Bővebb ismertető Különös könyv - amely ugyan a körülöttünk "ólálkodó" feltételezett Idegenekről szól, de szigorúan csak tudományos adatokat tartalmaz. A szerző felsorolja az összes anomáliát, furcsaságot, amely egyes bolygókra, holdakra és kisbolygókra jellemző, és amelyek esetleg arra utalnak, hogy e mögött Idegenek beavatkozását sejthetjük.
Több kutató szerint is egy közeli csillagelhaladás helyezte erre a különös pályára a Szednát. Kenyon és munkatársa, Benjamin Bromley számokat is társított az elképzeléshez. Számításaik szerint az elhaladás akkor következett be, amikor a Nap kora már legalább 30 millió év volt, de semmi esetre sem több 200 milliónál. Az elhaladás távolságát 22, 5 és 30, 5 milliárd kilométer közé becsülik. Nemere István: Idegenek a szomszédban - A Naprendszer titkai | e-Könyv | bookline. Ezek a távolságok elegendőek, hogy szétrombolják a külső Kuiper-övezetet anélkül, hogy a belső bolygók pályáit befolyásolták volna. Az elhaladó csillag gravitációja kisöpörhetett néhány űrsziklát a külső Naprendszerbe, míg egyidejűleg átadhatott több fagyott testet és talán bolygóméretű objektumot a Nap birodalmának. "Egy csillag közeli elhaladása két rejtélyre is magyarázatot adna" - mondta Bromley, aki szerint a Szedna egy idegen, a Naprendszeren kívül született égitest. "Megmagyarázná a Szedna és a Kuiper-öv külső peremének pályáját is. " A Szedna sehogy sem illik a mai Naprendszer elméletekbe De vannak más módok is melyek jelenlegi helyére tehették a Szednát, mondta a Szedna felfedezése mögött álló Mike Brown, a Caltech csillagásza.
Itt a monolit idegen technológiája olyan folyamatokat idéz elő, mely a Jupitert csillaggá alakítja. A Futuramá ban is körülötte kering egy eltévedt monolit, található rajta egy egyetem és megtudhatjuk, hogy a bolygónak eperillata van. A bolygónak rengeteg holdja van, ezek közül a négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-hold jelenik meg talán leggyakrabban a science-fiction irodalmában. Több Jupiter-hold is megjelenik Isaac Asimov Lucky Starr és a Jupiter holdjai című regényében. A sorban az első az Io. Isaac Asimov Lucky Starr és a Jupiter holdjai című ifjúsági regényében főhősünk az Io-n kerül ellentétbe egy szíriai kémmel egy klímaprobléma kapcsán. Kim Stanbley Robinson 2312 című regényében a hold egy barátságtalan és veszélyes hely, amelyben nyilvánvalóan nagy szerepe van a vulkanizmusnak. Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben. Ennek ellenére mind a négy nagy holdnak megkezdték a terraformálását. Sean Connery Gyilkos Bolygó című régi sci-fije is itt játszódik. A magyar címválasztás ismét érthetetlen, hiszen egy holdon járunk, az eredeti címe Outland.
Atmoszférájában összetett szerves molekulák találhatók, az év pedig változatos, vannak csapadékosabb és szárazabb időszakai. Az objektum felszínét különféle tájak díszítik: dűnék, sivatagok, hegyek, folyók és tavak. Elsőre kifejezetten kellemesnek tűnhet ez a környezet, csakhogy a helyi folyók és tavak nem vízből, hanem folyékony szénhidrogénekből, főként metánból és etánból állnak. Az égitest felszíne túl hideg ahhoz, hogy folyékony maradhasson rajta a víz, ennek ellenére egyes felvetések alapján a holdon a földitől merőben eltérő élőlények fejlődhettek ki. A Titan mélyén ráadásul egy nagy vízóceán lehet, ennek vize időnként a felszínen található jégvulkánok révén bukkanhat elő. A Titanhoz hasonlóan a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja, az Enceladus is ígéretes. A jéggel borított égitesten olyan gejzírek találhatók, melyek vizet bocsátanak ki magukból. Az adatok alapján ezen objektum felszíne alatt is egy óriási óceán bujkál. Az Enceladusból távozó vízben szerves vegyületeket, illetve olyan anyagokat is kimutattak, amelyek akkor alakulhatnak ki, amikor a sós víz interakcióba lép a forró, köves óceánfenékkel.
A Parallaxisban számtalanszor tárgyaltuk már az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, vagy hogy egy filmben vagy sorozatban hogyan igazolódott be a létezésük. Most olyan szemszögből vizsgáljuk a földönkívüli, űrtechnológiát birtokló civilizációk létezését, mint eddig még nem. A csillagközi térből érkezett 'Oumuamua felfedzése naprendszerünkben ugyanis felkeltette a közvélemény, és a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének legendás vezetője érdeklődését is. Vendégünk Avi Loeb, fizikus.
Az a pont, amelyből jövő fénysugarak a nyugalmi állapotban (lencsefüggesztő rostok megfeszülnek), tehát az alkalmazkodás szüneteltetésekor a retinán egyesülnek, a távolpont. A távolpont helyzete a szem fénytörésétől függ. Emmetropiás szem távolpontja a végtelenben van. A korral csökken a szemlencse rugalmassága és ezzel párhuzamosan a szem alkalmazkodóképessége is. A maximális alkalmazkodás és a nyugalmi állapotban levő szemen végzett mérések eredménye szerint 70, 5 D – 63, 5 D = 7 D a szem törőerejének változása. A többihez hasonlóan ettől az értéktől jelentős eltérések adódnak, hiszen a kisgyermekkorban a lencse 12-14 dioptriányit képes alkalmazkodni, de 60 éves korban már csak 1-2 dioptriányit. A szem törőrendszere a látott tárgyak kicsinyített, fordított képét alakítja ki a retinán. A látott tárgy szélső pontjairól a szem optikai csomópontján áthaladó sugarak által bezárt szög a látószög. Minél kisebb ez a szög, annál kisebb a retinán keletkező kép, és minél kisebb látószög alatt tud a szem egy tárgyat felismerni, annál jobb a látásélessége.
Szerzők: Máriáss Márta, Dr. Domsa Patrícia 2003. augusztus 21. Forrás: A szem a koponyacsontok által védett kuckóban, a szemüregben foglal helyet. Ebben találhatók a szemgolyó felszínén tapadó szemmozgató izmok, idegek, vérerek, puha ágyazatot biztosító zsírszövet és a könnytermelésért és elvezetéséért felelős szervek. A szemgolyó Maga a szemgolyó egy kb. 2, 4 cm átmérőjű, 7, 5 g súlyú, szinte tökéletes gömb. Fala három rétegből áll: külső, rostos réteg, amelynek két része a szem fehérjét adó ínhártya és az abba elöl óraüvegszerűen illeszkedő, tökéletesen átlátszó szaruhártya. A középső réteg, sorban a szem színét adó szivárványhártya, hátrafelé a szemlencse mozgatásáért felelős sugártest, és a szervezet legdúsabban erezett szövete, a szem táplálék ellátását végző érhártya. A belső burok pedig az idegréteg, amelynek legfontosabb része az ideghártya, avagy régies nevén recehártya, amely a fény érzékeléséhez szükséges sejteket tartalmazza. A szaruhártya és a szem színét adó szivárványhártya között található a tiszta folyadékkal kitöltött elülső szemcsarnok, az iris mögött pedig ott függ a sugártest finom, körkörös rostjai által rögzítve a szemlencse.
A szemedet minden nap használod, ezért tudnod kell, hogyan működik, és hogyan működhetne esetleg még jobban. Először is ismételjük át gyorsan a szem részeit. A szem külső védelmezői szem és látás szemhéj, az ínhártya szemfehérjea szaruhártya és a könnyréteg, ami az oxigén szállításáért is felel. Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. Nagyon rossz látási videó Az ultraibolya látás hatása Látássérült osztályozás A szem felépítése és működése Az emberi szem belső optikai felépítése nagyon hasonlít a digitális fényképezőgéphez, és a videokamerához. A szem főbb belső elemei az írisz az a kékes, zöldes, barnás rész a szemedben, amit az emberek szerelmesen tudnak bámulnia pupilla vagyis az a kis sötét bogár az írisz közepéna szemlencse ami a közelre és távolra fókuszálást teszi lehetővé és a retina ami tele van apró receptorokkal, amiknek köszönhetően összeállnak a látott képek.
A szemet tarthatjuk a legfontosabb érzékszervünknek, mivel a birtokunkba jutó információk túlnyomó többségét (mintegy 90%-át) látásunk révén szerezzük. A szemgolyó felépítése A szemgolyó fala háromrétegű. A legkülső réteg az erős, kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. A szemmozgató izmok egészséges működése esetén a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül finoman összehangolja: két szemünkkel mindig ugyanabba az irányba nézünk. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri. A szemgolyó középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet. Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége.
A szivárványhártya színét a pigmenttartalom befolyásolja, kék szemszín esetén a pigmenttartalom alacsony, a barna szemű emberekben pedig magas. A fényképezőgép analógiájával élve a szivárványhártya a blendének felel meg. A pupilla átmérője a fényviszonyoktól függ, napfényes időben a pupilla szűk, ilyenkor kevesebb fény kerül a szembe, borús időben a pupilla átmérője nagyobb, a szembe több fény jut. A pupilla átmérőjének változása egyébként aktív izomtevékenység következménye, ez az izomtevékenység akaratunktól függetlenül, automatikusan történik. A sugártest (corpus ciliare) a csarnokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem belnyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért. A sugártestben lévő izomból finom rostok indulnak a szemlencse felszínére, amelyek a lencse domborúságát képesek fokozni, vagy csökkenteni, ezáltal akaratunktól függetlenül a szem fókuszpontját a végtelenből (optikailag 5, 0 m-nél nagyobb távolság) a közeli olvasáshoz (30, 0 cm-es távolság a szem és az olvasott szöveg között) szükséges 30, 0 cm-re változtatni.
Az üvegtestet kívülről finom hártya borítja. Ez gyermekkorban több helyen szorosan tapad az ideghártyához, majd felnőttkorban az üvegtesti határhártya lassan leválik, összecsapódva régi orvosi nyelven a "repülő légy"-nek nevezett homályokat okozhatja. A szem felépítése és működése II.
Testrészeinkhez a vér szállítja az oxigént, ám a szaruhártya ezt közvetlenül a levegőből nyeri ki. Miért? Az átlátszóság miatt. Erre van szükség a tiszta látáshoz. Most, hogy értjük, mi található a szem külsején, vessünk egy pillantást arra, ami belül van, és válaszoljuk meg, hogyan látunk dolgokat, például a felkelő napot vagy reggelente a kedvenc tányérunkat. A szem belseje A szem fő belső struktúrái többek között: az írisz, amely a szem színes része; a pupilla, a fekete, kör alakú nyílás az írisz közepén, amely beengedi a fényt; az írisz mögött függő kristálylencse, amely lehetővé teszi a közeli és távoli tárgyakra való fókuszálást; a retina, a több millió, "pálcikáknak és csapoknak" nevezett fotoreceptorból álló rendkívül vékony réteg. A nap kezdetén fény jut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét szobában felkapcsolja a világítást, a pupillák összehúzódnak, hogy így csökkentsék a fény mennyiségét. Ennek az ellenkezője történik, amikor a verőfényes napsütésből egy sötét szobába lép.