A Pedro Étterem Zalaegerszeg odabenn western kocsmás érzetű központi étterme. A nyári teraszvilága pedig kiemelten hangulatos, nem csak városi szinten. Italozásra is ideális. Ráadásul a főprofilt adó mexikói kaják mellett italvonalon is tartogatnak ritkaságokat. A Pedro Étterem a központi Ady Endre utcában 1999 óta régi szereplője Zalaegerszeg vendéglátásának, és a városban járva nem is kihagyandó eleme, még emelt szintű kocsmatúra részeként sem! Mutatós, hangulatos képviselője egy régebbi stílusnak. Korábban Pedro kocsmája néven is futott. Pedro kocsmája zalaegerszeg v. A belterének máig van van egy rusztikus, jól kocsmás karaktere. Sőt esetében a kerthelyiség/terasz is valamivel vadabb világ a jellemző zalaegerszegi teraszidillnél. A Pedro Étterem terasza zalaegerszegi és tágabb viszonylatban A Van Nálatok Terasz vonatkozás! A Pedro terasza vonzó közeg koccintva ünnepléshez téglás, durvább falelemekkel, látszógerendás teraszfedéssel, a hordókkal, egy-két marconább kültéri bútorral, zabolátlan fákkal. Férfiasabb légkörű, de nők körében is kedvelt rég bejáratott találkozóhely a városban.
Írtam a gruppinak aki egyből a partnerhez irányított, letolva ezzel magukról a felelősséget. Írtam a partnernek, akik nem hajlandóak külön alkatrészt küldeni, szereljem újra szét, csomagoljam vissza és postázzam vissza az egészet a saját költségemen és megnézik. Miután jeleztem, hogy az alkatrész nem kerülne annyiba, mint a visszaküldés díja, javasolták, hogy akkor sétáljak be egy helyi üzletve és vegyek hozzá alkatrészt... Sem a gruppit, sem a Megalodon SK s. r. Pedro Kocsmája Zalaegerszeg. o. (partner) céget nem ajánlom... Tovább
További felhasználásuk egyeztetés után, forrásmegjelöléssel lehetséges. Szövegtördelés, képszerkesztés zöme: Molnár Ákos Pedro Étterem a többi megírt zalaegerszegi kocsmafélével a nagy Kocsmaturista térképen A meglátogatott városokkal és a már megénekelt kocsmákkal Kattintsatok a képre a megnyitáshoz! Pedro kocsmája zalaegerszeg download. Egyéb Zalaegerszegi cikkek a Kocsmaturistán Zalaegerszeg belvárosa és kocsmaélete 2021-01-17 4 hozzászólás Zalaegerszeg (szülővárosom) belvárosának kocsmatérképét igyekszem ezzel a cikkel jól használhatóvá tenni, "Zeg" központjának hangulatfestése mellett. Célom, hogyha újak vagytok a városban, akkor is a legpasszosabb Tovább olvasom » Környékbeli település bakancslista Zalaegerszeg közeli vagy kicsit távolabbi környékén még a következő települések és egyéb helyszínek feltérképezéséhez fogadok köszönettel aktív segítséget: Nagykanizsa Lenti és Szécsisziget Zalaszentgrót Letenye Zalalövő Tapolca Sümeg Somló hegy Ság hegy Ajka Sárvár Lendva (Szlovénia) Jeurzalem (Szlovénia) Ptuj (Szlovénia) Maribor (Szlovénia) Varasd (Horvátország) (A sorrend csak asszociációs, nem ranglista).
A librettó egy korábbi francia vígjáték, Henri Meilhac Az attasé című darabja alapján készült el. Mivel a szerzőpáros nem volt megelégedve Heuberger zenéjével, úgy döntöttek, hogy Lehárra bízzák a darabot. A szerződést 1905. január 2-án kötötték meg. A víg özvegy címének megszületéséről egy anekdota szól. Mivel az eredeti címet nem lehetett felhasználni, a két librettista valami más után nézett. Rá is bukkantak, amikor Lehár egy napon meghallotta, hogy Stein odakiáltotta egy pénztárosnak, hogy Nincs több szabad jegy a főtanácsos özvegyének! Ha legközelebb idejön, dobják ki ezt az alkalmatlankodó özvegyet! – ami németül úgy hangzik, hogy die lästige Witwe. Lehár azonban félrehallotta a szót, és elragadtatással felkiáltott: die lustige Witwe – vagyis a víg özvegy –; megvan a cím! A víg özvegy! Lehár nem ismerte a mű előtörténetét, de a munka befejeztével megkérdezte Léontól, hogy ki lett volna az operett eredetileg kiszemelt komponistája. Legnagyobb meglepetésére Heuberger neve került elő, aki abban az időben a Konzertverein zsűrijének tagjaként tehetségtelennek titulálta.
Sőt, Triesztben és Konstantinápolyban vígözvegy-ellenes tüntetésekre is sor került. Triesztben a Teatro Filodramatico mutatta be a darabot 1907. február 27-én, de az előadás előtt fülsiketítő lárma keletkezett, míg végül csak a rendőrség közbelépésének köszönhetően tudták folytatni az előadást. Hasonló eset történt a firenzei bemutatón is. Ezek az események, melyekben elsősorban az osztrákellenesség nyilvánult meg, árnyékolták be A víg özvegy sikersorozatát, amely röviddel a bemutató után már megkezdődött. Az első külföldi előadásra már két hónappal a bécsi bemutató után sor került Hamburgban. 1906 áprilisában már a századik előadást ünnepelték. A 150. előadást már a Volksoperben volt. 1907. február 23-án, a kiadó, a berlini Felix Bloch örököseicég levelet küldött Lehárnak melyben tudatta vele, hogy már meghaladták a 3500 előadást Európa-szerte. A darabot 1907-ben bemutatták Londonban, majd New Yorkban és Chicagóban is, 1909-ben pedig Párizsban. A víg özvegy sikere hozta meg végül Lehár számára az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott.
Amikor azonban a Theater an der Wien igazgatósága előtt bemutatta a darabot igen hűvös fogadtatásban volt része. Az igazgatók nem bíztak az operett sikerében és úgy döntöttek, ha Lehár és librettistái mégis be szeretnék mutatni, akkor fizessék ki a próbákat. Támogatókra leltek a színészek körében is, elsősorban Mizzi Günther és Louis Treumann voltak azok, akiknek sikerült meggyőzniük a társulatot, hogy éjszaka próbáljanak. A szerzőknek is mélyen bele kellett nyúlniuk a zsebükbe, hogy tormás virsli és sör segítségével megőrizzék a kórus és a zenekar jó hangulatát. A darab bemutatójára végül 1905. december 30-án került sor, egy nappal szilveszter előtt, aminél rosszabbat premier számára álmodni sem lehetett. Ebből kifolyólag nyilvánvaló volt, hogy a művet csekély érdeklődés övezte. A kritikusok azonban – kevés kivétellel – lelkesen nyilatkoztak a zenéjéről és a könnyed partitúrájáról. A darabnak politikai visszhangja is volt, mivel a Bécsben tanuló montenegrói egyetemisták tiltakoztak az operettbeli montenegrói (átkeresztelve Pontevedro) utalások miatt.