Ugyanakkor, ha összevetjük az eredeti vár kinézetével, eredeti alaprajzaival, láthatjuk, hogy minimális az egyezés. A mai romok között megtalálható a főkapu toronnyal, egy rondella és kisebb kapuk, falak, lőrések. Az ál-várat jórészt fából építették. A film bemutatójának 50 éves jubileumát Eger városa szervezi majd. 2013. Hol forgatták az egri csillagokat film. augusztus 6. 11:31 "Kedves elvtársak, imához! " - Ki tudja, hányszor hangzott el a paradox vezényszó 45 évvel ezelőtt, 1968 nyarán, minden idők egyik legmonumentálisabb magyar filmje, az Egri csillagok forgatásán, mire a Magyar Néphadsereg több ezer kiskatonája Allah büszke seregévé formálódott. A páratlan szereplőgárda mellett több ezer statiszta részvételével készült alkotás létrejöttének nyomába eredve soha nem hallott kulisszatitkoknak lehetünk tanúi, amelyeket bővebben magazinunk nyári számának DVD-mellékletéből ismerhetnek meg. "Véletlenül pont rossz helyen voltam akkor, és én is bekerültem egy halottbúcsúztatásra a vártemplomba. Ez azt jelentette, hogy lefektettek bennünket a padlóra, letakartak valamilyen lepedővel.
Hol forgattak az egri csillagokat Turista Magazin - Érdekes hazai filmes helyszínek, ahol kirándulni is lehet A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk. Az Egri csillagok minden tekintetben szuperprodukció volt. Várkonyi Zoltán zsinórban megrendezett három grandiózus Jókai-adaptációja után (1965: A kőszívű ember fiai 1-2., 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán) vágott bele Gárdonyi Géza regényének megfilmesítésébe. A főszerepeket Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre játszotta, de egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy szinte minden megszólaló ismert vagy később ismertté vált színész volt. Hol forgatták az egri csillagokat 2. A szereposztásra szavazni lehetett az Ifjúsági Magazin olvasóinak is, bár az alighanem csak színjáték volt, addigra már döntött Várkonyi. Igaz, a bevált recepten nem változtatott, így a korábbi filmjeiből ismert arcok jelentek meg itt is - akiket amúgy az olvasók is szerettek volna a vásznon viszontlátni. Várkonyi Zoltán színész, rendező, a Vígszínház igazgatója irodájában 1963-ban Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal Sinkovits Imre és Várkonyi Zoltán az egri vár kicsinyített mása előtt Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Nemeskürty István forgatókönyve ugyan több eseményt, szálat és szereplőt kihagyott a regényből, a helyszínekkel nem lehetett takarékoskodni.
Statiszták között a film főszereplői: Sinkovits Imre és Venczel Vera Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Az ágyúk papírmaséból, a sátrak műanyagból készültek. Az akkoriban szinte megfizethetetlen strucctollakat - melyek a török ruházatot díszítették - más madártollak összeragasztásával alakították ki. A neoromán kápolnába szakvezetéssel lehet bejutni. Egykor a mennyezetet színes freskók díszítették, az ólomüveg ablakok szenteket ábrázoltak, és fehér márványoltár állt bent, de a háború végén megrongálódott az épület, így ezekből már alig látható valami. A kápolnának mégis nagyon egyedi atmoszférája van, és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy megismerhetjük az arborétumot, ahová minden évszakban érdemes ellátogatni: mintegy 540 fa- és cserjefaj nő a parkban, az ikonikus hóvirág 7 fajának pedig 28 változata nyílik februárban. 9 / 9 Antony Hopkins A rítus című filmben A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. Kipróbáltuk: Eger megér egy misét – Macok Bisztró és barátai - IttJártam. július-augusztusi számában. Forrás: Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen műemléken nem lehetett volna csak úgy robbantgatni.
Az olvasásra is alkalmas okostelefonok és táblagépek, illetve a kifejezetten erre a célra kifejlesztett e-book eszközök elterjedésének köszönhetően megnőtt az érdeklődés az elektronikus szövegek iránt és megélénkült ezek piaca is. A MEK együttműködésre törekszik a hazai e-könyves világ szereplőivel, ahogy ezt korábban is tette a digitális kultúra létrehozásában és terjesztésében érdekelt más partnerekkel. Magyar elektronikus könyvtárak listája – Wikipédia. A Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertsége, változatos tartalma, hosszú távú stabilitása alkalmassá teszik arra, hogy egyfajta nyílt hozzáférésű archívumként megőrizze, és megismerhetővé tegye az írott digitális kultúránknak, ha nem is teljes, de egy reprezentatív gyűjteményét minden érdeklődő számára, határainkon innen és túl. A tartalomszolgáltatás mellett a projekt céljai közé tartozik az új technológiák könyvtári szempontú hasznosíthatóságának kutatása is. Hazai viszonylatban a MEK elsők között építette be a szolgáltatásába a stabil címeket biztosító URN azonosítást és a Dublin Core metaadat szabványt, készített akadálymentes és mobil felületet, kezdte támogatni a Creative Commons licenceket, vezette be a tükörszervereinél az IPv6 és a GeoIP protokollt, kísérletezett a tématérkép és a torrent technológiával, épített ki kapcsolatot a vakok számára gépi felolvasást biztosító Világhalló szolgáltatással, adta át a metaadatait a Nemzeti Digitális Adattárnak (NDA) és az Europeanának.
A MEK tehát – más e-könyvtáraktól eltérően – alapvetően megőrzéssel foglalkozik, vagyis a már digitális formában levő vagy eleve úgy keletkező kultúra "megmentésével", és csak kisebb mértékben digitalizál. A dokumentumok sokféle forrásból származnak: kiadóktól, szerzőktől, tudományos műhelyekből, önkéntes szkennelőktől, más digitális gyűjteményekből, honlapokról, CD-ROM kiadványokról stb. Nemcsak a források változatosak, hanem a formátumok és a minőség is, így különféle utómunkákra (konvertálás, szerkesztés, korrektúra, hiánypótlás) van szükség, amíg ezek szolgáltatható állapotba kerülnek, és a munkamenet fontos része a metaadatokkal való ellátásuk is (bibliográfiai leírás, tematikus besorolás, tartalomjegyzék és ismertető szöveg mellékelése, kapcsolódó oldalak linkelése). Magyar Nemzeti Digitális Archívum • E-könyvtár. A MEK-be kerülő könyvekből lehetőség szerint többféle formátum is készül a különböző felhasználói igényekhez igazodva. A HTML, Word, RTF, PDF, DjVu és más hagyományos fájltípusok mellett egy ideje már EPUB és PRC e-könyv formátumok is letölthetők a MEK-ből.
1999-ben jelenik meg a ma is használatos Magyar filmográfia: Játékfilmek 1931-1998 szerkesztette Varga Balázs), a magyar játékfilmek adatbázisa ennek alapján szolgáltat. A kötetek digitalizálása az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével 2008-ban készült. Egyéb kiadványainkról itt található további információ. A magyar játékfilmek nézőszáma és forgalmazási adatai 1948 – 1987 (Szerk.
Copyright © PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 2018.