3. Ady Endre Új versek című kötetének sajátosságai A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai.
Bővebb ismertető Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (sz. Érmindszent, 1877. november 22. - mh. Budapest Terézváros, 1919. január 27. ) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Ady új versek érettségi tétel. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést es a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
A magyar Ugar tehát az elmaradott, kulturálisan fejletlen, szellemileg tunya Magyarország szimbóluma, akárcsak Pusztaszer a Góg és Magóg fia vagyok én … kezdetű versben. Ady mély magyarságtudattal rendelkezett, de hazaszeretete indulattal, kortársai bírálatával párosult, akár Berzsenyi vagy Kölcsey verseiben, akik a dicső múlttal szembeállítva bírálták az "elkorcsosult", "törpe" jelent. Ady új versek kötet. De még inkább rokonítható Petőfivel. Bizonyos szempontból Petőfi követője volt, hiszen Petőfi is újat hozott az irodalomba (csak ő az egyszerűségével, a közérthetőségével), és mert a prófétaszerep Adynak is fontos, és ő is felelősséget érez a szegények iránt, ő is utat akar mutatni nekik. Olyan váteszszerepet vesz magára, amely még a romantika korából származik, de nagyon újszerűen valósítja meg. Ez a szerepfelfogás egyfajta sámántudatból táplálkozik, amely fontos szerepet foglal el Ady költői önképében. Lehetséges, hogy ez a sámántudat azért alakult ki a költőben, mert tudvalevőleg hat ujjal született.
Szakít Petőfi romantikusan eszményítő, ill. életképszerű tájlírájával: a táj az egyéni, ill. Ady Endre: Új versek - 1906. március - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. a nemzeti sors szimbóluma – Ugar: szimbólum – Mo. fejlődésben elmaradott országunkat jelképezi, mely termékeny, csak nincs használva – LÁTOMÁSOS TÁJKÖLTÉSZET: tájversek hagyományára épít – nem a táj szépségének leírása kerül előtérbe, hanem a lírai én és a környezetének viszonya – mindezt látomásos képalkotással éri el a szerző – Kevesen értették meg Adyt, a szövegeit – hazaárulónak tartották – Ciklus 1. verse: A Hortobágy poétája: – Hortobágy: gémeskút, Alföld, pusztaság, lovak, ősmagyarság (itt egész M. o. -ra utal) – Poéta: költő, latin/ görög eredet – 2 szó között ellentét – A Hortobágy egész Magyarországra utal – Cím: metonímia – Téma: ebben a környezetben 1 művész nem tud alkotni ( poéta környezet (sivár, durva)); csordanép – többjelentésű – állati viselkedés, tönkreteszi az alkotást – Virág: költészet, alkotás, szépség – Piszkos, bamba társak: lelkekben lévő gonoszság, lélek negatív oldala, szegénység, nem akar fejlődni és változni, konzervatív – Művészember: átlát dolgokat, érzékeny, álmodik, vágyakozik – Körny.
A szerelem verseiben már nem is szenvedély, hanem idegláz, emésztő, hol vadul fellobogó, hol meg hamvában tovább lappangó gyilkos belső tűz. Könnyen ki lehetne belőle mutatni a pathológiai vonásokat. A közönséges ember értetlenül, megdöbbenve halad el ez előtt a szenvedély előtt s idegenkedve nézi még az is, a kiben az érzések szélesebb körére van fogékonyság. Annyival inkább van ez így, mert nemcsak a költőt nem érti meg mindig, vagyis azt a lelki állapotot, mely verseit sugalmazta, hanem magukat a verseket sem. Akárhány köztük homályos, sőt teljesen érthetetlen, a mi annak a jele, hogy a költő ma még nem birta kifejezni azt, a mi a lelkében égett, nem volt elegendő eszköze a kialakítására. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Jegyzetek. Szinte szándékosan kihívják az ellenmondást azok a versek, a melyekben mai szellemi állapotainkról szól. Azt hiszi, nálunk akkora szellemi köd fogja el a lelkeket, hogy az igazán eredeti, új gondolatok át sem tudnak hatolni rajta s ezért az igazán eredeti tehetségnek el kell pusztulni ebben a sorvasztó, fojtó atmoszférában.
Eleven szellemi élet és színházi élet folyt, kiterjedt könyvkiadás bontakozott ki, és korszerű szemléletformák jelentek meg. Az értelmiségi réteg szellemileg új irányokba orientálódott (liberalizmus, polgári radikalizmus, szocializmus). Az irodalmi élet is megélénkült, valóságos folyóirat-alapítási láz vette kezdetét ( A Hét, Új Idők,, Huszadik Század, Magyar Géniusz, Figyelő, Szerda, Jövendő). Kialakult a magyar kávéházi kultúra. A tudósok, művészek és értelmiségiek kávéházakban találkoztak, amelyek a polgári kultúra jellegzetes helyei lettek, ahol művészetről, irodalomról, politikáról, filozófiáról, tudományról lehetett beszélgetni. Sok folyóirat állandó asztalt tartott fenn magának Budapest különböző kávéházaiban, amelyek európai lapokat járattak, lexikonokat tartottak és működtettek telefont is. A szerkesztők, írók irodalmi kávéházakban dolgoztak (ilyen híres kávéházak voltak pl. a Japán, a New York, az EMKE és a Centrál). Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Erettsegi13a: Ady Endre Új versek. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A falklandi pamparóka (Dusicyon australis) Dusicyon australis Ez a kisméretű, sötét színű kutyaféle az IUCN súlyosan veszélyeztetett listáján szerepel. Két természetvédő parkban, Chilében 250 Darwin pamparóka él. A természettudós Charles Darwin fedezte fel a fajt San Pedro szigetén, Chile partján 1834-ben. Róla kapta a nevét. Darwin "az erősebb a túlélő" elméletét ez a faj igazolta. A lapos partiteknős (Heosemys depressa) Lapos partiteknős 1908 óta kihaltnak hitték, éppen ezért 1994-es megjelenésük pompás felfedezés volt. Néhány példányt találtak a kelet-ázsiai tengeri étel piacokon. A lapos partiteknős létezése a szabadban még mindig kétséges, fogságban pedig nagyon nehéz tenyészteni. Az Egyesült Államok állatkertjeiben és akváriumaiban 14 példány él, illetve látni vélték a keleti tengeri étel piacokon. Természeti értékek és védelmük. A hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) Hegyi gorilla A hegyi gorilla esete az afrikai természetvédő erőfeszítések egyik kudarca. A hegyi gorillának már csak 2 populációja él Kongóban, Rwandában és Ugandában, ahol a folyamatos csaták, polgárháborúk miatt az orvvadászat és vadászat felügyeletét elhanyagolták, emiatt számuk drasztikusan csökkent.
A kerecsensólyom állomány az 1970-as évekre vészesen lecsökkent, ekkora már körülbelül 13-30 pár fészkelt az országban. Ennek oka, a madár élőhelyének visszaszorulása, illetve a kevesebb zsákmányállat, de a mérgezések, gázolások, áramütések és egyéb emberi tevékenységek is hozzájárultak. Medosz.hu | Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!. Annak érdekében, hogy Magyarországon ne haljon ki a kerecsensólyom, 1974-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) (akkor még Magyar Madártani Egyesület) és az állami természetvédelem elkezdte fajmegőrzési programját (mely pl. gyűrűzésekből, fészekőrzésekből, mesterséges fészkek építéséből, kutatásokból és azok publikálásából állt), valamint 2006 és 2010 között hazánk részt vett az Európai Unió LIFE nevű környezetvédelmi projektjében is. Ennek köszönhetően az országban fellelhető állomány jelentősen gyarapodott, az egyedek számát az MME, 2017-ben már 148-197 párra becsülte.
Védett állatok Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok is szép számmal fordulnak elő a területen. A gerincesek közül legnagyobb fajszámmal a madárvilág képviselteti magát. A fatörzsszint jellemző odukészítői a közép fakopáncs és a zöld küllő. A legnépesebb odulakó csoport a cinegéké, a Vértesben három fajuk is él. A fészeképítők közül az erdei pinty és a meggyvágó a leggyakoribb fajok. Védett erdei állatok iskolája. A lombkorona szintben elsősorban a nagyobb testű ragadozók fészkelnek, mint az egerész ölyv és a héja. Az itteni erdők értékét emeli a fokozottan védett parlagi sas és kerecsensólyom jelenléte. A holló napjainkra szintén mindennapos látvánnyá vált. Madárvédelem Közalapítványunk legrégebben elkezdett programja a madárvédelem, mely elsősorban az itt élő veszélyeztetett, fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom) állományának megmentését tűzte ki célul. Ezeket a célokat szolgálják a fészekőrzések, téli madáretetések, vagy műfészkek építése fákra, sziklafalakra, magasfeszültségű villanyoszlopokra.