Az Egy fantasztikus nő kapásból a románcok Aranyidejével indít, majd egy váratlan tragédiával (melyet jó érzékkel borítékban lévő repülőjegyek elkeveredése vetít előre) bekövetkezik a hagyományos melodrámai fordulópont, a nagy lamúr veszélyeztetése. Lelio zsenije a stilizáción keresztül feltáruló emóciók és az abszolút tradicionális műfaji öntőformák egybeolvasztásában rejlik, vagyis mozija legalább annyira új utakat kereső szerzői dráma, mint konvencionális cselekménymintájú szerelmi történet. Tekinteten honoló, alig verbalizálható rezdülések uralják a filmet. Férfivélemény: Amikor a nő nem kívánja az együttlétet. Minden finom gesztus a főszereplőnő belső kötélhúzására reflektál, a chilei direktor egyszerre ügyel transzszexuális hősnője elesettségére, illetve az általa óhajtott megnyugvás fáradhatatlan keresésére. Revizionista weepie-ként/ woman's picture-ként, sőt, új ívású LMBT-darabként pereg előttünk az Egy fantasztikus nő. A férfitestbe zárt Marina hangsúlyosan nőként definiálja magát, és pont ez a dilemma pumpál friss vért a női film szubzsánerébe.
Az a jelenet nagyon betett, amit műveltek Marinával a kocsiban. Nagyon dühítő volt, hogy a temetésre se engedték el, mintha neki semmi hogy nem lenne ott lenni, mert transz. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik ember felett Hasonló filmek címkék alapján
A Fantastic Woman (Una mujer fantástica), rendező: Sebastián Lelio, szereplők: Daniela Vega, Francisco Reyes, Luis Gnecco, Aline Küppenheim, amerikai-chilei-német-spanyol dráma, 100 perc, 2017 (16) Egy magányos nő Idén az Oscar-gálán a magyarok nagy bánatára elnyerte Chile élete első arany szobrát A legjobb idegen nyelvű film kategóriában, mondhatni megérdemelten. Egy fantasztikus nő | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. Igazából ahogy sokan fejtegették, leginkább egy korrekt liberális "píszi" díjként lehetne felfogni, hiszen mi másról szólhatna egy transznemű nő élete, mint saját nőisége állandó bizonygatásáról, azonban A fantasztikus nő sokkal teljesen más értékekkel hívja fel magára a figyelmet: végig hétköznapi dolgokat ábrázol egy hétköznapi nő szemével. Az LMBTQ filmek manapság igen jól teljesítenek mozikban, a nemrég bemutatott Kszi, Simon is erősnek mondható a homoszexualitást és a coming outot bemutató kérdéskörben, de ott van a Szólíts a neveden! sikere is, hál' istennek a témával elkezdtek nem csak felszínesen, de érdemben is foglalkozni.
Téti István - Manfréd és Anton kalandjai - könyvajánló - YouTube
könyv (mesekönyv, 2021. május) Kipp III. október) Részletek, beleolvasás, vásárlás TÉTI ISTVÁN ÍRÓI MUNKÁSSÁGA Első gyerekkönyve 2018. júliusában jelent meg, szeptembertől több iskolában bekerült a kötelező olvasmányok közé, valamint UNICEF Nagyköveti ajánlást kapott. Az első kötetet további gyerekregények követték (Manfréd és Anton sorozat), míg ezzel párhuzamosan jelentek meg az óvodás korosztálynak szánt Anton sorozat mesekönyvei. 2019-től Téti István a legnépszerűbb magyar gyerekkönyv írók egyike, művei több mint 150. 000 példányban keltek el, továbbá több száz könyvtárban és iskolában fellelhetők. A hazai olvasók mellett Romániában és Szlovákiában is terjed mindkét sorozat, New York államban pedig elkészült az első könyv fordítása, valamint folyamatban vannak a további kötetek angol kiadásának munkálatai. "Mikor az első kinyomtatott példány a kezemben volt, átadtam a fiamnak, aki talán soha egyetlen játéknak sem örült annyira, mint a várva várt könyvnek. Ekkor tudta meg, hogy én írtam.
"Amikor írni kezdek, megnyílik előttem egy végtelen univerzum kapuja. " "Jönnek a gondolatok, a jelenetek, én meg csak csépelem a billentyűzetet. Fogalmam sincs egy történet elején, hogy mi lesz a vége. Mintha egy filmet néznék, és közben gyorsan leírom, amit látok. Így számomra is izgalmas minden fordulat. Az írás olyan nekem, mint a tervezés nélküli teremtés. " Hamarosan érkezik a gyerek- és ifjúsági könyvek sikerszerzőjének nagyregénye a felnőtt korosztály részére. "Elégedetten gépeltem az utószót a 670 oldal végére. " Téti István, magyar író, harcművész; többek között a Manfréd és Anton bestseller gyerekregények szerzője, a fülöp-szigeteki harcművészetek (eskrima) gyakorlója, a magyar eskrima válogatott tagja. Született: Balassagyarmat, 1978. október 29.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Ennyiből is látszik, hogy ez egy fiús könyv, mely nem feltétlenül a divatosnak mondható nevelési elveket követi, inkább "régisulisakat", melyeket nevezhetünk férfiasnak is. A szerző maga is foglalkozik harcművészetekkel, és ez megjelenik az ő szigorúbb, keményebb, ám tartást adó tanulságaiban is. A cselekmény valóságos, nincs helye benne a képzeletnek, a kitalált dolgoknak – de ez egyben az egyik oka is lehet annak, hogy a 6-12 éves korosztálynak tetszik a könyv. A legtöbb, ami Manfréddal és Antonnal megesik, megtörténhet a hozzájuk hasonló fiúkkal is, még ha a legtöbb mai gyerek nem is él olyan jó körülmények között, mint ők, akiknek a kertvárosi kertjükben hatalmas medence van és az apj uk cabrio sportkocsival furikázik. Mégis úgy érzem, különösen a fiú olvasók fognak tudni azonosulni a két kissráccal, és a valóság az, hogy minden fogadjuk-el-a-másik-embert-úgy-ahogy-van típusú nevelés és üzenet ellenére, ami csak ömlik a médiából, a legtöbb gyerek életében legalább egyszer megéli azt, hogy belekötnek, és olyankor bizony jól jön, ha ki tud állni magáért.