyvklub – Helikon, Bp., 1996. Fotók. Csorba Csaba: Árpád öröksége, Magyar Könyvklub – Helikon Bp., 1996. Ezerszáz év üzenete MVSZ-Better-MTESZ-OMIKK Bp., 1996. Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető Móra Kiadó Bp., 1987. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra, Móra Kiadó, Bp., 1973. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete, Múzsák Kiadó, Bp., 1988. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák, Móra Kiadó, Bp., 1978. Magyar Krónika, Magyarok Világszövetsége Bp., 1996.
Az állattartás és földművelés mellett bemutatásra kerül a vadászat, halászat, méhészet is. Külön fejezet foglalkozik a népi táplálkozással, a paraszti konyhaművészettel. Két nagy fejezet mutatja be a népviseletet és a hozzá kapcsolódó kisiparokat, illetve a népi díszítőművészet egyes ágait (faragás, szövés, fonás, kerámia, bútorművesség). Magyar néprajz (könyv) - Balassa Iván - Ortutay Gyula | Rukkola.hu. A szellemi kultúra ismertetése a népzenével és a néptánccal kezdődik, majd a gazdag prózai és verses népköltészettel folytatódik. Ezt a részt a népszokások és a hitvilág bemutatása zárja. befejezésül a szerzők igyekeznek arra is feleletet adni, hogy a hagyományos paraszti kultúra egyes elemei milyen szerepet töltenek be a mai magyar kultúrában. A szerzők bemutatják a népi műveltség történeti rétegződését, s utalnak a szomszéd népekkel való kapcsolatokra. Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozik, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.
Ezenkívül minden népnek vannak helyi balladái, amelyek a nemzeti költészet sajátos fejlődésének ismeretében értelmezhetők, így pl. a skandináv költészetben a lovag-ballada foglal el kiemelkedő helyet, a kelet-európai népeknél a betyár-ballada, jelentős, Amerikában a cowboy -ballada, Ausztráliában a bush-ballada stb. jelzi a balladaköltészet sokféleségét. Szerkezete [ szerkesztés] A középkorból való nyugat-európai balladák strófikus szerkezetűek voltak. Egy részük refrén-ballada, amelyet feltételezések szerint az előénekes adott elő, és a hallgató közönség a refrénnel kapcsolódott az előadásba. Az É-európai (angol, dán, feröeri, skandináv) balladánál a refrénes szerkezet a fejlődés későbbi szakaszán is jelentős. Balassa ortutay magyar néprajz 2. A strófaismétlő ballada egyszerű szerkesztési módot alkalmaz, amely szerint az ismétlődő strófákban egy-egy mozzanat (szereplő, helyszín, kérdés stb. ) változik, és ez viszi előbbre az eseményközlést. Strófaismétlő szerkezetet alkalmaz a keretes ballada (keretmese), ahol a kiinduló motívumra válasz a záró rész, a vetélkedő-balladák, valamint a talányfejtő ballada.