Az Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő területét öleli fel 43933 ha kiterjedésben. Ebből 3104 ha fokozottan védett. A nemzeti park az Őrség és a Vendvidék egészét, a Vasi-Hegyhát, a Kerka-vidék és a Rába-völgy kapcsolódó részét foglalja magába. Ez a táj hazánk legnyugatibb vidéke, ahol dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradvány növényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok, csend és friss levegő, változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó parasztgazdálkodás hagyományai és termékei vonzzák az ide látogatókat. A természeti értékekben gazdag őrségi és vendvidéki tájat az itt élők alakították mai képére. Ezt azonban nem a természet ellenében, hanem azzal harmóniában, értékeinek gazdagításával tették. Hazánk egyik legcsapadékosabb területe, évi csapadékösszege 700-950 mm között mozog.
Nem csak a növények terén egyedi az Őrségi Nemzeti Park, az állatvilág is hihetetlenül gazdag. Nagyjából 1500 lepkefaj él itt, a Kerka-völgye pedig híressé vált arról, hogy jelentős szitakötő és kérészállománnyal büszkélkedhet. A park egyik fontos kísérlete, hogy megpróbálják feltámasztani a muraközi ló állományát, amely a kihalás szélére jutott. A zömök testű, erős, ámde gyors lovakkal Őriszentpéter melletti telepen találkozhatsz. A madarak közt a fekete gólya az egyik legnagyobb látványosság, az ország más tájain ritka példányait gyakran meg lehet figyelni az Őrségben. Az énekesmadarak közül a süvöltő és a keresztcsőrű látható és hallható gyakran. A nemzeti park számtalan kiváló tanösvényein, jól kiépített látogatóközpontjain keresztül megfigyelhető az Őrség pompás élővilága, ami csak arra vár, hogy felfedezd a Kerka Vizimalommal!
Az ősi építkezés anyaga a fa volt. Még ma is sokfelé megcsodálhatjuk a jellegzetes boronafalú épületeket. A térségre jellemző beépítési forma az "u" alakban hajlított épületegyüttes, az un. "kerítettház". A népi faépítészet remekei a haranglábak. Legszebb példája a pankaszi, zsuppal fedett szoknyás harangláb. A térségben kővárak nem épültek, ezek szerepét az erődszerű templomok vették át. Ilyen Árpád-kori templomot Őri-szentpéteren, Veleméren, Szőcén és Hegyhátszentjakabon csodálhatunk meg. A nemzeti park területének 63%-át borítják erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában. A mészkerülő erdeifenyvesek a térség legjellemzőbb erdőtársulásai, melyek karakter növényei a boróka, a szőrös nyír, a korpa-füvek, számos körtike faj, a hegyi páfrány, a bordapáfrány, a fekete- és a vörös áfonya. Hazánkban csak itt nő az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. Jelentős a bükkösök térfoglalása, melyek jellemző dekoratív virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és ciklámen.
Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes szubalpin jellegű. Forrásokban, vízfolyásokban gazdag terület, természetes állóvizeket viszont szűkölködik. Ezek közül híres a Zala folyó eredésénél lévő Fekete-tó, ami ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, értékes tőzegmohás ingólápot alkot. A táj legjelentősebb folyója a szabályozatlan, ősi állapotú Rába a terület északi határán. Délen a Zala és a Kerka gyűjti össze a kisebb vízfolyások vizét. Számos, turisztikai szempontból is jelentős, völgyzáró-gátas mesterséges tó található a területen (pl. Vadása-tó, Hársas-tó, Borostyán-tó). A csapadékos éghajlattal össze-függésben a térség jellemző talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj. A térség szántóinak többsége gyenge termőképességű. A dombhátakon, völgytalpakban, kisebb lejtésű területeken gyakori a pangóvíz, ezt gyűjtik össze a házak közelében létesített "tóká"-ban, melynek vizét a háziállatok itatására és mosásra használták. Az Őrség jelentős részére a szeres, a Vendvidékre a hazai viszonylatban egyedülálló szórvány településszer-kezet jellemző.
Szalafő közelében található Magyarország egyik őserdeje, ahol 1950 óta nem vágtak ki egyetlen fát sem. A kutatók azt szeretnék megtudni, hogy miként változik a növényvilág az érintetlenül hagyott erdőben. Annyit már biztosan elértek, hogy páratlan fajgazdagság jellemzi az erdőt, az Alpokaljára jellemző összes rovarfaj megtelepült itt. Szentgyörgyvölgy környékén egy csodálatos fenyőerdőt találunk, ahol az átgondolt fagazdálkodásnak köszönhetően az erdő megőrizte eredeti arculatát. Itt sosem volt tarvágás, csak az érett és öreg fákat vágták ki, azt is azonnal pótolták. A másik érdekes egysége a nemzeti parknak a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból megmaradt tájon olyan egyedi mohafajok élnek, mint sehol máshol az országban, mint például a vidrafű, vagy az idegen bolygóról jött élőlénynek is beillő, húsevő kereklevelű harmatfű. Ha szerencsés vagy, akkor a mocsarak környéken találkozhatsz a szibériai nőszirommal is, melynek lilás virágait már messziről meg lehet ismerni. Utóbbi védett faj, így még véletlenül se szedj belőle!
Gödöllői Természetfilm Fesztivál, 2022. 05. 29-i adás | MédiaKlikk Tv M1 M2 M3 M4 Sport M4 Sport + M5 Duna Duna World Rádió Kossuth Petőfi Bartók Dankó Nemzetiségi Parlamenti Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Menü megnyitása Tv Rádió Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Adatmódosítás Az én tv-m Kijelentkezés Bejelentkezés × További videók
Gödöllői Természetfilm Fesztivál, 2022. 05. 28-i adás | MédiaKlikk Tv M1 M2 M3 M4 Sport M4 Sport + M5 Duna Duna World Rádió Kossuth Petőfi Bartók Dankó Nemzetiségi Parlamenti Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Menü megnyitása Tv Rádió Műsorok A-Z Médiatár Műsorújság Digitális oktatás Adatmódosítás Az én tv-m Kijelentkezés Bejelentkezés × 2022. 28. 4 perc Megnézem később Kommentek 25 További videók
A filmes mustra díjátadója május 28-án lesz a Gödöllői Királyi Kastélyban. A családi programok között lesznek koncertek, kézműves- és filmes foglalkozások, továbbá Trash Art kiállítás is. Nyitókép: Eyes of the Orangutan Bejegyzés navigáció
Négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, amelyet május 27-től 29-ig immár nyolcadszor rendeznek meg. Az előzsűri 108 ország több mint 1400 filmjéből válogatta ki a végleges programot, rangos nemzetközi stúdiók és alkotók küldték el nevezésüket. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti – mondta el Simon-Tábori Éva főszervező a fesztivál csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, a fesztiválon animációs, dokumentum- és rövidfilmek, egész estés, valamint amatőrfilmek egyaránt láthatók, a Kárpát-medencei alkotások külön szekcióban versenyeznek. "Sokrétű a kínálat, amelyben provokatív, gyönyörűséges, megríkató filmek egyaránt szerepelnek. Számos alkotás az adott téma bemutatása mellett megoldásokat, kiutat próbál mutatni a problémákból. Ilyen például a Miért fontos a biológiai sokszínűség című brit animáció, amelynek narrátora David Attenborough" – emelte ki Szalay Péter dokumentumfilm-rendező, a nemzetközi szekció zsűrijének elnöke.
Ilyen volt a 2019-es Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn Modern szobor alumínium üdítős dobozokból Forrás: Bajomi Bálint Az V. Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját A Bálna bölcsesség (Whale Wisdom) című természetfilm, Rick Rosenthal alkotása. A fesztivál és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság különdíját Mosonyi Szabolcsnak ítélték oda a Vad Balaton című alkotásért. A rövid természetfilmek kategóriájában Kirsten és Joachim Jakobsen alkotása, Az idő mélysége (Deep Time) című film nyert. A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál mára a régió kiemelkedő természet- és környezetvédelmi eseménye lett. A szakma és a média támogatásával sikerült elérniük a szervezőknek, hogy a Fesztivál idején a figyelem Gödöllőre, a természeti értékeinkre és azok védelmére irányuljon. 2019-ben több mint 1. 500 filmmel neveztek alkotók! Két Filmszemlét hirdetnek meg minden évben: Nemzetközi Természetfilm szemle 6 kategóriában. Kárpát-medence Értékei Filmszemle 3 kategóriában. A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál célja – a természettel kapcsolatos filmalkotásokon keresztül – minél szélesebb rétegek figyelmének felhívása a világ, és ezen belül kiemelten Európa és a Kárpát-medence természeti értékeire, szépségeire, környezetünk védelmére, valamint a biodiverzitás fenntartásának fontosságára.