Lásd még A Barátok közt szereplőinek családfái Külső hivatkozások Hivatalos honlap Barátok közt a -n linkgyűjtemény m • v • sz Barátok közt Évadok 1. (1998-1999) · 2. (1999-2000) · 3. (2000-2001) · 4. (2001-2002) · 5. (2002-2003) · 6. (2003-2004) · 7. (2004-2005) · 8. (2005-2006) · 9. (2006-2007) · 10. (2007-2008) · 11. (2008-2009) · 12.
Vanda arról áradozik Péternek, hogy milyen jó Szabival, miközben Linda és Ádám döbbenten értesülnek Szabi és Vanda kalandjáról. Sokan siratják, hogy nincs több Barátok közt - kulturport.hu. Linda szerint nem helyes beleavatkozni mások életébe, de Ádám és Hanna úgy érzik, meg kell védeniük Szabit Vandától. Végül Linda mégis elmondja Szabinak, hogy Vanda lefeküdt Chenggel, Vanda pedig azt hazudja Szabinak, hogy Linda csak azért állt apácának, mert félt, hogy senki nem fogja feleségül venni. Szabi erre váratlanul megkéri Linda kezét. Mit fog erre válaszolni Linda?
Az azóta eltelt évek során megélték a siker és a bukás sokféle szintjét. Karriert építettek, családot alapítottak, gyermekeik születtek, elváltak. Néhányuk nem is gondolták, hogy később egy házban fognak lakni. Egy megdöbbentő és tragikus esemény gyökerestül felforgatta Miklós, András, Nóra, Zsuzsa, László és Gabi életét, amikor Berényi Zoltán (aki titkos szerelmi viszonyt folytat Berényi Zsuzsával, András feleségével), a legidősebb fivér Miklós és András bátyja, a Berényi Építőipari Kft. alapítója és vezetője, rejtélyes körülmények között halálos kimenetelű autóbalesetetszenvedett. Autóját egy végzetes éjszakán egy titokzatos idegen (Nagy Ferenc) szorítja le az útról. A karambolt csak István, a sofőr élte túl. A baleset következtében Zoltán és István súlyos sérüléseket szenvedtek és Zoltán belehalt. Istvánt életveszélyes állapottal kórházba szállították. Barátok közt port hu na. A baleset után a "barátok" legégetőbb gondja egy olyan vállalkozás jövője, amibe még Zoltán fogott bele. Azt az épületet kezdte modern lakóházzá alakítani, amelyben gyermekként először találkoztak, ahol együtt töltötték legfogékonyabb éveiket és ahol most újra együtt élnek.
Felhasznált irodalom Báthory Zoltán - Falus Iván (1997): Pedagógiai lexikon. Bp., Keraban, 3 kötet Ferenczi Gyula - Fodor László (1999): A pedagógia tudományelméleti alapjai. Kolozsvár, Stúdium, Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Budapest, Műszaki Kvk., 120 p. Kozma Tamás (2001): Paradigmáink. In: Iskolakultúra, 11. évf. 10. sz. 3-13. p. URL: Kron, Friedrich W. Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. (1997): Pedagógia. Bp., Osiris, 540 p. Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla (1999): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Budapest, Osiris, 479 p. Mogyorósi Zsolt - Virág Irén (é. n. ): Iskola a társadalomban – az iskola társadalma. EKF, #
A reneszánsz főúri nevelés 57 4. Guarino da Verona 57 4. Vittorino da Feltre 58 4. Humanista gondolatok a nevelésről 59 4. Rotterdami Erasmus 59 4. Juan Luis Vivés 61 4. Francois Rabelais 63 4. Michel de Montaigne 64 4. A humanisták iskolakritikája 65 4. A reneszánsz gyermekképe 66 4. 6. Az iskolák új tananyaga 67 5. REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ 69 5. Luther 69 5. Melanchton 70 5. Az ellenreformáció pedagógiája 72 5. Új szervezetek és iskolatípusok 72 5. Katolikus leánynevelés 77 6. AZ ÁTMENET ÉVSZÁZADA 80 6. Johannes Amos Comenius 80 6. Az ember rendeltetése 81 6. Az oktatás szerepe az ember életében 82 6. Neveléstörténet - Szöveggyűjtemény | 9789633895177. Az élet iskolái 83 6. Sárospataki évek 85 6. Változások a gyermekkor megítélésében 86 6. A korai felvilágosodás 87 6. A protestantizmus és a gyermek 87 6. John Locke 89 7. A FELVILÁGOSODÁS DIADALA 94 7. Jean-Jacques Rousseau 94 7. A gyermek felfedezése 95 7. A negatív nevelés 96 7. Életkori szakaszok 97 7. Rousseau hatása 101 7. Helvetius 102 7. A német felvilágosodás és az iskolaügy 102 7.
Részfejezetében a magyar neveléstörténet 1616–1806 közötti alakulását, köztük az I. és a II. Ratio Educationist és Tessedik Sámuel Szarvason alkalmazott reformjait vizsgálja. Gazdag ismeretanyagot közvetít a 19. századi iskoláztatást és pedagógiatörténetet bemutató fejezet, amely néhány európai ország (Anglia, Franciaország, Oroszország, német nyelvterület) iskolaügyének és jelentős filozófusainak pedagógiára gyakorolt hatása mellett elsősorban a magyar neveléstörténetnek a századfordulóig bekövetkező maradandó törekvéseit kíséri figyelemmel. A századforduló utáni pedagógiatörténet a reformpedagógia kialakulását, fejlődését, iskolamodelljének és képviselőinek, valamint az elméleti pedagógia főbb irányzatainak részletes áttekintésére törekszik. A kötet az 1849–1919 közötti magyar neveléstörténetet Lubrich Ágost, Kármán Mór, Fináczy Ernő, Weszely Ödön, Prohászka Lajos pedagógiájának tükrében tekinti át, majd az 1919–1945 közötti, illetve az 1945 utáni, "szocialista" iskoláztatás történetének vázlatos bemutatásával zárul.
Összefoglaló A kötet szerzői a nevelés, az oktatás és az iskoláztatás történetének legfontosabb eseményeit mutatják be az olvasónak. Nyomon követik az iskola kialakulásának és máig ívelő történetének fontosabb eseményeit, áttekintik a kiemelkedő filozófusok, nevelők pedagógiai jellegű gondolatait, bemutatják az egyes történeti korok nevelési-oktatási gyakorlatát. Mindezek mellett törekszenek az egymást követő történeti korok embereszményének, s az ebből eredeztethető gyermekfelfogásának, gyermekszemléletének plasztikus ábrázolására is. A tankönyv elsődleges célja, hogy vezérfonalat nyújtson az olvasónak a további neveléstörténeti búvárkodáshoz. Az ilyen tanulmányok segítségével olyan pedagógiai kérdésekre is választ kaphatunk, amelyek vissza-visszatérő problémaként merültek fel időről-időre, s koronként és kultúránként egyedi válasz született rájuk. Olyan válaszok, amelyek számunkra is fontos tanulsággal szolgálhatnak.
A tanítóképzés 104 7. A filantropisták mozgalma 105 7. A neohumanizmus 107 7. 7. Pestalozzi 108 7. Tanulóévek 109 7. Neuhof 110 7. Egy remete esti órája 111 7. Lénárd és Gertrúd 111 7. Az ember erkölcsi fejlődése 112 7. A stansi kísérlet 113 7. Burgdorf 114 7. 8. Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? 115 7. 9. Yverdon 115 8. A NÉMET FILOZÓFIAI PEDAGÓGIA 118 8. Kant 118 8. Az ember kiteljesedése 118 8. Fizikai és praktikus nevelés 119 8. Fichte 121 8. Az abszolút Én 121 8. Gondolatai a nevelésről 122 8. Hegel 122 8. Schleiermacher 124 8. Fröbel 126 8. Herbart 127 8. A filozófiai alapok 128 8. A lélektani háttér 128 8. A nevelés tudománya 129 II. A MODERN PEDAGÓGIA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1. A XIX. SZÁZAD ÚJ NEVELÉSI TÖREKVÉSEI 135 1. A társadalmi-gazdasági fejlődés főbb jellemzői 135 1. A család szerepének és nevelési gyakorlatának változásai 136 1. A polgári család mint a magánélet színpadának fontos szereplője 137 1. Szülők és gyermekek: a gyermekkor és a családi nevelés változásai 139 1.