COURTIN körömolaj megvédi a kiszáradástól és visszaadja a természetes ragyogását. Folyamatos hidratálás A lábkrém megadja a bőrnek mindazokat a tápláló és hidratáló anyagokat melyre naphosszat szüksége van. A felszívódást növelhetjük, ha egy komplex fürdő, lábradírozás és olajozás után éjszakára kenjük fel. Bőr cipő tisztítása gyógynövényekkel. Masszázzsal tehetjük még kellemesebbé használatát. Láb dezodorálása A zárt cipő, az állandó izzadság ellenszere a lábdezodor lehet. Antiszeptikus hatású, csökkenti a túlzott izzadást, szagtalanító hatású és regenerálja a bőrt. Nem csak télen, de nyáron is nagy szolgálatot tesz.
Fenntarthatóság, állatvédelem… Az alapanyagok tulajdonsága mellett fontos beszélnünk a fenntarthatóságról. Sokakban tévesen él az a hit, hogy ezekért a bőrökért állatokat kell levágni. Ez nincs így, ezek az alapanyagok a húsgyártás során keletkező melléktermékek. Ezért környezeti terhelés külön ezért nem keletkezik. Erre figyelj a téli testápolási rutinod során. A fenntarthatóság kérdésénél nagyon hangsúlyos, hogy itthon, Magyarországon készülnek a cipőink, igyekszünk minden alkatrészt hazai beszállítóktól megvásárolni ezzel is csökkenteni a szállítás okozta környezetterhelést és nem utolsó sorban erősíteni a hazai könnyűipart. A hazai cipőipar hanyatlása a rendszerváltás utáni évekre tehető és gyakorlatilag a korábbi cipős cégek mára vagy megszűntek, vagy bérmunkát végeznek külföldi márkáknak. Ezzel komoly függésben vannak a külföldi megrendelői igényektől és rendszerint nagyon nyomott áron kell végezniük ezt a rendkívül sok odafigyelést igénylő kézimunkát. Az élelmezési célokra történő állattartás folyamatosan biztosítani tudja ezeket a bőr utánpótlását.
- cipőtisztítás. "Fresh" kinézeteddel minden tekintetet meghódíthatsz majd! Fotó forrása:,
A Szent István Rend nemzeti elismerésünk legrangosabb kifejezője, a tiszteleté határon innen és túl - mondta Áder János köztársasági elnök, amikor átadta az elismerést Lovász László matematikusnak és Vizi E. Szilveszter orvosnak, az MTA két korábbi elnökének pénteken Budapesten, a Sándor-palotában. "Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István Rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok" - fogalmazott Áder János. Eötvös Loránd szavait idézve az államfő azt mondta: "ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt a hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet". A köztársasági elnök köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy Eötvös Loránd és Bolyai János nyomdokain haladva világraszólót alkottak. Áder János Lovász Lászlót méltatva úgy fogalmazott: a matematikában aligha létezhet nagyobb, világraszólóbb dicsőség, mint nevet adni egy bizonyított állításnak, ami további matematikai tudás forrásává, kiindulási pontjává válik.
Egy anekdota szerint egy főrend Andrássy Gyula miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Arany Jánosnak adományozott rendjelet, mondván, hogy az eddig csak igen magas rangúaknak járt. Mire Andrássy visszakérdezett: Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter? A történelem viharai a Szent István-rendet is kissé megtépázták. Az 1848–49-es szabadságharc után ugyanis nagykeresztet vehetett át a szabadságharcot leverő Alfred Windischgrätz herceg, Julius Jacob von Haynau, de a cári csapatok egyik vezetője, Konstantin orosz nagyherceg is. Munkácsy Mihály kiskeresztje a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály (1844–1900) még életében úgy rendelkezett, hogy valamennyi kitüntetése és művészeti díjérme kerüljön a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ennek érdekében halála után özvegye a külügyminisztériumon keresztül megkereste a Szent István-rend irodáját, hogy a festő kitüntetése mentesüljön a visszaszolgáltatási kötelezettség alól. Gróf Széchenyi Gyula, a király személye körüli miniszter és egyben a rend kancellárja 1901 januárjában levélben fordult az uralkodóhoz, hogy támogassa az özvegy kívánságát.
Egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozására legelőször Koptik Odo dömölki apát tett javaslatot az 1741-es országgyűlésen. Aztán 1760-ban gróf Esterházy Ferenc dolgozott ki tervezetet civil érdemrend létesítésére, mégpedig a legrangosabb katonai kitüntetésnek számító, az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Az uralkodó nem kapkodta el a döntést, hiszen csak 1764. február 20-án bólintott rá Esterházy legutolsó tervezetére. Mária Terézia ezzel a gesztussal nyilván el akarta nyerni a rendek jóindulatát a júniusra összehívott országgyűlés előtt, amelyen a hadiadó emelését szerette volna keresztülvinni. Mindenesetre a királynő Esterházyt nevezte ki a rend első kancellárjává. A Szent István-rendet végül Mária Terézia fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá koronázásának napján, 1764. május 5-én alapították meg. A királynő – újabb gesztust gyakorolva – a másnapi adományozási ceremóniára magyar viseletet öltött. "A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma" Az alapszabály a Szent István-rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: húsz nagykeresztes, harminc parancsnok és ötven kiskeresztes, azzal, hogy ebbe a számba nem számolták be az egyházi tagokat.
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a Magyar Szent István-rendnek már nincsenek osztályai, és azt már nők is megkaphatják. Azzal kapcsolatban, hogy a kitüntetést a Habsburgok alatt megkapta Windischgrätz és Haynau, Horthy idejében pedig a revízióért érzett hála miatt Göring, Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Narancsnak úgy vélekedett, nincs ezzel semmi baj, "csaknem az összes jelentős kitüntetést megkapták arra érdemtelenek, ilyen a történelem".
A legrangosabb állami kitüntetést ketten kapták meg: Lovász László Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas matematikus, valamint Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus. (Borítókép: Áder János köztársasági elnök átadja a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endrének, Szent István király ünnepén a Sándor-palotában 2020. augusztus 20-án. Fotó: MTI/KEH)
Mindenesetre a királynő Esterházyt nevezte ki a rend első kancellárjává. A Szent István-rendet végül Mária Terézia fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá koronázásának napján, 1764. május 5-én alapították meg. A királynő – újabb gesztust gyakorolva – a másnapi adományozási ceremóniára magyar viseletet öltött. "A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma" Az alapszabály a Szent István-rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: húsz nagykeresztes, harminc parancsnok és ötven kiskeresztes, azzal, hogy ebbe a számba nem számolták be az egyházi tagokat. A meglehetősen merev regula szerint az alapító Mária Terézia kivételével a kitüntetést kizárólag férfiak kaphatták, továbbá a nagykeresztesi és a parancsnoki osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg igazolni kellett a nemesi származást. Igaz, ettől a szabálytól néha eltekintettek. A REND TAGJAI ELŐKELŐ TÁRSADALMI STÁTUSZT NYERHETTEK EL, HISZEN A NAGYKERESZTTEL BELSŐ TITKOS TANÁCSOSI, A PARANCSNOKI KERESZTTEL GRÓFI VAGY BÁRÓI, MÍG A KISKERESZTTEL BÁRÓI RANGOT LEHETETT KÉRELMEZNI.