Duds gyula festőművész nagybanya 6 Duds gyula festőművész nagybanya red Dudás gyula festőművész nagybánya 86 éves korában elhunyt Dudás Gyula festőművész Az Erdélyi Házban bemutatott képei - a néhány franciországi és hajdusági művésztelepeken készültek kivételével- Nagybányát idézik. Megjelennek Nagybánya ismert tornyai, a katolikus templom ikertornyai, a magányos István-torony, a református templom kucsmatornya, a Liget a Virágvölgy alatt, az őszi Morgó a Kereszthegy és a karóba rakott szénaboglyák. A nyári tájképeken villogó színei, a tobzódó vörös, sárga, sötétzöld, izzóvá hevülnek. Avarillatú fuvallatként zörren az őszi rozsdavörös, arany. Puha tapintású hótakaró tisztaságával vagy éppen vakító foltként jelenik meg a fehér. Szürkésbe jegesedik a télvégi utcarészlet, amelybe a jellegzetes kontyos bányászházak barnás-vörösesen lopnak melegséget. Dudás Gyula tájképfestőnek vallja magát. S bár a nagybányaiak még Hollósyék idejében hozzászoktak az utcán dolgozó piktorok látványához, Dudás legtöbb festménye - vallomása szerint - helyszíni vázlat alapján ugyan, de a műteremben készül.
NÉMETH JÚLIA Az ősz szerelmesét az ősz ölelte immár végleg kegyeibe. 2015 októberében 86 éves korában elhunyt Dudás Gyula festőművész, a "nagybányaiság" talán legkövetkezetesebb követője, az újraalakított Barabás Miklós Céh alapítótagja, az 1958-ban megalakult nagybányai Zene- és Képzőművészeti Líceum alapítója és 1990-es nyugdíjazásáig tanára, a nagybányai művészeti élet fáradhatatlan irányítója, szervezője, helybéli és anyaországi alkotótáborok állandó látogatója és művészeti irányítója, fiatalabb pályatársainak szeretett és tisztelt mentora. Azt is mondhatnám: a sors kegyes volt hozzá, hiszen mindjárt a kezdet kezdetén, 1958-ban, a képzőművészeti főiskola elvégzése után az egykori "festőfővárosba" Nagybányára röpítette. Ahol a Mohi- és Kádár Tibor-tanítvány megismerkedhetett Ziffer Sándorral és szoros baráti kapcsolatba került Nagy Oszkárral, akinek bátorító szavai festői, de talán későbbi emberi magatartására is hatással voltak. Derűs, nyíltszívű, barátságos, mindig segítőkész lényével belopta magát pályatársai szívébe, olyannyira, hogy idősebb korára már valóságos nimbusz övezte.
Szerző: Murádin Jenő + Fándly Edit kieg. 1943-45: Nagyenyedi tanítóképző; 1953-58: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola. 1958-tól Nagybányán telepedett le, ahol egyik alapítója volt az abban az esztendőben alakult Zene- és Képzőművészeti Líceumnak. 1990-ig e középfokú képzést biztosító iskolában volt rajztanár. Olajfestményei csendéletek, tájképek (főként nagybányai városi tájak), enteriőrök. Készít használati és díszítőkerámiát. Irodalom BANNER Z. : Erdélyi magyar művészet a XX. században, Budapest, 1990. DÁVID L. : Ma is megkínlódom egy-egy alkotásért... Beszélgetés Dudás Gyula festőművésszel, Bányavidéki Új Szó, 2004. jún. 18. NÉMETH J. : ~ 75 éves, Szabadság, 2004. nov. 10. NÉMETH J. : Kolozsvár - Mű-Hely-Szín, Kolozsvár, 2009. Portréfilm HITTER F. : ~ festőművész, 2010 Egyéni kiállítások 1966, 1969, 1986 • Művészeti Galéria, Nagybánya 1969 • Szatmár • Nagyvárad 1976 • Gyergyószentmiklós [Gyerkó Máriával] 1980 • Új Élet Galéria, Marosvásárhely 1991 • Szatmárnémeti 1992 • Nagybánya 1995 • Nagybánya 1999 • Erdélyi Ház, Nagybánya 2000 • [Bitay Zoltánnal], Zebegény 2002 • [Bitay Zoltánnal], Zebegény • Kinizsi Galéria, Debrecen 2003 • [Bitay Zoltánnal], Magyarok Háza, Budapest • Gy.
1943 és 1945 között végezte el a nagyenyedi tanítóképzõt, majd 1953-58-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolát. Kádár Tibor és Mohi Sándor volt a mestere. 1958-tól Nagybányán telepedett le, ahol egyik alapítója volt az abban az esztendõben alakult Zene- és Képzõmûvészeti Líceumnak. 1990-ig volt e tanintézmény rajztanára. Olajfestményei csendéletek, tájképek (fõként nagybányai városi tájak), enteriõrök. Készített használati és díszítõkerámiát is. Egyéni kiállításai: 1966, 1969, 1986 - Mûvészeti Galéria, Nagybánya; 1969 - Szatmárnémeti, Nagyvárad; 1976 - Gyergyószentmiklós (Gyerkó Máriával); 1980 - Új Élet Galéria, Marosvásárhely; 1991 - Szatmárnémeti; 1992 - Nagybánya; 1995 - Nagybánya; 1999 - Erdélyi Ház, Nagybánya; 2000 - (Bitay Zoltánnal), Zebegény; 2002 - (Bitay Zoltánnal), Zebegény; Kinizsi Galéria, Debrecen; 2003 - (Bitay Zoltánnal), Magyarok Háza, Budapest; Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár; 2004 - Teleki Magyar Ház, Nagybánya; 2005 - Maroshévíz; Tarisznyás Márton Múzeum, Gyergyószentmiklós; Testvérmúzsák Galéria, Pomáz; 2009 - Teleki Magyar Ház, Nagybánya.
festőművész, Szeged, l946. szeptember 10. Budapesten és Szegeden él, tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Szegedi Szépmíves Céhnek. 1970 óta kiállító művész, olajfestményei megtalálhatók itthon és külföldön egyaránt. Tájképein főként a magyar táj, valamint Görögország, Istria, a tenger motívumai és olasz, francia, svájci tájak is megjelennek. Szívesen él az absztrakció adta lehetõségekkel is. Modernebb hangvételű munkáiban mindig feltűnik az inspirációt adó realista motívum, s így kézen fogva a nézőt, mintegy átsétál vele egy elvontabb képi világba. Arspoetikájában így fogalmaz: "Nem a korszellem diktálta, vagy éppen aktuális divatnak kell a műben megjelennie. Témától-stílustól függetlenül, mindig a kép kvalitása a döntő! "
Barabás Miklós Céh 1994. január 8. Romániai Képzőművészek Szövetsége Maroshévíz, 1929. 05. 24. - Nagybánya, 2015. 10. 20. Olajfestményei csendéletek, tájképek (főként nagybányai városi tájak), enteriőrök. Készít használati és díszítőkerámiát. Elemi iskoláit Marosnagylakon kezdi, 1943-45: Nagyenyedi Bethlen Gábor Tanítóképző; 1953-59: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola. 1958-tól Nagybányán telepedett le, ahol egyik alapítója volt az abban az esztendőben alakult Zene- és Képzőművészeti Líceumnak. 1990-ig e középfokú képzést biztosító iskolában volt rajztanár. 2012. szeptember 22 - A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta a nagybányai festőiskola hagyományainak hű ápolásáért. Egyéni kiállítások: 1966, 1969, 1986 • Művészeti Galéria, Nagybánya 1969 • Szatmár • Nagyvárad 1976 • Gyergyószentmiklós [Gyerkó Máriával] 1980 • Új Élet Galéria, Marosvásárhely 1991 • Szatmárnémeti 1992 • Nagybánya 1995 • Nagybánya 1999 • Erdélyi Ház, Nagybánya 2000 • [Bitay Zoltánnal], Zebegény 2002 • [Bitay Zoltánnal], Zebegény • Kinizsi Galéria, Debrecen 2003 • [Bitay Zoltánnal], Magyarok Háza, Budapest • Gy.
1983 – Golden Globe-díj – jelölés: legjobb férfi főszereplő (filmdráma) – Garni-zóna Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Gere című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ezt követte Christian Bale, Heath Ledger és Cate Blanchett mellett Todd Haynes önéletrajzi filmje Bob Dylanről, az I'm not there – Bob Dylan életei. 2008-ban Diane Lane partnerét alakította az Éjjel a parton című drámában, ami Nicholas Sparks azonos című regénye alapján készült. A filmet széles körben lehúzták a kritikusok. 2009-ben kiégett rendőrt alakított Antoine Fuqua sötét hangulatú, Brooklyn mélyén című krimijében, majd egy korábbi japán film amerikai változatában, a Hacsi, a leghűségesebb barát című családi drámában játszik kutyabarát professzort. 2012-ben a Végzetes hazugságok című alkotásban volt látható, melyért begyűjtötte negyedik Arany Glóbusz-jelölését. Magánélete [ szerkesztés] 1991-ben összeházasodott Cindy Crawford modellel, akivel 1995-ben elváltak. 2002-ben vette feleségül Carey Lowell modellt és színésznőt. 2000-ben született egy fiuk, Homer James Jigme Gere, aki egyrészt Gere apja után kapta nevét, másrészt a Jigme egy tibeti név. Richard gere filmek magyarul rókavadászat. 2019. február 11-én, 69 és fél éves korában megszületett második gyermeke 33 évvel fiatalabb feleségétől, akivel előző év áprilisában házasodott össze.
Pont, mint sok más életrajzi filmet. A filmben nagy szerepet kap az animáció is, amelyeket a grunge szubkultúra legismertebb alakjának személyes naplóbejegyzései, illetve rajzai alapján készítettek el. A Montage of Heck egy régi családi videóval indul, ahol egy szőke hajú kisfiú gitárral a kezében mutatkozik be: "Hello, I'm Kurt Cobain. Amerikai dzsigoló. ", majd a cselekmények felgyorsulnak és megfigyelhetjük, ahogy az érzékeny fiúból egy lázadó tinédzser, majd egy rendkívül tehetséges, de még érzékenyebb rocksztár válik. A film második felében rádöbbenünk, Cobain milyen keményen küzdött azért, hogy szerető apaként megállja a helyét, ám depressziója és heroinfüggősége felülkerekedett rajta. Bohém rapszódia (2018) Felháborodott rajongók, rengeteg negatív kritika és négy Oscar-díj: elég ellentmondásosan hangzik, pedig tényleg ilyen fogadtatásban részesült a 2018 végén bemutatott, Freddie Mercury életéről szóló Bohém rapszódia. A legnagyobb Queen-fanok például meglepődve hallgatták, ahogy a zenekar a '74-es amerikai turnén előadja a Fat Bottomed Girls című dalt, amely a valóságban csak 1978-ban született meg.