A Hindenburg utoljára 1937. május 6-án hajnalban érkezett meg Amerikába 36 utassal és 61 főnyi személyzettel. A rossz időjárás miatt a landolásra várni kellett, a kapitány addig New York és Boston fölé vitte utasait városnézésre. A leszállást reggel 7 órakor kezdték meg a lakehursti repülőtéren, a kapitány közben kétszer is hidrogént engedett ki, hogy a viharos időben kiegyensúlyozza a járművet. A horgonykötelek kiengedése után lángok jelentek meg a jobboldali függőleges vezérsík közelében, a léghajó pillanatok alatt lángba borult és lezuhant, de nem robbant fel. Amerika kapitány polgárháború teljes film. A balesetnek 36 halálos áldozata volt – egyikük a földi személyzet tagja –, a zeppelinen tartózkodók többsége, akik kivetették magukat az ablakokon, életben maradtak.
Amerikai polgárháború by Artúr Heiczman
2022. július 8. 184 éve, 1838. július 8-án született Ferdinand von Zeppelin gróf német katonatiszt, a nevét viselő léghajó tervezője. Ferdinand von Zeppelin arisztokrata családból származott, aki katonai pályára lépett. Az amerikai polgárháború idején emelkedett először a levegőbe egy ballonnal. 1891-ben altábornagyi rangban vonult vissza, ettől kezdve minden idejét és tehetségét a repülésnek szentelte. Amerika kapitany polgarhaboru teljes film. A léggömbök ekkoriban még ki voltak szolgáltatva a légáramlatoknak, és nem sikerült megoldani irányításukat sem. Zeppelin volt az első, aki a magyar Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével merev testű, kormányozható léghajót épített. Zeppelin a magyar feltaláló gépének 1897-es, katasztrófával végződött bemutatója után vette meg a terveket az özvegytől. A LZ-I léghajó hossza 128, átmérője 11, 7 méter volt, és 16 elválasztott gáztartályt tartalmazott. A légcsavarokon keletkező húzóerőt két 16 lóerős Daimler-motor szolgáltatta, a haladás irányát oldal- és magassági kormányokkal szabályozták.
A Game Channel a gaming élet híreiről, a videójátékokról, fejlesztésekről és egyéb érdekességekről számol be Neked. Az Xbox One, a PS4, a Switch és a PC mellett a Vita, a 3DS, a lastgen és mobil hírek is helyet kapnak. Ezen kívül folyamatosan játékteszteket, exkluzív anyagokat, mozifilm kritikákat találsz nálunk!
Magyarországon és Észtországban mintegy nyolc százalékkal kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a pandémia sújtotta múlt évben, mint 2019-ben. Az összes tagállamot vizsgáló Eurostat felmérés adatai szerint az Európai Unióban a főállásban ledolgozott munkaórák száma, átlagosan, 12 százalékkal csökkent tavaly tavalyelőtthöz képest, írta a A koronavírus-járvány miatt sok aktív korú kényszerült munkahelyet váltani, az álláskeresés időtartama pedig jócskán meghosszabbodott. Az unió valamennyi országában mérséklődött a munkával töltött órák száma: Görögországban csaknem 20 százalékkal apadt ez az érték 2020-ban, 2019-hez viszonyítva. Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban csupán néhány tizeddel volt kisebb a visszaesés mértéke, mint húsz százalék. Ugyanakkor Hollandiában mintegy 3, Dániában, Luxemburgban és Finnországban több mint 4 százalékos volt a csökkenés üteme.
A részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésének köszönhetően a foglalkoztatás kevésbé csökkent mint a teljesített munkaórák száma. Az euróövezetben az előző negyedévihez képest 12, 8 százalékkal kevesebb munkaórát teljesítettek az alkalmazottak a második negyedévben, az EU-ban pedig 10, 7 százalékkal kevesebbet. A csökkenés éves és negyedéves bázison egyaránt mindkét régióban a valaha regisztrált legnagyobb. A foglalkoztatás az EU minden tagállamában csökkent a második negyedévben, Málta kivételével. A legnagyobb negyedéves csökkenés a spanyoloknál következett be, 7, 5 százalékos, őket követik az írek 6, 1 százalékkal, és hazánk 5, 3 százalékkal: A koronavírus-válság előtti legmagasabb szinthez, a 2019 negyedik negyedévihez képest az euróövezetben 5, 1 millióval, 3, 2 százalékkal, az EU-ban pedig 6, 1 millióval, 2, 9 százalékkal csökkent a foglalkoztatás az idei második negyedévben. A foglalkoztatás szintje mindkét régióban a 2017 első negyedévinek felel meg. A ledolgozott munkaórák száma a 2019 negyedik negyedévivel összevetve 16, 4 százalékkal csökkent az euróövezetben a második negyedévben és 13, 5 százalékkal az EU-ban.
Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. A tagországokat nagyon eltérő módon érintette a munkaórák csökkenése. Volt állam, ahol ez a szám csupán néhány százalékkal esett vissza, egyes nemzetek dolgozói viszont a munkával töltött idő 10-20 százalékát is megspórolták. Hazánkban a munkaórák számának csökkenése magas, de az uniós átlagnál csekélyebb mértékű volt. Az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adatai alapján, a főállásban ledolgozott munkaórák száma átlagosan 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A közlemény szerint az, hogy az EU-s állampolgárok által ledolgozott órák száma ilyen drasztikus mértékben csökkent, egyértelműen a pandémiát kísérő intézkedések következménye. Nagy számú aktív korú kényszerült ugyanis munkahelyet váltani, az álláskeresés idejének kitolódása miatt a két munkahely között az átlagosnál hosszabb szünettel. Az Eurostat adatai szerint egyébként az Unió minden államában csökkent a munkával töltött órák száma.
Hiába stagnált a ledolgozott munkaórák száma Magyarországon tavaly (2018-ban egy magyar alkalmazott 1741 munkaórát dolgozott, csakúgy, mint 2017-ben), az OECD rangsorában kedvezőtlenebb helyre csúszott az ország. Míg 2017-ben még a középmezőnyben szerepeltünk, és a 17. legtöbb munkával töltött idő volt ez a mennyiség, addig tavaly már a 14. helyen végeztünk – írja az mfor. A legtöbbet egyébként továbbra is Mexikóban, Costa Ricán és Koreában dolgoznak az alkalmazottak, sorrendben 2148, 2121 és 2005 órát évente, ugyanakkor mindhárom ország esetében az előző évhez képest csökkenés mutatkozott. A rangsor másik végén sem volt helycsere előző évhez képest: a legkevesebbet a németek, a dánok és a norvégok dolgoztak tavaly – 1363, 1392 és 1416 órát. Az OECD által közölt adatok arra is alkalmasak, hogy megvizsgáljuk a ledolgozott munkaórák és az átlagos nettó bérek kapcsolatát. Az Eurostat jóvoltából már rendelkezésre áll az átlagos nettó fizetésekre vonatkozó tavalyi statisztika. A ledolgozott munkaórákat tekintve elmondható, hogy a magyarok nagyjából annyit töltöttek a munkahelyükön tavaly, mint az észtek (1748 órát), a fizetések között viszont jóval nagyobb differencia mutatkozik.
A GDP összetevői közül a lakossági fogyasztás a második negyedévben 12, 4 százalékkal zsugorodott az euróövezetben és 12, 0 százalékkal az EU-ban. Az első negyedévben az euróövezeti fogyasztás 4, 5 százalékkal, az EU-ban 4, 2 százalékkal csökkent. A beruházási tőkeképződés a második negyedévben 17, 0 százalékkal csökkent az euróövezetben és 15, 4 százalékkal az EU-ban az első negyedévi 5, 2 és 4, 6 százalékos csökkenés után. Az export 18, 8 százalékkal esett vissza az euróövezetben és az EU-ban egyaránt, miután az első negyedévben 3, 9 és 3, 2 százalékkal csökkent. Az import az euróövezetben 18, 0 százalékkal, az EU-ban 17, 8 százalékkal csökkent a második negyedévben. Az első negyedévben 3, 2 és 2, 8 százalék volt a csökkenés. A lakossági fogyasztás erős negatív hatást gyakorolt a bruttó hazai termék alakulására mind az euróövezetben, mind az EU-ban. Az euróövezetben 6, 6 százalékponttal, az EU-ban 6, 3 százalékponttal járult hozzá a GDP-csökkenéshez. A beruházások 3, 8 és 3, 4 százalékpontot faragtak le a GDP-ből a két régióban.
A külkereskedelmi mérleg is mindkét régióban negatívan befolyásolta a GDP alakulását. A bruttó hazai termék a 2019-es negyedik negyedévben elért eddigi legmagasabb szinttől 15, 1 százalékkal marad el az euróövezetben és 14, 3 százalékkal az Európai Unióban. Az idén a második negyedévben elért GDP az euróövezet esetében 2005 első negyedéve, az EU esetében 2009 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb. A foglalkoztatottság is lejtmenetben Az euróövezetben 2, 9 százalékkal, az Európai Unióban 2, 7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az előző negyedévihez képest, ami mindkét régió esetében a nyilvántartás 1995-ös kezdete óta a legnagyobb mértékű visszaesés. Az egy évvel korábbival összevetve is mindkét régióban a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatás a második negyedévben: az euróövezetben 3, 1 százalékkal, az EU-ban 2, 9 százalékkal. Az első negyedévben az euróövezetben 0, 3 százalékos, az EU-ban 0, 2 százalékos volt a foglalkoztatás negyedéves csökkenése.