Erdész Ádám A 20. századi diktatúrák propagandistái sokféle ellenségképet alkottak. Minél nagyobb volt a társadalmi ellenállás egy-egy erőszakra épülő politikai rezsimmel szemben, annál fontosabb volt az ellenség arcának felmutatása. A mindenre elszánt, gonosz ellenségre mutatva meg lehetett magyarázni, hogy miért adódnak nehézségek és miért késik a tejjel-mézzel folyó kánaán eljövetele. A különböző színű diktatúrák bukása után lassan az ellenségképek többsége feledésbe merült. Van azonban egy-két, különösen határozott kontúrokkal rajzolt s éveken keresztül mutogatott diabolikus fogura, amely évtizedek múltán sem halványodik el. Ezek közé tartozik a kulák alakja is. Milyen volt a kulák? Először is rettenetesen kövér, kabátjának gombjai épp, hogy le nem pattantak irdatlan méretű hasáról. Többnyire bajusszal ábrázolták, kalapot és csizmát viselt, sok rajzon élvetegen pipázott. Lusta volt, rosszindulatú, korlátolt, sőt buta, viszont, amikor a nép államának kellett ártani, vágott az esze, mint a borotva.
Ibsen darabjából kiderül. A nép ellensége 130 év távlatából Európa bármely kis- és nagyvárosában aktuális lenne – állítja a rendező, Bodolay Géza. A színmű alaptörténete: a kis fürdőváros főorvosa felfedezi, hogy a gyógyforrások vize mérgező. Aggályait megosztaná a polgármesterrel, aki nem mellesleg a bátyja, és legjobb barátjával, aki az ellenzéki újság főszerkesztője. Lassan az egész várost sikerül magára haragítania, a pénz és a hivatali korrupció lesz a doktor legnagyobb ellensége. Bodolay Géza szerint a kor, melyben élünk, teszi időszerűvé a történetet, bármilyen más konkrét aktualizálás kabarészámba menne a szegedi előadásban. A nép ellensége című darabot november 4-én mutatják be a Kisszínházban. Főbb szerepekben: Dr. Stockmann Tamás, főorvos – Sorbán Csaba; Stockmann Péter, a bátyja, polgármester – Borovics Tamás; Stockmanné, Kattrin – Gidró Katalin; Hovstad, főszerkesztő, újságíró a Néplapnál – Pataki Ferenc, Aslaksen, laptulajdonos – Gömöri Krisztián; Billing, fiatal újságíró, rovatvezető – Szívós László; Morten Kiil, Dr. Stockmann apósa, bőrmanufaktúra-tulajdonos – Jakab Tamás.
Fordította: Kúnos László Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is küzdő doktor ellen fordul. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta A nép ellenségét 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek után, épp a Kísértetek fogadtatásán felbőszülve. Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társdalomban a saját ellenségét látta. A nép ellenségét Ibsen késői önéletrajzi ihletésű darabjai követték: a Vadkacsa (1884), a Rosmersholm (1886) és a Hedda Gabler (1890).
"Annyira evidensnek tűnt, ahogy záporoztak ezek a mondatok fent, a Vas utcai egyetemünk padlásán a fürdő és a város sorsáról (a mű eredeti közege), a közös ügyeinkhez való hozzáállásról, az erkölcsi dilemmáról, amiről a darab is szól, hogy a fejemben minden egyes alkalommal a fürdőt az egyetemre cseréltem" – emlékezett vissza. Amint elmondta: a cél az volt, hogy lehessen érezni a szöveg korát, és el lehessen ámulni rajta, viszont azt sem akarta, hogy avítt legyen, ezért ki kellett cserélni egy-két dolgot. Külön energiát fektettek abba, hogy ne a gonosz polgármester és tiszta szívű öccse "rossz a jó ellen" harcát ábrázolják, hanem próbálják megérteni, hány oldala van igazságaiknak. Ha színházról van szó, szerinte muszáj, hogy még a legmegátalkodottabb, hataloméhes figurákat is megértsük. "Amikor valaki az igazságért harcol, azt azért csinálja, mert nem tud máshogy tenni, és ha valaki egyszer elkezdett kiállni az igazáért, akkor nagyon nehéz abbahagyni, leszegett fejjel megszégyenülni" – részletezte Antal Bálint, aki decembertől havi kétszer tervezi csapatával előadni a darabot.
● A Sára név eredete: héber ( bibliai) ● A Sára név jelentése: fejedelemnő, hercegnő ● A Sára név becézése / Sára becenevei: Saci, Sári, Sárika, Sárácska, Sárka, Sárci, Sárus, Sáruci ● Sára névnapja: január 19. július 13. október 9. ● A Sára név előfordulási gyakorisága: Rendkívül gyakori női név / lány név ▶ Még többet szeretnél megtudni a Sára névről? Görgess lejjebb! A Sára az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónév ( anyakönyvezhető név) Még több érdekesség A Sára névről ● A Sára név számmisztikai jelentése (névszáma) A számmisztika szerint nevünknek különleges, egész életünket meghatározó jelentése van. Sra név jelentése . A nevünk betűiből kiszámítható névszám az a szám, ami megmutathatja milyen speciális jelentést hordoz a nevünk. A Sára név számmisztikai elemzése: S ( 1) + Á ( 1) + R ( 9) + A ( 1) = 12 ( 1 + 2) A Sára névszáma: 3 A 3-as szám jegyében született ember örök kételkedő. Mindennel / mindenkivel ellenkezik, és éppen ebből az állandó feszültségből képes megalkotni a legtökéletesebb egységet.
Január 19. Sára névnap (héber) Jelentése: hercegnő, uralkodónő, fejedelemasszony. Feladata, hogy a nőiességét és szenvedélyeit harmóniában élje meg. Hódítani akar, érezni nőiességének erejét. Ebben sokszor bája és kedvessége segíti. Nagyon érzékeny és erős a lelkisége. Ez a művészeti adottságait segíti. Ugyanezek támogatják a szenvedélyes szerelmeit is. Mindent és mindenkit megpróbál megtartani, hisz fél a vesztéstől. Nehezen éli meg a kudarcot, képes a végsőkig harcolni. Rendkívül érzékeny és labilis lelki alkata van. Így ha csalódik, teljesen lezár és hideggé válik. Kész áldozatokat hozni, de csak önmagától. Nem lehet semmire kényszeríteni. Nehezen vállalja az anyaságot, hiszen azt érzi, hogy elveszti nőiességét. Párjának éreztetnie kell, hogy érzelmei viszonzásra találnak, anyaként is szereti. Veszélye az érzelmi szélsőség, amely a féltékenységben és a hatalomvágyban nyilvánul meg. Sára Névnap - Névnapja, jelentése, eredete, gyakorisága. Köszöntöm az ünnepelteket. Isten éltesse őket. Hozzászólások hozzászólás
Sára 127 éves korában halt meg Hebrónban ( 1Móz 23, 1). Ábrahám ekkor megvásárolta a hettita Efrón makpélai szántóföldjét ( 1Móz 23, 17-18), s a rajta lévő barlangba temette el feleségét ( 1Móz 23, 19). DJ
Továbbá - A görög-római kultúrkörben a 3-as és a 7-es szent szám. Sára keresztnév. A 3-as a szentháromságban rejlő tökéletes egység jelképe. Háromszor vagy hétszer kellett elmondani a varázsigét, hogy hasson. Sára nevű hírességek: Talált 2 db. név: Herrer Sára, színésznő, 1988 Karig Sára, író, 1914–1999 műfordító, költő Hasonló nevek Sára keresztnévre hasonlító nevek (gépelési szempontból, levenshtein algoritmus alapján):