Hogy kedvenc kis szőrgolyóinkat miért vették az emberek górcső alá? Soroljuk: A panda ragadozó, akkor hogy élheti túl bambuszon? A panda mozgása szokatlan a többi medvéhez képest, inkább fest úgy, mintha emberek pandajelmezben bohóckodnának. A pandák hogy maradhattak meg az evolúció hullámhegyei közepette, ha a fajfenntartásra való hajlamuk ennyire alacsony (kiindulva a fogságban tartott példányok zéró közösülési vágyából)? Bár a spekuláció a TikTok csodás vidékén pörög most, maga a teória sokkal régebbre nyúlik vissza. Egyik első verziója még 2015-ben a Redditen startolt el, ahol több ezer ember kezdett együttesen filozofálni a fekete-fehér illúzión, és hogy ezek valójában kosztümös emberek, akik jó adag pénzért szórakoztatnak minket. A feltevéseket csak tovább pörgették az olyan események, mint mikor egy tajvani állatkert egy napmedvét fekete-fehérre festett, és pandaként próbálta eladni a nyolcvanas évek végén, vagy mikor egy olasz cirkusz 2014-ben hasonlóan próbált pandabocsokat generálni fekete-fehér kiskutyákból.
A New York Times tette helyre a dolgokat, hogy ez egy belsős vicc, melyről a saját készítője is elmondta, csupán görbe tükörnek szánta a világ hasonló ostobaságaival szemben, de akkora követettsége lett, hogy már senki sem hisz neki. A dolog pikantériája, hogy manapság annyi információ terjeng, hogy utánajárás nélkül nehéz kideríteni, mi a valóság és mi az illúzió. Szomorú fintora az életnek, hogy ezek az elméletek olyan platformokon népszerűsödnek, ahol rövid idő alatt jutnak el hatalmas közegekhez, akiknek nincs idejük a valóságtartalmukat hitelesíteni, mivel az utánajárás sokat elvenne a napból. A szakember mesél Krekó Péter, az ELTE PPK szociálpszichológia tanszékének habilitált egyetemi docense kérésünkre elmondta, hogy bár sokszor az összeesküvés-elméletek teljesen abszurdnak tűnnek, érdemes óvatosnak lenni, mivel egy ilyen gondolat könnyen tud nagy tömegeket befolyásolni. Elmondása szerint egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az amerikai lakosság 2–4%-a hisz a legképtelenebbnek tűnő összeesküvés-elméletekben is (mint a gyíkemberek, vagy hogy a Holdra szállás nem történt meg), amely több mint háromszáz millió emberre leosztva nem elhanyagolható mennyiség.
Balassi Bálint: HETEDIK - KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR HETEDIK KIBEN AZ KESERGŐ CÉLIÁRÓL ÍR - Balassi Bálint | Érettsé Kiben az kesergő céliárul ir para Kiben az kesergő Céliárul ír elemzést tud valaki? - Fontos lenne Kiben az kesergő céliárul ir al sitio Kiben az kesergő céliárul ir a la web A szebb élet kulcsát, mindannak az ellenkezőjét, mint amibe beleszületett, és amiben benne élt: a szerelemben látta. Ennek szolgálatába állította tollát, szerelmi versek írása közben vált nagy költővé, a szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegéből. Fiatalkori udvarló költeményei és az 1570-es években keletkezett, Anna-versek még csupán a későbbi nagy költő próbálkozásai voltak. Petrarca (Laura Babér) közvetlen hatása érezhető azokon az érett nagy verseken is, amelyet hiába küldözgetett Losonczy Annának, vagyis "Júliának". A versek ugyan nem hozták meg a nagy szerelmi diadalt, Balassi viszont tudatos versciklussá, magyar "daloskönyvvé" szervezte költeményeit. (Juliaciklus) Ezek a versek a boldog találkozás ujjongó örömétől, a lemondás teljes reménytelenségéig kísérik a költő érzéseit.
A forma egyenetlen, de a képi, hangulati, kompozíciós, szerkezeti elemek kiforrottak, esztétikai igényességűek. A költő a maga által teremtett formához tudatosan kapcsolja a képi eszközöket, a szcenírozás nyelvi eszközeit vagy épp a képi párhuzamokra, ellentétekre épülő, ciklikus szerkesztésmódot (Kiben az kesergő Celiárul ír). A versek képiségére a finomság és az expresszivitás egyaránt jellemző: a szerelmes férfi aggodalma, fájdalma eggyé olvad szerelmese fájdalmával, vagy két szerelmének összehasonlítása saját sorsának, végzetének jelképévé válik. Rövidebb szerelmi kalandok emlékét őrzik Balassi egyéb szerelmes versei. Ezekben a népi és a vágánsköltészet hatása is érződik, jellemző vonásuk a testiség, az erotikum (pl. Kiben az kesergô Céliárul ír Az egyik legszebb Célia-vers egy háromstrófás kis műremek: Kiben az kesergô Céliárul ír. Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítô ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezôerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy-egy strófa kétharmadát foglalják el, s a költô nem kommentálja ôket, nem fűz hozzájuk megjegyzést.
Kiben az kesergő Celiárul ír 1 Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor, Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor, Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor. 2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját. 3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Célia feje vagyon lefüggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja. A Kiben az kesergő Celiárul ír… műfaja életkép, hangulata bánatos, szomorú, fennkölt. A lírai én szenved, mert akit szeret, az is szenved. A mű témája a gyászoló asszony szépsége. Célia az öccsét (esetleg lányrokonát, mivel ez a szó akkoriban lányrokont is jelenthetett) siratja. A költő ámul, csodálkozik azon, hogy a szeretett nőt a bánat, a zokogás még szebbé varázsolja. Addig nyilván nemigen látta őt sírni, így ez a kivételes állapot új oldaláról világítja meg Céliát.
A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végsô kicsengésében nem annyira a szeretett nô kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülô, megújuló szépségére esik a hangsúly. A vers lírai tartalma csupán ennyi: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit egy kivételes állapot, a bánatos zokogás új oldalról világít meg, s még szebbé varázsol. Figyeljük meg a mesteri rímeket! – Balassi már a hangok festôi erejét is ízlelgeti. A "drágalátos könnyve hull, mint gyöngy, görögve" hasonlatban az "ö" hangoknak van ilyen funkciójuk. A Magyarországra visszatérô költôt új szerelem égeti itthon. A Fulviaként emlegetett asszony kilétét nem tudjuk. Nevét az a Balassi-strófából álló epigramma ôrizte meg, melyben összefoglalja és jellemzi három nagy szerelmét: "Lettovább Juliát, s letinkább Celiát ez ideig szerettem, Attól keservessen, s ettôl szerelmessen vígan már búcsút vettem, Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem. "
Legjobban talán akkor érzékelhetjük e két kötet jelentőségét, ha megállapítjuk: Balassi mindazt egy csapásra meghonosította, amit a megelőző három-négyszáz év lírikusai a legfejlettebb irodalmakban létre hoztak. Célia versek Lengyelországban, 1590-91-ben születtek a Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása (a nevet Angerianustól kölcsönözte). Ezekbõl a versekbõl hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szûkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. A harmadik versszak szerkezete az elõzõ kettõhöz viszonyítva megváltozik: Célia szépsége megrendültségét itt több hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbeölelik a hasonlítotatt. A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végsõ kicsengésében nem annyira a szeretett nõ kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülõ, megoló szépségére esik a hangsúly.