A fehérgyarmati református egyház számára a válságos idő akkor következett el, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után, felesége Báthory Zsófia visszavonult magyarországi birtokaira. 1673-ban Fehérgyarmaton is elvették a templomot a reformátusoktól, a lelkészt elűzték, és helyébe katolikus papot hoztak. A helybéli lakosság panasszal fordult először Szatmár vármegyéhez, aztán a királyhoz, de a helyzet mit sem változott. Ám amikor 1682-ben Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége lett, ismét protestáns fejedelem lett az úr e vidéken és a reformátusok így visszakaphatták templomukat. Fehérgyarmati Református Egyházközség. A templomot többször átépítették. Először 1671-ben, ahogyan ezt az egyik mennyezeti gerendán is olvashatjuk, majd 1766-ban és 1794-ben került sor újabb bővítésre. Hajójának mérete megkétszereződött, mivel a régi kis méretű templomban a gyülekezet már nem fért el. Hozzáértő mesterek hiányában a gótikus stílust megszüntették és virágos deszka mennyezetet építettek. A régi harang mellé később egy másikat, bár jóval kisebbet készíttetett az egyház, de ezt az első világháború idején leemelték, elvitték és ágyút öntöttek belőle.
Helyére 1922-ben került egy újabb - 432 kg - a hívek költségén. A templom 1766-ban készíttetett és 1900-ban lebontott festett famennyezetéből két zsoltárszövegekkel telerótt kazetta maradt meg. A templom első orgonáját Szatmárnémetiban készítette Blaunka Sámuel, melyet 1869. májusában avattak fel. 1910-ben ezt az orgonát eladták Zsarolyánnak, és Rieger Ottó budapesti mesternél rendeltek új orgonát. Mindkét orgona megépítése a lelkipásztorok mellett Gacsályi Lajos és felesége Ács Zsófia buzgó alapítványtevők érdeme. Belső berendezéséből figyelemre méltó a szószék és a csipkeszerűen kifaragott hangvető, és a templom rövidebb oldalán az orgonát hordozó karzat díszítése. Fehérgyarmati református egyházközség youtube. A szószék és a papi szék késő barokk illetve copf stílusban készült a 18. század végén.
A most közel hárommilliárdos kivitelezési munkát elnyert Garage Kft. 12 éve vagyunk házasok, 2 gyerekkel áldott meg minket a jó Isten, László Ábel 10 éves, Kamilla 7 éves. Mindketten a Jókai Mór Református Általános Iskola tanulói, és mindketten az iskolán kívül néptáncot tanulnak. Nyíregyházán élünk, Sóstóhegyen, aktív tagjai vagyunk a városi gyülekezetnek. A Bibliával, a hittel, Jézussal, Istennel az általános iskola felső tagozatában ismerkedtem meg, a nyolcvanas évek "áldásos ideológiája" miatt. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy titokban kereszteltek meg. A főiskolai oktatás adott igazi plusz energiát a hitélettel kapcsolatban, ott kaptam útmutatást. A Biblia olvasása fontos számomra lehetőleg minden nap, de a vasárnapi istentiszteletek minden héten útravalót adnak a mindennapok kihívásaihoz. Szívesen vettem és veszek részt a családommal a gyülekezet életében és vállalok szolgálatot. Örülök, hogy a tagja lehetek ennek a gyülekezetnek. Örömmel tölt el a presbiteri jelöltség, mely szolgálatra Isten áldását kérem.
A bérpótlék alapjának meghatározását a havibéres munkavállalók esetében a fenti, 136. paragrafus szerinti általános szabályoktól eltérően rendezi a 139. paragrafus: a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani. A bérpótlék összegét valamennyi hónapban azonos módon kell kiszámítani. Lényeges, hogy a bérpótlék számítási alapjára vonatkozó rendelkezésektől mind a munkaszerződés, mind a kollektív szerződés akár pozitív, akár negatív irányba eltérhet, és a pótlék alapjaként az alapbérnél kisebb összeg is megállapításra kerülhet. A fentiek alapján tehát kétféle osztószám van. A bérpótlék összegét 174-es osztószámmal kell megállapítani, míg az egy órára jutó alapbért az Mt. 136. § (3) bekezdése alapján a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával történő osztást követően kapjuk meg. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen, példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kell kiszámítani a távolléti díj összegét!
2019. 04. 10., 19:14 676 0 Tisztelt Szakértő! A következő esetben kérem szíves állásfoglalását. Kérdés, hogy a fizetett ünnepet figyelmen kívül kell hagyni, vagy olyan napnak kell tekinteni, amire távolléti díj/napi munkabér jár, csak nem kell dolgozni az adott napon? Adódik a kérdés az óradíjas munkavállalók helyzetéből kiindulva, ahol ha minden igaz, fizetett ünnep esetére a 160 órához hozzá kell adni a + 8 órát (2019. március hónapot alapul véve); ezt a logikát követve az osztószámnak 168 órának kellene lennie. Példa: Ledolgozott hónap adatai: 20 munkanap, 1 fizetett ünnep: 160 óra + 8 óra fizetett ünnep; A havi munkabér 200 000 Ft. Munkavállaló havi munkaidőkeretben dolgozik, és ebben a hónapban 175 ledolgozott órája van, a kötelezően teljesítendő 160 óra + 15 óra. Ebben az esetben a túlóra alapja 200 000 Ft/20 nap/8 óra = 10 000 Ft/nap/8 óra = 1250 Ft/óra, vagy 200 000 Ft/21 nap/8 óra = 9524 Ft/nap/8 óra = 1190 Ft/óra? A túlóra 50%-os pótlékának számításánál egyszerűbb a helyzet, ahol az osztószám minden esetben 174 ó, hónaptól függetlenül, ha jól tudom.
2019. 02. 04., 16:55 980 0 Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
§-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni. 149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
A távolléti díjba az éjszakai bérpótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló munkaidejének rendszeresen, minden hónapban legalább 30 százalékát teszi ki olyan jellegű munka, amiért éjszakai bérpótlékot szokott kapni. A távolléti díjba a vasárnapi pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló rendszeresen, minden hónapban a vasárnapok legalább egyharmadát le szokta dolgozni. A távolléti díjba a készenléti pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló havi rendszerességgel legalább 96 órában van készenlétben. A távolléti díjba az ügyeletes pótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló havi rendszerességgel legalább 96 órában van ügyeletben. Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál a bérpótlékot úgy kell figyelembe venni, hogy osztani kell az adott időszakban az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez lesz az osztószám. Megkímélhetjük magunkat a számolgatásoktól Nem egy könnyű számítás tehát a távolléti díj megállapítása, éppen ezért több vezetőség dönt úgy, hogy inkább kifizeti a munkavállaló teljes havi bérét a szabadságolt hónapban is.