A weboldalon sütiket 🍰 használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk neked és hatékonyabbá tegyük weboldalunk működését. Ide kattintva tekintheted meg, hogy milyen sütiket használunk. A gombra kattintva elfogadod a sütik használatát. KÉREM AZ ÖSSZES SÜTIT Süti beállítások Elutasítom Kedvezmény NEKED! 500 kamraforint most! Magyar vaj 200g price. Regisztrálj, mi pedig adunk neked fiókodba 500 Ft levásárolható kamraforintot, amivel még nagyszerűbb lesz a következő vásárlásod! Regisztrálok
Sikeresen hozzáadta kedvenceihez a kiválasztott áruházat. Szeretne hírlevélben is értesülni az adott áruház újdonságairól?
Tápérték 100 g termékben: Energia: 3049 kJ / 742 kcal Zsír: 82, 0 g amelyből telített zsírsavak: 58, 7 g Szénhidrát: 0, 5 g amelyből cukrok: 0, 5 g Fehérje: 0, 4 g Só*: 0, 05 g * Az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódóan tartalmaz sót.
Magyarország felfedezése c, sorozat Szerző, szerkesztő: László-Bencsik Sándor Kiadó: Szépirodalmi, 1975 Kötés, állapot: védőpapír (kopottas)+ vászonkötés (Hibátlan), beltartalom hibátlan, újszerű Tartalom. ajánló: László-Bencsik Sándor egy exportcsomagoló brigád tagjait szólaltatja meg, életüket mesélteti el velük s közben bemutatja a környezetet, a munkahelyet, a munkát, a reggeltől estig, ősztől tavaszig, születéstől halálig tartó egyformaságot, ami ránehezedik ezeknek az embereknek az életére. De amely hasonlóképpen teher a könyökvédős kishivatalnok, a gondos tanárember életében: hogy felemésztődik a napi munka gondjában, hogy a napi munkán túl nincs élete s hogy negyvenéves korukra beletörődnek, önmagukat védő indulattal is, a megváltoztathatatlanba. E brigád tagjai, legfőképpen az öregek majd mindegyike, kalandos életet élt. Inaskodtak, katonáskodtak, voltak hintáslegények, hadifoglyok, kiemeltek, katonatisztek, aztán ötvenötben főhadnagyként újra vissza a gyárba, voltak rakodó- és szállítómunkások, személyzetisek az ötvenes években, kicsi földjükön szűkölködő városbamenekültek, cigányozó lumpenek, verekedős kocsmázók, csatangoltak a Don-kanyarnál egy szétvert hadsereg megmaradt maradékaként, párttagok lettek, pártiskolát végeztek, visszaminősítették őket, lábukat törte egy elejtett hárommázsás páncélszekrény: kijutott nekik.
Szabó Rebeka szavaiból kiderült, nagyapja hasonlóan járt el akkor is, amikor a Bosnyák téri piac izgalmas világának a bemutatására készült. Az ott gyűjtött tapasztalatai alapján írt történetéből készítette el 1983-ban Mihályfy Sándor rendező A piac című tévéfilmjét. Vásári élményeit László-Bencsik Sándor 1987-ben megjelent Bosnyák téri színjátékok című szociográfiájában foglalta össze. Az alpolgármester azt is elárulta, hogy nagyapja Mesejáró Rebeka és Tengerjáró Tóbiás címmel írt neki és róla mesét, amely 1983-ban jelent meg nyomtatásban. László-Bencsik Sándor emlékhelye kapcsán Szabó Rebeka arra hívta fel a figyelmet, hogy Zugló rendkívül gazdag emléktáblákban, jelenleg 147 darab őrzi ismert és híres kerületi lakosok emlékét. Közülük a legrégebbit 1926-ban helyezték el a Bosnyák téri villamos remíz főépületének Thököly úti falán. A kettős emléktáblát az első világháborúban hősi halált halt BSzKRt (beszkárt) alkalmazottak tiszteletére emelték. Napjainkban van emléktáblája Herminamező első polgárának, Bartl János nyaralószálló-tulajdonosnak, a magyar Schindlerként emlegetett Ocskay Lászlónak és Zugló Nobel-díjasának, Harsányi Jánosnak is.
Erre az időre azonban Vikidál Gyula figyelme az István, a király című rockopera óriási sikerének hatására már a színház világa felé fordult. A P. Box koncerteken a közönség követelte a rockopera dalait és előfordult, hogy Vikidál mellett Varga Miklós, Nagy Feró és Deák Bill Gyula is színpadra lépett az "István" betétdalaival. Turnéztak is így. Ez a kísérő szerepkör távol állt Bencsik Sándortól, így a P. Box 1986-ban feloszlott. Addigra már az egykori jóbarát zenekari tagok is marták egymást. Ebben az időszakban így írt egy felvidéki rajongójának: "Kedves Barátom! Mindenekelőtt köszönöm, hogy gondoltál rám névnapom alkalmából. Hallgatásomnak nyomós oka volt. Problémák merültek fel a zenekaron belül és úgy tűnik, megint nulláról kell indulnom. Röviden arról van szó, hogy az én álláspontom szerint Gyula a revüszerepléseivel, virágénekléseivel, stb., komolytalanná teszi azt, amiért én hosszú évek óta minden energiámmal hajtok. Ez pedig a rockzene ügye. Új zenekart szervezek, amelyben a gitárjáték még előbbre fog kerülni.
Az emléktáblák között számos érdekes kialakítású darab található, ezek közé tartozik Neuschloss Kornélé, amelyen főműve, az Állatkerti elefántos kapu jelenik meg. Szabó Rebeka arra is kitért, hogy az elmúlt ciklusban többek között a zuglói olimpiai bajnokoknak, az elhunyt 1956-os hősöknek, Kaján Tibor karikaturistának, Gyurkovics Tibor írónak és Fejtő Ferenc történésznek állítottak emléket. A nyilasok elleni fegyveres fellépés során hősi halált halt Boros Mátyás és Fischer István pedig új, történelmileg helyes emléktáblát kapott. Az alpolgármester kiemelte, az önkormányzat továbbra is szeretné folytatni az emléktáblák állítását, hogy a zuglói hírességek ne csak kortársaik emlékezetében éljenek tovább, hanem a fiatalabb generációk is megismerjék őket.
Az általad keresett termékből a Vaterán 11 db van!
Moderátor: Zombori Ottó, Uránia Csillagvizsgáló igazgatója (Szolnok, TIT) 1985. Negyven év magyar irodalmából. Irodalmi est. Köszöntő: Szurmay Ernő. Közreműködik: Bálint András, Kovács István, Pécsi Ildikó, Vajdai Vilmos, Varga Rita, Vitai Ildikó, Zsiros Ágnes (Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ) 1985. Sellei Zoltán előadóművész: Pannónia dicsérete (Törökszentmiklós) 1985. Számítógép – játékprogram (Törökszentmiklós) 1985. június 6. Vendég: Szakonyi Károly (Jászberény) 1985. Vendég: Jovánovics Miklós (Szolnok, Vásárhelyi Közgazdasági Szakközépiskola) 1985. Kreativitás és tehetség. Előadó: Klein Sándor. Tehetséggondozás – könyvtár. Előadó: Nagy Attila. Irodalompolitikánk időszerű kérdései. Előadó: Jovánovics Miklós (Szolnok, Verseghy Ferenc Könyvtár)
Szokás mostanában a munkások művelődéséiről írni, életformájuk gondjairól elmélkedni, megoldásokról töprengeni. Felmérések készülnek, okos tanulmányok, fizetési mérlegeket elemeznek, jövedelemkulcsot sokat számolgatnak, munkáskönyvtárak szerveződnek, tévéinterjúk, csivitelő gyári riportok, a lapokban színes tárcák, táblázatok, évkönyvek bizonygatják, hogy a munkásosztály életében bizony van még javítanivaló. Jó szándékú odafigyelés ez, becsülni való segítőkészség, de gyakorta a kívülállók fölénye is benne munkál: a kezükből élőkkel szemben a fejükből élők fölénye. Nem a könyökvédős hivatalnok fölénye ez a gép mellett nyolc órát lehúzó munkással szemben. Nem a fizikai és szellemi munka ellentéte itt a mozgatórugó. Ügyesek és "ügyetlenek" állnak itt szemben. Mert okos ügyességgel manapság ötezret is könnyen megkereshet valaki egy hónapban, de a gyárban kemény munkában "ügyetlenkedő" izzadhat, tornázhat, hogy elérje a háromezret, s ötvenéves korára már fáradt, törődött, az iramot is alig bírja s kevesebb lesz a nyugdíj is, mert épp gyengülő éveiben, a mind kevesebb kereset idején dől el a kis pénz sorsa, amit nyugdíjasként majd kapni fog.