A Miskolcon előkerült paleolit régészeti anyag, a Bársony-házi leletek az ő felismerése révén kerültek a tudományos élet vérkeringésébe, megváltoztatva ezzel a korábbi vélekedést Magyarország földjének korai történetéről, kultúrájáról. Folyamatosan foglalkoztatták Herman Ottót a Bükk hegység barlangjai, a bükki falvak életmódja, a Tisza szabályozása, a Tokaj-Hegyalja szőlőkultúráját elpusztító filoxéravész, s még számos más, tudományos probléma. A kiállítóhely címe: H-3517 Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 33. Telefon: 46/370-703 Orbán Zsolt Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap május 1-től szeptember 30-ig: 10-től 18 óráig október 1-től április 30-ig: 10-től 16 óráig Belépődíjak: Felnőtteknek: 600 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak: 300 Ft
Herman Ottó egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása. A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét, munkásságát, miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit. Az első terem enteriőrjében és vitrinjeiben szép számmal megtalálhatók a Peleház eredeti bútorai, illetve Herman Ottó személyes tárgyai, levelei, kéziratai is. A második teremben az utolsó magyar polihisztor tudományos tevékenységének bemutatása látható, szakterületenként külön egységekben, gazdag tárgyi illusztrációval és egy látványos halászati diorámával. Az emlékház kertje tavasztól őszig színes múzeumpedagógiai programok helyszíne. (Forrás:) Nyitvatartás: április 1. - október 31. szerdától-vasárnapig 10-18 óráig Szabadidős programajánlat Pele programcsomag - Egy nap a nagy tudós nyomában….
Érintőképernyős számítógépek segítségével interaktív tárlatlátogatásra is lehetőség nyílik: film, hangfelvétel, madárhangok, kvízjáték színesítik a tárgyi kollekció bemutatását. Herman Ottó (1835-1914) számtalan szállal kötődött Miskolchoz és annak környékéhez. A Zólyom megyei Breznóbányán született, de Alsóhámorban töltötte gyermekkorának egy részét. Ide tért vissza 1861-ben katonai szolgálata után, majd 1885-ben is, házasságkötését követően. Testvérei is Miskolcon éltek. A város az 1890-es években képviselőjévé választotta a tudóst. Ebben az időszakban vásárolta meg nyaralója telkét, s élete utolsó másfél évtizedében igen sokat tartózkodott az általa Peleháza, Pelelak néven emlegetett villában. Végakarata szerint - igaz ötven évvel halála után, 1965-ben - hamvait is Felsőhámor temetőjében helyezték örök nyugalomra. Herman Ottót nem csupán terepismerete, megfigyelései, hanem szakírói tevékenysége is Lillafüredhez és a Pelelakhoz kapcsolja. Részben itt írta nagy pókmonográfiáját, s ugyancsak itt fejezte be nagy összefoglaló munkáját, a Magyar halászat könyvét (1887).
Herman Ottó néprajzkutató és természettudós széleskörű tudományos munkásságát, politikai és közéleti tevékenységét mutatja be az egykori nyaralójában berendezett kiállítás. Az "utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó nyaralója felesége, Borosnyay Kamilla tervei alapján 1898-1903 között épült Lillafüred romantikus környezetében. A Herman Ottó Emlékházzá alakított egykori villában az első kiállítás 1964-ben nyílt meg. Az épületet 2006-2007 folyamán újították fel – ekkor alakították ki a most látható, "Dicsőség nincsen, csak kötelesség…" című állandó tárlatot. Az első terem a dolgozószobát jeleníti meg, ennek enteriőrjében kaptak helyet a tudós személyes tárgyai, levelei, családi fotói. A második terem természettudományos munkásságát mutatja be, külön kiemelve az ornitológia és a magyarországi pók-fauna kutatását. A tárlat külön foglalkozik Herman Ottó régészeti, valamint a néprajzhoz kötődő tevékenységével. A halászattal kapcsolatos munkásságát egy halászeszközökből álló dioráma jeleníti meg.
Herman Ottó 1898-1903 között építtette a Peleháznak nevezett lillafüredi nyaralóját, felesége (Borosnyay Kamilla) tervei alapján. Az idős tudós az 1900-as évek első évtizedében itt töltötte a nyarakat, és tudományos munkáinak jelentős részét is itt (illetve Hámorban) írta. 1951-től a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van. Az első kiállítás 1964-ben nyílt meg a Herman Ottó Emlékházzá alakított egykori villában. Az Alfa-program keretében 2006-2007 folyamán megvalósult az emlékház teljes belső és részleges külső felújítása. Akadálymentesítő rámpa épült az épület hátsó traktusához, ahol látogatói vizesblokk is kialakításra került. A kiállítóterek teljes belső felújítása mellett a fűtés korszerűsítése is megvalósult. (Az épület 1963. évi renoválása óta ilyen jelentőségű beruházás nem történt. ) A megújult Peleházban elkészült az új állandó kiállítás, korszerű és egységes installációval.
Érintőképernyős számítógépek segítségével interaktív tárlatlátogatásra is lehetőség nyílik: film, hangfelvétel, madárhangok, kvízjáték színesítik a tárgyi kollekció bemutatását. Cím: 3517, Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 33. +36 46 370 703
Mire figyeljünk mi, a többiek Legfontosabb természetesen a jelzett parkolóhelyek szabadon hagyása. A mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyek közelebb vannak a bejárathoz, szélesebbek, mint a többi parkolóhely. Mozgáskorlátozottak: áttekintendő a teljes parkolási rendszer. Erre azért van szükség, mert egyrészt nehezebben szállnak ki az autóból, nagyobbra kell nyitni az ajtókat, másrészt — például egy fogyatékkal élő kisgyermek esetén — a parkolóban biztonságosabban ki lehet venni őt az autóból, kisebb a veszélye annak, hogy kiugrik a parkoló úttestjére. Bár nem tartozik szorosan a témához, de fontos megemlíteni, hogy a bevásárlóközpontok, boltok parkolóiban a családos parkolóhelyek is ugyanezt a célt szolgálják. Ezért nagy parasztság (nem tudok rá jobb szót, bocs) elfoglalni azt indokolatlanul, mivel nem kényelmi szempontokat szolgálnak ezek a parkolóhelyek, hanem a gyermekek biztonságát. Legközelebb erre gondoljon mindenki, aki indíttatást érez, hogy beálljon egy ilyen helyre, mikor nem a gyerekeit viszi. Éppen elég problémát okoz ezeknek az embereknek, családoknak, ha valamilyen okból szükségük van erre az igazolványra.
Nem fogadja el az automata az érmét, mit tegyek? A jelenleg forgalomban lévő 100 és 200 forintos pénzérme olyan ötvözetből készül, amely elektrosztatikusan könnyen feltöltődik, a használattól koszolódhat, időjárástól függően párásodhat vagy megsérülhet. Amennyiben az automata nem fogadná el az érmét, javasoljuk, többször próbálkozzon, vagy tisztítsa meg a szennyeződéstől. Miért kaptam pótdíjat, ha megvásároltam a parkolójegyet? Az érvényes parkolójegyet ellenőreink csak akkor tudják elfogadni, ha azt a gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen (a műszerfalon) és érvényességének ellenőrzését biztosítva, olvasható módon helyezik el. Ha a gépkocsiban látható a jegy, de nem olvasható, mert lefordult stb., a jegyet az ügyfélszolgálaton kell bemutatnia, vagy e-mailben elküldenie, hogy a pótdíjat törölhessük. Nem tudok mobiltelefonnal fizetni, mit tegyek? Mozgáskorlátozott parkolási díj szereplőgárda kiemelkedő. Ez esetben sem mentesül a parkolási díj megfizetése alól. Amennyiben a szolgáltató rendszerrel van probléma, az NMF Zrt.
Ezt követően a mozgáskorlátozott jelzést tévesen a tábla előtt – nem pedig az utána lévő parkolóhelyre – festették fel, a társaság honlapján pedig az ilyen várakozóhelyekről közzétett listán nem is tüntették fel a létezését. A Centrum parkolási társaság ezek ellenére sem tekintett el a követelésétől – állapította meg jelentésében az ombudsman.
Kik kaphatnak igazolványt A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11. ) Korm. rendelet határozza meg a jogosultak körét, az igénylés módját és az eljárást. GYAKORI KÉRDÉSEK – EVIN. A jogszabályban található a pontos meghatározás, nekünk nagy vonalakban elég annyi, hogy jogosult: a súlyosan mozgáskorlátozott személy a látási fogyatékos a értelmi fogyatékos az autista a mozgásszervi fogyatékos az intézmény, amely a fenti csoportokba tartozó személyeket gondoz Mire jogosít fel az igazolvány A KRESZ -ben számos helyen felbukkannak kivételek az aktuális szabályok alól, amelyek a mozgáskorlátozottakra vonatkoznak, egyebekről a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29. rendelet tartalmaz előírásokat.
Itt a mozgásában korlátozott járművezetőknek is parkolási díjat kell fizetniük!