A Kastély Horgásztó Csongrád megyében Nagymágocson, a Károlyi kastély parkjában található. A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Az épületek eredeti állapotban maradtak meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az egykori Károlyi-uradalom Tiszttartó házának a felújítása | Nagymágocs Nagyközség Önkormányzat. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék. Az egykori angolparkot mára jelentősen átalakították, új sétányokat építettek ki benne, és új fákat telepítettek bele. Napjainkban az arborétumszerű park területe 40 hektár, mely növényei közül a lucfenyők, a mamutfenyők, a tiszafák és a tuják képezik még az örökségvédelem alatt álló park növényvilágát. Ma is állnak a kastély egykori melléképületei és a park építményei is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is.
Az Alföldi Kéktúra Csongrád-Csanád megyei szakasza Nagymágocsot is érinti. A kastély és parkja még borús nyirkos téli időben is nagy élmény. Az album képei Nagymágocs Károlyi Kastély Kiállítás vendégkönyv A 3D kiállítás megosztása A kiállítás linkje Az Alföldi Kéktúra Csongrád-Csanád megyei szakasza Nagymágocsot is érinti. © Minden jog fenntartva! 2022 Vendégkönyv 2022-02-15 - 2022-03-31 1. terem
Elérhetőségek Hétfő-Vasárnap: 0:00-24:00 Programkereső Régió Balaton Budapest-Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád-Csanád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Település Program típusa Advent (0) Állatkertek Éjszakája Anyák napja Augusztus 20. Nagymágocs – Károlyi kastély | Bagyinszki Zoltán fotográfus. (5) Bor és szüreti fesztivál (6) Farsang (1) Fesztivál (56) Gasztronómia (25) Gyerek (3) Gyereknap Halloween Húsvét Karácsony Kiállítás Koncert (72) Május 1. Március 15. Márton-nap (2) Mikulás Nőnap Október 23.
A húsvét ma már sokaknak csak egy hosszú hétvégét jelent, amely által remek alkalom nyílik egy kis utazásra, másoknak a nagy, családi összejövetelek és halmozott gasztronómiai élvezetek ígéretét, míg a keresztények számára ez a legnagyobb szakrális ünnep. Nézzük, mit is takar pontosan! A húsvét a nagyböjttel kezdődik A 40 napos böjtöt követő húsvétvasárnap a keresztények számára egyet jelent Jézus Krisztus, a keresztény Isten feltámadásával. Te tudod, mit ünneplünk húsvétkor?. Maga az ünnep egy mozgóünnep, vagyis nem mindig ugyanarra a napra esik. Kezdete a böjt, ami hamvazószerdán indul és negyven napot érint, de nem negyven napot ölel fel: a benne foglalt vasárnapok ünnepnapok, amikor alapvetően minden hívő fel van oldva a böjti kötelezettségek alól. Az ortodox hagyományban a szombat is ünnepnap, ezért náluk a böjt kezdete korábbra, a hamvazóvasárnapra esik. A hamvazkodás középkori eredetű, erről a napról a protestáns egyház is megemlékezik. 1091-től, II. Orbán pápa rendelte el, hogy az előző évi, virágvasárnapon megszentelt barkából készült szent hamuból a szertartás résztvevőinek homlokára keresztet rajzoljanak.
A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A keresztény húsvétnak megfeleltethető, időben azonban korábbi zsidó vallási ünnep az egyip fogságból való szabadulás ünnepe. A pészah szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A két ünnep ritkán esik egybe, mert a pészah a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. Húsvéti népszokások Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárban bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát és bort vittek a hívők. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Mit ünneplünk húsvétkor? - Érd Most!. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy, ha eltévednének az életükben, hazataláljanak.
Tavaszi nap-éj egyenlőség A pogány népeknél a természeti jelenségek nagy jelentőséggel bírtak. A két napforduló, illetve az őszi és a tavaszi nap-éj egyenlőség voltak ezek közül a legjelentősebbek. Utóbbi során az indoeurópaiak Ostara túlvilág-istennő ünnepét ülték, számos nyelvben eredeztethető ebből a névből a húsvét szó, lásd: német Oster, angol Easter stb. A húsvéti ünnepkör a kereszténységben A húsvéti ünnepkör hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart, s bár a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mégis keveset tudunk róla. Vegyük hát sorra az ünnepkör eseményeit. Hamvazószerda: a Nagyböjt első napja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 46. nap. Nagyböjt: Hamvazószerdától húsvétig tartó 40 napos bűnbánati időszak. Bár maga a periódus 46 napos, ebből 6 nap vasárnapra esik, mely az Úr napja, így nem számít bele a böjtbe. Virágvasárnap: A nagyhét első napja, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Nagycsütörtök: a szent három nap első napja, ekkor történt meg az utolsó vacsora és búcsúzott el Jézus a tanítványaitól a Gecsemáné-kertben.
Nyuszi, tojás, kölni, sonka – a húsvéti időszak elmaradhatatlan tartozékai. Nem csupán a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó – hisz ezt tudjuk róla –, hanem több különböző, kereszténység előtti időkre visszatekintő hagyomány továbböröklődéséről is. A keresztény felekezetek Jézus Krisztus feltámadását ünneplik húsvétkor. Eredetileg ez egybeesett a zsidó pászkaünneppel – az ünnepet nevezzük zsidó húsvétnak is. A két ünnep azonban ketté vált, amikor 325-ben az első niceai zsinaton minden keresztény közösség számára központilag fixálták a húsvét időpontját. Fix időpont – akkor miért van minden évben máskor? Húsvét vasárnap mindig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A tavaszi nap-éj egyenlőség március 20-án következett be, másnap töltötte a Hold az első negyedet, ezzel március 28. vasárnapra esett az első holdtölte. Ebből következik, hogy a rákövetkező vasárnap lesz húsvétvasárnap. Az már csak a véletlen műve, hogy idén az első telihold épp virágvasárnapra esett.