olvadt fém) hidrogénre és oxigénre bomlik, ezek elegye a robbanékony durranó gáz. Ezt nevezzük termikus bomlásnak. A víz amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is. A víz viszonylag jó hőszigetelő. (forrás: Wikipédia). A víz dipólus molekula: a molekula egyik fele "+" töltésű, a másik fele "–" töltésű. A víz elektronstruktúráját (elektronszerkezetét) figyeljük meg az ábrán. Láthatjuk, hogy az oxigénatom gyengén negatív töltésű, a hidrogénatom pedig gyengén pozitív töltésű. Ebből adódik a víz különös tulajdonsága, hogy a vízmolekulák vonzzák egymást, azaz a negatív töltésű rész vonzza a pozitív töltésűt. Ez a vonzási kölcsönhatás a hidrogénhídkötés. A hidrogénhídkötések idézik elő a víz különleges tulajdonságait, amelyek lehetővé teszik az életet a Földön. A vízmolekulák speciális elektromos szerkezetük miatt képesek hidrogénhídkötések kialakítására más vízmolekulákkal (Lucinda Spokes). Miért fázunk vizes testtel? A bőrünkön lévő sok-sok vízcsepp elpárolgásához hőre van szükség, és ezt a testünktől vonják el a vízcseppek.
A legtöbb anyag hűlés közben fokozatosan sűrűbbé válik. Az alábbi grafikon azt mutatja be, hogy a víz sűrűsége hogyan változik a hőmérséklettel. A víz nagyon magas olvadás- és forrásponttal rendelkezik, összehasonlítva más hasonló molekulákkal Ez azt jelenti, hogy szilárd anyagként, folyadékként és gázként tekintik a Földön. Ha a víz nem folyadék a legtöbb hőmérsékleten, amelyet a Földön látunk, a tengerek mind jégek lennének, nem lenne eső, nincs mit gyűjteni a növényeknek és az italokat inni. Még sejtjeink is folyékony vízzel vannak megtöltve, ami szintén nem lenne lehetséges. Úgy hívják, hogy "univerzális oldószer", mert képes annyi anyag oldására. A testünkben lévő víz i Többnyire sejtjeinkben vannak, ahol tiszta alakot ad nekik, valamint hasznos molekulák milliárdjait oldják fel benne. Sejtjeinket vízzel kell betölteni, hogy megfelelően működjenek, mert a bennük lévő enzimek csak oldatban működnek. A víz testünkben is a közlekedés útján történik "a vér többnyire víz, oldott hormonok és gázok vannak benne, valamint toxinok, például karbamid, amelyek még több vízzel távoznak a testből.
Nem számít, mennyire tiszta a víz, mindig tartalmaz valamilyen mennyiségű iont, ami azt a tulajdonságot adja neki, hogy a nem fémes folyadékok között az egyik legmagasabb dielektromos állandó legyen. Kohézió A vízmolekulák az úgynevezett hidrogénkötéseknek köszönhetően vannak összetartva: gyenge kötések, amelyek létrejönnek az egyik és a másik vízmolekula között. E magas szintű kohézió miatt nagyon nehéz a vizet összenyomni. Csatlakozás A víz könnyen megtapadhat például egy üveg nagyon tiszta felületén, és egy filmet képez, amelyet nedvességnek vagy "nedvesnek" nevezünk. Hasonlóképpen, a víz gyorsan tapad a bőrünkre, így vizesek vagyunk, amint esik az eső, vagy bejutunk egy medencébe. Különben másodpercek alatt megszáradunk. Felületi feszültség A felületi feszültség az az ellenállás, amelyet a folyadék áthatol a felületén. A víznek nagy a felületi feszültsége, a molekulák közötti kohézió terméke, amely miatt könnyedén cseppeket képez, ahelyett, hogy sima felületen szabadon terjedne. A felületi feszültség nyilvánvaló, ha a rovarok úgy tűnik, hogy süllyedés nélkül mozognak vagy járnak a vízen, és ez az oka annak, hogy egyes levelek vagy más könnyű tárgyak lebeghetnek a vízen.
Tehát 4°C alatt a víz elkezd tágulni, a sűrűsége pedig emiatt csökken. Ilyenkor a könnyebb hidegebb víz "ráül" a melegebb ( nehezebb) vízrétegre. Télen a tó felszíne a hidegebb, az alja pedig melegebb. Ezért nem szoktak állóvizeink fenekükig befagyni. Csakis a legnagyobb hidegben. A jég alatt életben maradnak a halak. Amikor a víz megfagy, a vízmolekulák távolabb kerülnek egymástól, és a hidrogénhídkötések hossza megnő. Emiatt lesz a jég sűrűsége kisebb a víz sűrűségénél. Fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő kb. 9%-kal. Ezért úszik a jég a vízen. Mindig a kisebb sűrűségű anyag úszik a nagyobb sűrűségűben. Miért nem fagy meg 0°C-on a tengervíz? Ha a vízbe valamilyen anyagot keverünk, módosíthatjuk fagyáspontját. A sós tengervíz fagyáspontja általában alacsonyabb, mint a tiszta víz fagyáspontja: -2°C. A 20%-os konyhasóoldat fagyáspontja -18 Celsius fok. Ha cukrot vagy valamilyen ásványi anyagot keverünk a vízbe, módosul a fagyáspontja, ezért a vér és a növényi nedvek sem fagynak meg 0°C-on.
Ezt látnod kell! 40 piszkos kis kalóriaégető trükk A víz növeli az energiaszintedet Ha fáradtnak és lehangoltnak érzed magad, akkor valószínű, hogy kiszáradtál. Igyál vizet, ami helyrebillenti az egyensúlyodat. Ne várd meg, amíg szomjas leszel, mert akkor már kiszáradtál. A víz segít a vörösvértesteknek az oxigén szállításában és a különböző tápanyagokat is segíti eljutatni a tested sejtjeihez. Elegendő mennyiségű víz esetén a szívednek sem kell annyit dolgoznia, nem kell olyan erősen pumpálnia a vért a testbe. A víz csökkenti a stresszt Az agy 85 százaléka víz. Ha kiszárad, az elméd és a tested stressz hatása alá kerül. A kiszáradást úgy kerülheted el, hogy mindig van egy üveg víz az asztalodon vagy a táskádban, és bármit csinálsz, ha úton vagy, ha nem, kortyolgass! A víz segít az izomtónus megtartásában Alvás közben is van az izomzatnak egy alaptartása, alapfeszessége, vagyis izomtónusa. Elegendő víz fogyasztásával nem lesz izomgörcsöd és segít abban, hogy az ízületeid ne kopjanak. Amikor hidratált vagy, akkor hosszabb és erőteljesebb izommunkára vagy képes anélkül, hogy fájna.
A pénzdarabok széle mellett a vízfelület kidudorodik, feszül a pénzdarab súlya alatt. Olyan, mintha egy rugalmas hártyára fektettük volna a pénzdarabot. Ezt a kísérletet vékony acél tűvel is megcsinálhatjuk. A lényeg itt is az, hogy a tű száraz legyen, és egyszerre érjen a felülete a víztükörhöz. A vízipókok is tudják a fizikát, mert lépkednek a víz színén. A tiszta víz az egyetlen olyan anyag, melynek folyékony halmazállapotban nagyobb a sűrűsége, mint szilárd vagy légnemű halmazállapotban. A szilárd anyagok többségére az jellemző, hogy sűrűbbek a folyadékoknál és gázoknál. A víz térfogata 4°C-on a legkisebb, amit úgy is mondhatunk, hogy ekkor a legsűrűbb. A vízmolekulák ezen a hőmérsékleten vannak a legközelebb egymáshoz. A természetben, amikor a tó vize 4 fokosra hűl, lesüllyed az állóvíz fenekére, és helyébe újabb víz kerül, ami szintén lehűl. 4°C alatt a vízmolekulák különösen viselkednek. Ahogy csökken a víz hőmérséklete, a vízmolekulák "sértődötten" távolabb húzódnak egymástól. S ahogy tovább csökken a hőmérsékletük, még messzebbre kerülnek egymástól, míg végül megfagynak.
Hívja Magyarország legjobb tanácsadóit és jósait, akiket csak neked válogattunk össze. Szerelem, pénz, család, betegségek? Kérdezze bátran tanácsadóinkat! Iratkozz fel ezoterikus hírlevelünkre! Hírlevelünkkel értesülhet az ezotéria világának legfontosabb híreiről.
Mikor volna ideális állást változtatnom? Maradjak ebben a szakmában, vagy csináljak valami egész mást? Mit tanuljak, hogy boldogabb lehessek? Hogy boldoguljak jelenlegi körülményeim közt? Rendeld meg a munkahoroszkópodat, ha ez a kérdésed! Heti horoszkóp halak tv. Terjedelem: 6 oldal, a felállított képletekkel! A horoszkópot e-mailben küldjük, pdf formában! A HarmoNet - 1999 óta a horoszkópok specialistája - álláskeresőknek, és a munkahelyi kérdésekkel küzdőknek dolgozta ki ezt a horoszkópot, ismerve azokat a legtipikusabb kérdéseket,...