A falu akkori elöljárósága két telket bocsátott a helyi reformátusok rendelkezésére: az egyiket templom építésére, a másikat temetőlétesítésére. Ezt a két adományt így örökítik meg a korabeli dokumentumok: "Az Újszegedi Református Anyaegyházközség elnökségének kérésére Sándorfalva község képviselő-testülete egyhangúlag hozott 46/kgy. 1938 számú határozatával a jegyző javadalmát képező telekből a telek József főherceg, jelenleg Dózsa György utcai oldalán 50 négyszögölnyi területet engedett át a református templom építése céljára. A Csongrád vármegyei kisgyűlés Sándorfalva község képviselő-testületének határozatát 285/1938 sz. alatt jóváhagyta. " "Sándorfalva község képviselő-testülete 24 kgy határozata: református temető céljára évi 1 aranypengő ellenében 200 négyszögöl területet enged át használatra. Nyírbátori református templom – Wikipédia. " 1940. október 20-án volt a sándorfalvai templom felszentelése. Az ünnepi presbiteri gyűlést a sándorfalvai elemi iskolában tartották. Nemes Árpád terjesztette elő a következő határozati javaslatot: "A sándorfalvi templomszentelésre egybegyűlt ünnepi presbiteri gyűlés hálaadással borul le a minden áldások Istene előtt, hogy ezen a helyen hajlékot építhettünk az Ő dicsőségére.
1. – Fazakas Ferenc lelkész – 30-272-7882. A Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyében: Tornyospálcai Református Egyházközség, Árpád tér 4. – Szántó József – 30-639-4369 Pátrohai Református Egyházközség – Kossuth Lajos út 43/B – Koncz Imre esperes-lelkész – 70-360-9637 Márokpapi – Pete István – 70-775-0209 – Németh Csaba lelkész – 30-820-4098. A többi tiszántúli egyházmegye a saját esperesi székhelyén gyűjti össze és juttatja el a határ menti településekre az adományokat.
Kedves Kolping Testvérek! Sok szeretettel hívunk és várunk minden Kolping-tagot, batátaitokat, ismerőseiteket a hagyományos Szent Jobb Körmenetre. Találkozó augusztus 20-án 16:00 és 16:15 óra között a szokásos helyen, az Arany János utcai metró kijáratánál. (Jelenleg metrópótló busszal tudjátok megközelíteni. ) A részvételhez nincs szükség sem regisztrációra, sem oltási igazolványra. A zászlót ne felejtsétek otthon! Comments are closed.
Azt is mondta: a szentmisén imádkoznak a járvány áldozataiért, a gyászolókért, és azokért is, akik helytállásukkal "mindannyiunk túlélését segítették". Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja a Szent István-napi kenyeret az államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilika előtt 2021. augusztus 20-án. A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja a Szent Jobb ereklyét az államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilika előtt 2021. augusztus 20-án. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.
A katolikus szertartások körében körmenet van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án. [5] Úrnapi körmenet Csömörön [ szerkesztés] Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó úrnapi körmenetét. [6] [7] Képgaléria [ szerkesztés] Budafok (2009) Körmenet Dunaszerdahelyen (2013) Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015) Körmenet Spanyolországban (2018) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bangha Béla S. J.
1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja. 1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték. Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is.
Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos más témában további érdekes felvételeket talál.