2 milliárd Németh sándor haz click Öltönyök háza Németh sándor lelkész háza "Meg szeretnénk azonban nyugtatni önöket, hogy egyházunk vagyontömege nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg: az elmúlt évtizedekben sokszorosára növekedett minden területen, így a média-érdekeltségeiben is" - írják az elmúlt 10 évben adóforintok milliárdjaihoz jutó gyülekezet vezetői, akik a két újságíró kérdéseit "hecc- és rágalomhadjáratnak" minősítik. "A magánszférába és az egyházi autonómiába való durva beavatkozási kísérletük viszont a kommunista pártállami idők egyházellenes hangulatkeltésének emlékét idézi fel" - teszik hozzá. Az ATV és a Hit Gyülekezete fideszes kapcsolatairól két éve írt nagy cikket Rényi Pál Dániel. Frissítés: cikkünk megjelenése után nem sokkal az alábbi közleményt kaptuk az ATV-től. "Az ATV Zrt. a jogszabályoknak megfelelően működik és közvetett tulajdonosi körének részleges változására a jogszabályoknak megfelelően került sor, több mint egy évvel ezelőtt. A televízió tartalmában semmilyen érdemi változás nem történt.
Tudomásunk szerint nem nyert a lottón sem. Az egy nagy kérdés, hogy egy lelkésznek miből lehet annyi pénze, hogy a több milliárdot érő háza, a gyerekei háza mellett még 272 millió forintot üzleti vállalkozásba fektessen, amivel tulajdonképpen saját gyülekezetét túrja ki a nyereségből. A könyv ugyanis bemutatta azt is, hogy míg a Hit Gyülekezete cége évek óta veszteséges, addig Németh Sándor cége folyamatosan nyereséges és öt év alatt többszáz millió forintos veszteséget okozott a Hit Gyülekezetének, miközben ő keresett rajta. De a Hit Gyülekezetében ezt senki nem vizsgálja. Kérdés, hogyan lehet legálisan egy lelkésznek annyi pénze, hogy ha a látható vagyonának a forrását keressük, akkor harminc éve minimum havi tízmillió forintot kellett kivennie a gyülekezetből, ha nem költött semmire. Vajon egy vagyonvizsgálat alapján mekkora adót kellett volna az elmúlt harminc évben fizetnie, s abból mennyit fizetett, ha milliárdos palotája mellett még 300 millió forinttal vállalkozik? A Fesz lesz című könyvben Bartus László ezt a vagyonszerzési folyamatot cégpapírokkal, jegyzőkönyvekkel bizonyítva lépésről lépésre levezeti.
20210204 163805 Németh Sándor luxus háza - YouTube
A könyv kapcsán a Magyar Hang és az Átlátszó írt tényfeltáró leleplező riportot. A cikk megjelenése előtt kérdéseket intéztek Németh Sándorhoz, akinek megadták a lehetőséget arra, hogy tisztázza magát. Németh Sándor azonban megtagadta a kérdésekre való válaszadást. Előtte néhány nappal egy dadogós interjúban derült ki, hogy a lopás tényét nem tudja cáfolni. Lapunk megírta azt is, hogy Németh Sándor többmilliárdos vagyonára nem vonatkozik az adómentesség, mert az egyházi személyek adómentessége a lelkészek havi fizetésére és az egyházi szolgáltatásokra (temetés, esküvő, stb. ) fizetett díjazásokra vonatkozik. Az adómentesség nem vonatkozik többbmilliárdos jövedelemre, amit profitként vesz ki egy alapító-lelkész az egyházából, amelyet saját vállakozásaként működtet. Ebben az esetben bizniszegyházról beszélünk, amikor nem az egyház vállalkozik, hanem maga az egyház egy vállalkozás. Márpedig akkora méretű jövedelem, amiből Németh Sándor többmilliárdos vagyonra és minimum többszáz milliót érő házra tesz szert, nem tartozhat az adómentes havi lelkészi fizetés kategóriájába, mert ekkora lelkészi fizetés nincs.
Vasút Közút Ritkaságokkal állt elő a BKV iho · 2018. 02. 22. 21:15 Milyenek voltak a hajdani tömegközlekedési járművek tartozékai (kapaszkodók, lámpák), jegyek, jegylyukasztók, a buszvezetők egyenruhái, karszalagok, vagy egy bérlet 1976-ban? Kiderül az "50 éves a BKV" című kiállításon, a BKV Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumában.
A kontinens első - 1896. május 2-án átadott - földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult. A múzeum létrehozásakor célként fogalmazódott meg, hogy a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben kerüljön bemutatásra. Kézenfekvő lehetőségként adódott egy igazi műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várjuk látogatóinkat.
A múzeum előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: "Gizella tér" fogadja a látogatót (eredeti Zsolnay csempeburkolat). Emellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasút létrehozásában közreműködők névsorával. Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb. ), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig.
A honfoglalás ezredfordulójára (1896) készült el a kontinens első, az Andrássy út alatt futó, ma is működő földalatti vasútja. 1896. május 2-án Budapesten megindult a rendszeres forgalom Európa második földalatti vasútján, a millenniumi földalattin. Ezzel egy időben nyílt meg, ugyancsak Budapesten a millenniumi országos kiállítás, amely fél évig volt látogatható. A honfoglalás ezeréves évfordulóját a fővárosban is számos beruházással akarták megünnepelni. A földalatti Balázs Mórnak, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatójának ötlete volt a tömegközlekedés nehézségeinek megoldására. 1893-ban tett javaslatáért nemesi címet is kapott. A terveket a BVVV két mérnöke, Schweiger Henrik és Wörner Adolf készítette el. Az alagút az akkori Gizella - ma Vörösmarty – tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa az Ezredéves Kiállítás megközelíthetőségét. Az építkezés engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3, 6 millió forintról szólt.
Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb. ), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig. A kiállítás záró részében a metróépítésekbe nyerhetünk betekintést. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal várjuk látogatóinkat. A múzeum címe: Budapest, Deák tér, aluljáró Nyitvatartás: hétfő kivételével 10 és 17 óra között Augusztus 20-án (szombat) is nyitva!