A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
A női alsó – a melltartó mellett – minden öltözék alapja. Annak ellenére, hogy nem látszik, érdemes odafigyelni a megfelelő darab kiválasztására. Ideális női alsó az, amely annyira passzol, hogy szinte nem is tud róla, hogy viseli. Száras női also. Vannak nők, akik a magasabb szabású női alsót kedvelik jobban, mások a csipkés, brazil vagy francia szabású női alsókat részesítik előnyben. Fontos a női alsó alapanyaga is, ezért kínálunk természetes, pamut vagy bambusz szálas anyagokból készült női alsókat, de modern szintetikus anyagokból készült modelleket is, melyek ismertető jele a hihetetlen selymesség. Klasszikus (672) Magasított derékrésszel (271) Tanga (175) Brazil (256) Francia (93) Boxeralsók (27) Ajándék tippek (127) Basic (199) Pamut (218) Bambusz (26) Alakformáló (107) Nagyméretű (1086) Menstruációs (22) Kismama (25) Varrások nélkül (67) Csipkés (766) Erotikus (73) Esküvői (95) Sport (57) Szettek (129) Fenntartható (65)
Az ilyen kötést datív kötésnek nevezzük. A vízmolekula az ammóniához hasonlóan képes protont felvenni: H2O + H+ = H3O+ 17 Kémiai kötések A fémes kötés A fémes kötésben a fématomtörzset a vegyértékelektronokból álló delokalizált elektronok veszik körül. Valamennyi elektron valamennyi atomtörzshöz tartozik. Az elektronok könnyen mozognak, így a fémek jól vezetik az elektromos áramot.
Ilyen pl. az ammóniumion és a karbonátion: 4 Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: Kémiai kötések A kovalens kötés Az atomos állapot a természetben általában nem stabilis. Ez alól csak a zárt, stabilis elektronszerkezetű nemesgázok képeznek kivételt. Párosítatlan elektronok a két (vagy több) atommag vonzás-terében új, ún. molekulapályát azaz kovalens kötést hoznak létre. Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: DEN < 2 5 A molekulapályák. A szigma-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A szigma-kötés kötéstengely kötést létrehozó pályák tengelye A szigma-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya azonos. 6 A molekulapályák. A pí-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A pí-kötés A pí-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya egymásra merőleges. A pí-kötés a szigma-kötéshez képest gyengébb és könnyebben támadható. 7 A többszörös kovalens kötés Kémiai kötések A többszörös kovalens kötés Ha a kötésben lévő atomokban két, vagy három párosítatlan elektront van, akkor lehetőség van a kettős illetve a hármas kötés létrejöttére.
Kémiai kötések Kémiai kötések. > | Character, Yoshi, Mario characters
A Pauli-elv molekulapályákra is érvényes (egy molekulapályán legfeljebb két, ellentétes töltésű elektron lehet). A kovalens kötés szimmetriái 3 fajta kötési szimmetria ismert: a) szigma-( σ) kötés: a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelye mentén a legnagyobb. A σ- kötés s – s, s – px, px – px atompályák kapcsolódásával alakulhat ki. b) pí- (π) kötés: a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelyére merőlegesen a legnagyobb. A π-kötés 2py, ill. 2pz atompálya kapcsolódásával alakulhatnak ki. c) többszörös kovalens kötések: két atom között a kötést több elektronpár (2 vagy 3) hozza létre. A kettős kötéseket két elektronpár hozza létre, az egyik egy σ-pályán, a másik egy π-pályán helyezkedik el. A hármas kötéseket mindig három elektronpár alkotja, amelyek közül az egyik σ-pályán van, a másik kettő π-pályán. Delokalizált kötés: • Delokalizált elektronok: a kettőnél több atomhoz tartozó kötőelektronok. Az általuk létrehozott kötést delokalizált kötésnek nevezzük. Kötésrend, k: az a szám, amely megadja, hogy a molekulában a két atom közötti kovalens kötés az egyszeres kötésnek hányszorosa.