Hogy mi lesz részleteiben a holnap markában, azt legfeljebb James Bond tudná ma megmondani. Azt persze mi is tudjuk, hogy ott lesz az esztendő utolsó napja, sőt azt is, hogy Szilveszter barátomnak jó okkal húzhatjuk meg a fülét ünnepi pillanataiban. És a holnap markában ott lesz még Gréczy Zsolt…
Írjunk akár 1962-t vagy 2006-ot, egy ilyen jelenetsor után mindannyian tudjuk: az elkövetkező két órában a legendás angol titkosügynök, James Bond kalandjait fogjuk végigizgulni. "Doktor. Jones. Christmas Jones. " - Bond-lányok a kilencvenes években Hat év szünet után, a már-már halottnak hitt James Bond-sorozatba 1995-ben leheltek új életet, immár Pierce Brosnannel a főszerepben, aki sokak szerint az ideális Bond. Igazság szerint már korábban felkínálták neki a 007-es titkosügynök szerepét, de akkoriban kénytelen volt visszautasítani azt a Remington Steele tévésorozat címszerepe miatt. Az ír színész egészen mostanáig játszotta Bondot, s csak az idén megjelenő Casino Royale-ban adja át a stafétát Daniel Craignek. A kilencvenes, illetve a kétezres évek Bond-lányaira pedig igazán nem panaszkodhatunk: a szebbnél szebb hölgyek közt feltűnik Famke Janssen, Teri Hatcher, Denise Richaards,... Tarantino Bondot rendezne Brosnannel A Kill Bill második részének promóciós körútján nyilatkozgató rendező már második alkalommal ejti el, hogy Pierce Brosnan főszereplésével szívesen filmre vinné a Casino Royale című James Bond-könyvet.
"Sok szakmai konferenciát rendeznek napjainkban, amelyek lehetőséget jelentenek elmélyülni egy-egy témában, a református mérnöktalálkozó viszont amiatt lehet érdekes a résztvevők számára, hogy itt megismerhetik, miként kapcsolódik a keresztyén világnézet azokhoz a szakmai kérdésekhez, amelyek körül nap mint nap forognak a gondolataink. A református jelleg az olyan kérdések etikai vizsgálatában nyilvánul meg találkozónkon, mint például: milyen hatásai lesznek a jövőbeli technológiai változásoknak az életünkre, a közösségeinkre és az egész társadalomra; vagy hogy mivel szabad élnünk és mivel bánjunk óvatosan, hiszen valamennyi technikai újítás szokásainkat is maradandóan megváltoztatja. Tudjuk, hogy a technológiák a hibákat akarják kiküszöbölni egy rendszerből, tulajdonképpen a bűnt akarják megszüntetni, de ez az ember számára nem lehetséges, azaz semmiképpen sem tekinthetünk rájuk megváltó folyamatként. Mindezek fényében hogyan álljunk hozzá a fejlődéshez – félelemmel vagy reménységgel?
A lemezről eddig hat dalhoz készült videoklip: Álmodjunk még, Nézz körül, Mindig itt leszek, Mégis vágyunk rá, Halállovas és Ártatlan szenvedély, melyek szintén mind nagyon jól sikerültek. Mindenképp érdemes kiemelni és gratulálni a hivatalos videoklip elkészítéséhez Zsida Ágoston nak és Sztupovszky Tamás nak, a szöveges videókhoz és a borítóhoz pedig Fémforgács os szerkesztőtársamnak, Winci -nek a minőségi, impozáns munkához! Örülök, hogy elkészült ez a lemez, mert úgy gondolom, hogy hazánkban nincs olyan sok igényes, minőségi heavy/power metal banda. A dalok elég jók, a régi, Metalrain -es számoknak is jót tett az újrafelvétel/keverés. Számomra nem vált unalmassá ez a majdnem 50 perc. A lemez hangzása, keverése, masterelése tökéletes, Cserfalvi "Töfi" Zoltán ismét remek munkát végzett a híres szolnoki Denevér stúdió ban.
Ha a jelenlegi középiskolás magyar történelemkönyvek és történelemtanárok is ilyen silány módon tárgyalják az egyes történelmi eseményeket, mint ahogyan "A török kiűzése Magyarországról" Wikipédia-cikk, akkor nem szabad megengedni, hogy mindenféle rissz-rossz történelemtanár, ill. történelemkönyve a maga lilagőzös képzelgéseit és felszínes ismereteit terjessze a történelemórákon. Egy 10... 20 tagú grémiumot kellene kinevezni egy középiskolás történelemkönyv megszerkesztésére, amiben csak olyan szövegek szerepelhetnének, amik a tényeken túl egymáshoz folytonossággal csatlakoznak, összefüggésekre mutatnak rá, és amiket a grémium lektorálás után 75... 80%-os, 3/4... 4/5-ös többséggel elfogad. Annak a könyvnek az ismeretanyagának kellene szerepelni a Wikipédiában, valamint a történelemtanároknak kötelező jelleggel és eltérésmentesen kellene ismertetni tartalmát mind az általános, mind a középiskolákban. ¤ Lehet, hogy egyedül vagyok vele, de a történelemkönyveinkben máig dívó "a török" kiűzése ugyanolyan kirekesztő szóhasználat számomra, mint a Benes-dekrétumokban a magyar vagy a német.
Successfully reported this slideshow. This presentation is hungarian. I made it for lesson history. 1. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL Forrás:magyarorszagrol/ 2. I. A TÖRÖK TÉVES HELYZETFELISMERÉSE 1. A XVII. század végére Magyarország négy részre szakadt. Dunántúl: Habsburgok Felvidék: Thököly Imre Erdély: Apafi Mihály Porta: Thököly Imre 3. 2. 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. 3. A szultán ezután Bécs felé fordul. 4. 1683 május: IV. Mehmed kinevezte Kara Musztafa nagy- vezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Kara Musztafa → 4. 5. A Habsburgok felkészülnek Bécs megvédésére 6. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el (Veszprémet, Tatát), elsősorban Bécs ellen indul. 7. 1683 szeptember, Bécs: Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét a Bécset körülvevő török gyűrűt. 5. Sobieski János lengyel király V. Lotharingiai Károly Lipót IV.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Alföldi ( vitalap | szerkesztései) 2015. április 6., 13:06 2015. április 7., 14:17 (CEST)2015. április 7., 14:17 (CEST)~Szalma György szül. 1933. évben Tisza-Maros szög, római logan. [ válasz] Akela user figyelmébe: igenybevevék: önhangzós múlt, folyamatos értelemben. Hosszasan, súlyosan igénybe vették. Tudom hogy nem használják már, de szerintem mindenki érti, miről van szó. Egyébként nem haragszom érte hogy átírásra (és nem javításra) került, érthető ha valaki ezt nem ismeri, életében egy szót sem hallván erről. magyar nemzetű: szerintem nagyon helyesen van használva. De írhatod azt is, nemzetiségű. Az idegen "etnikum" szót tökéletesen ki lehet váltani magyarral. Ez érdekes dolog egyébként, miért használjunk magyar szót, amikor van rá idegen szó is, filozófiai probléma, szerintem azért, mert magyarok vagyunk. megbontván trianonhoz vezetett: -va-ve: mód- és állapothatározó, a "hogyan? " kérdésre felel -ván-vén: idő- és okhatározó, vagyis a "mikor? ' és "mi okból? "
szépek ezek az archaikus alakok, de ma már nem használatosak, a wikipédia többi részének a nyelvezete sem igazodik ehhez. A l e n s h a 2016. november 1., 05:53 (CET) [ válasz] @ Hamilcar Smith: A leírt nyelvtani fordulatokat ismerem, tanultam, számos régi szöveg olvasom. Magam csak kivételesen alkalmazom, ha magyarra fordítok régi szöveg-idézetet, a régies jelleg hangsúlyozására. @ Alensha: -val egyetértek, ezek szerintem is kikopóban lévő archaikus formák (hasonlóan a "mondá", "mondta volt" igeidőktől, és sok hasonló szép, de már nem élő formához). Folyó szövegben én nem archaizálnék, mert rontja az érthetőséget. Akela vita 2016. november 1., 09:04 (CET) [ válasz] Az önhangzós múlt kijavítását nem róttam föl hibaként. A többit igen. A -ván-vén most is használatos. Beesteledvén hazaindultunk. Idő- és okhatározó. aki azt írja: "Beesteledve hazaindultunk", az hibásan használja a magyar nyelvet. "számos régi szöveg olvasom" az micsoda? :) "nekünk viszont az a célunk, hogy mindenki értse a cikkeinket" Van aki nem érti a -ván-vént?