A Szent Korona születéséről és történetéről az elmúlt évtizedekben egyre többet tudtunk meg. Bevezető Tisztázódott, hogy a korona abroncsát és keresztpántjait egy időben készítették, hogy stílusa alapján az avarhun kincsek sorába illik, hogy zománcképeinek legközelebbi párhuzamai a Kaukázus vidékén maradtak fenn. 1992-ben a stíluspárhuzamok és más, elsősorban történeti adatok alapján egy szegedi előadásomban már hangot adtam ama felismerésemnek, hogy a Szent Korona mervi ötvösök alkotása, Irán hunok által uralt északi vidékéről származik. Ezt részletesen kifejtettem az 1999-ben megjelent A magyarság jelképei c. kötetemben is, valamint néhány további tanulmányban és cikkben. Időközben újabb adatokat is találtam, amelyek a korona mervi születéséről alkotott tételemet alátámasztják. Amíg az egymásnak is ellentmondó akadémikus eredeztetés-elméletek puszta feltételezéseken alapszanak, és a Szent Koronán ellenőrizhető ötvöstechnikai stb. tényekkel sincsenek összhangban; addig az ismert történeti források egybehangzóak a Szent Koronát szülő folyamat leírásakor: a Szent Korona születését az avarhun korba teszik.
A 17-18. században, majd a napóleoni háborúk során is többször vándorolt a korona, II. József, a kalapos király a bécsi kincstárban helyeztette el, majd amikor visszavonta rendeleteit, Budára szállították. A szabadságharc végén, 1849-ben Szegedre menekítették. Szemere Bertalan kormányfő Orsován ásatta el, a karddal, jogarral, országalmával és palásttal együtt. A Habsburgok emberei négy év múlva találták meg a ládát, a palástot – amely a legrégibb az ereklyék közül, még Gizella királyné (István felesége) hímezte udvarhölgyeivel miseruhának 1031-ben – eléggé meg is rongálódott a nedvességtől. A kegytárgyakat Bécsbe, majd Budára vitték. 1867-ben, a Szent Korona-tant tovább-fejlesztve minden magyar állampolgárt a Korona tagjának nyilvánítottak. Az ékszereket Ferenc József és Erzsébet koronázásakor s néhány más ünnepi alkalommal lehetett csak megtekinteni. Tudományos vizsgálatát sem ekkor, sem a Horthy-korszakban nem engedélyezték, csak fényképről tanulmányozhatták. Az utolsó koronázás 1916-ban Budán volt IV.
Frigyestől. Intézménnyé, jogi személlyé válását betetőzte Werbőczy Hármaskönyve, amely megfogalmazta az úgynevezett Szent Korona-tant. Ez a király és az uralkodó osztályok egységét fejezte ki, minden birtokost a Szent Korona tagjának minősített. A mohácsi vész után Szapolyai Jánost tették királlyá Fehérvárott, és rossz előjelnek tartották, hogy a korona lecsúszott a fejéről. Egy hónap múlva ugyanott Habsburg Ferdinándot koronázták meg. Később Perényi Péter koronaőr Szlavóniába menekítette, Szolimán szultán pedig a csata első évfordulóján Mohácsra hozatta a koronát, majd átadta János királynak. János halála után felesége, Izabella Erdélybe vitte, majd a gyulafehérvári egyezmény értelmében 1551-ben Ferdinánd embereinek adta át. Ettől kezdve Bécsben őrizték, de a koronázásokat Pozsonyban tartották. II. Rudolf Prágába vitette, míg Bocskai István fejedelem a bécsi békében kikötötte, hogy haza kell hozni. Ez csak 1608-ben történt meg, amikor Mátyás főherceg – a magyar rendek támogatását elnyerendő – Pozsonyba szállíttatta.
A nikolsburgi béke értelmében a korona 1622-ben visszakerült a dinasztiához: Révay még azelőtt, hogy a pozsonyi várba visszakísérhette volna a lezárt ládában őrzött ereklyét, Trencsényben meghalt. A kéziratban maradt munkát a koronaőr unokája, az 1670-ben Bécsben lefejezett Nádasdy (III. ) Ferenc országbíró adatta ki 1659-ben Frankfurtban, feltehetően hasonló motivációktól vezérelve, mint tette azt az öt évvel később Nürnbergben megjelent ún. Nádasdy-Mausolem esetében. Ahogyan a hatvannyolc híres magyar vezér, király és mágnás arcképét a nyugati közvélemény számára első ízben közlő metszetgyűjtemény ajánlásában fogalmaz: az volt a célja, hogy a barbár (vagyis a török) zsarnok őrjöngő dühe által elpusztított ország izzó romjai alól mintegy kimenekítse és az utókorra hagyja azok arcképét, akik dicsőséget szereztek a honnak, nem másként, mint Aeneas tette a dii penates -szel, azaz a házi istenekkel, amelyeket az elpusztult Trójából végül az új hazába, Rómába menekített. Révay mindkét műve ugyanebben a rendi-nemesi nacionalista szellemben fogant, csak nála a magyar történelem sok egyéni életútja egyetlen misztikus történeti aktor portréjában, vagyis a 17. század elején az elvesztett államiság sérthetetlen szimbólumává emelkedő Szent Korona történetében összegződött előbb, majd ehhez festett mintegy hátteret, amikor az eredeti művet a virágzó, majd a wittenbergi predesztinációs gondolat jegyében szükségszerűen elbukó Magyar Birodalom történetére tágította.
Néhány, a történettudomány előtt régen ismert adat lehetővé teszi, hogy mindkét fenti kérdésre igennel válaszoljunk. A tudományellenes finnugrista prekoncepciók fenntartása érdekében figyelmen kívül hagyott források a Szent Korona születéséről tanúskodnak. Ezzel – úgy véljük – a tudományos igényű koronakutatás kétszáz évének legnagyobb kérdése oldódott meg. Több forrás alapján nagy biztonsággal azonosítható a Szent Korona készítésének ideje, helye és alkalma. Nusirván, azaz Khoszró Anosirván, akit Küroszként is emlegettek (de nem volt azonos az óperzsa Kürosszal) a Karnamagban leírja, hogy befogadott országa északi területeire (Azerbajdzsánba, az alán határokra és a mervi oázisba) egy 53 000 fős népet, amelynek 20 000 kitűnő lovasa volt. Hét törzsre osztotta őket, és kagánokat nevezett ki föléjük – amely alkalom lehetőséget kínált a Szent Korona és talán a jogar átadására is. Nusirvánhoz kötik a Kaukázustól északra fekvő két város: Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar alapí- tását is – azaz Nusirván bizonyosan kapcsolatban volt magyar népességgel.
Az adományt banki átutalással küldheti el, de utánvétellel is fizethet. Jelenleg csak az Európai Unió területére tudunk postázni. A könyveket az adomány beérkezésétől számított kb. 10 napon belül tudjuk kézbesíteni magyarországi címek esetén. Az album az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével valósult meg.
Amennyiben ez megvalósul, az iskolai közösségi szolgálat elérte és megvalósította a pedagógiai célját.
Somogy megyei közösségfejlesztő "A projektmunka során a fiatalok sokkal elfogadóbbak voltak a társaikkal szemben, mint én lettem volna, ha én irányítom a kerítésfestést. Ezért a hozzáállásukért őszintén csodálom őket és toleranciát tanultam tőlük" Zala megyei tanár
Beiskolázás 1. évfolyam Beiskolázás 8. évfolyam Felvétel a gimnáziumba Érettségi Továbbtanulás- Felsőoktatás Notes CSENGETÉSI REND ALSÓ TAGOZAT 0. ÓRA: 7. 00 - 7. 45 (ügyelet) 1. ÓRA: 8. 00 - 8. 45 2. ÓRA: 9. 00 - 9. 45 3. ÓRA: 10. 00 - 10. 45 4. ÓRA: 11. 00 - 11. 45 5. ÓRA: 12. 00 - 12. 45 6. 50 - 13. 35 7. ÓRA: 13. 45 - 14. Információk az Iskolai Közösségi Szolgálatról – mente.hu. 30 8-9 ÓRA: 14. 30-16. 00 (tanulás, védett idő) CSENGETÉSI REND FELSŐ-GIMNÁZIUM 0. 55 - 9. 40 3. 55 - 10. 40 4. 50 - 11. 35 5. 50 - 12. 35 6. 55 - 13. 40 7. ÓRA: 14. 00 - 14. 45 8. 50 - 15. 35 2022. július h K s c p v 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 « jún Legutóbbi bejegyzések: Keressük leendő Kollégáinkat! július 3, 2022 Jó pihenést, élményekben gazdag vakációt kívánunk! július 3, 2022 Nyári ügyelet/ügyintézés június 27, 2022 Archívum: Archívum
Rendezvény célja: A program célja, hogy bemutassa a civil szervezeti képviselők számára miben különbözik a fiatalok önkéntes foglalkoztatása a hagyományos önkéntes tevékenységtől, valamint meghívott előadónk bemutatja az általuk fejlesztett speciális IKSZ platformot is, ahol a civil szervezet és diák egymásra találhat. Fontosnak tartjuk, hogy minél több civil szervezet ismerje fel az Európai Unióban a fiatalok önkéntes foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket és a fiatalok életébe minél korábban beépülhessen az önkéntes tevékenység értékessége. Iskolai Közösségi Szolgálat. Rendezvény célcsoportja: Azon civil szervezeti vezetők/képviselők, akik eddig nem vagy csak csekély mértékben foglalkoztatnak fiatal önkénteseket. Rendezvény főbb témái: • fiatal önkéntesek foglalkoztatásának lehetőségei/feltételei • az IKSZ előnyei és hátrányai, adaptálhatósága az Unióban • a speciális IKSZ platform megismerése • véleménycsere, javaslatok megfogalmazása a témában Előadók: • Kuremszki Andrea, kommunikációs tréner, mentálhigiénés szakember • Szalánczy Gábor, Európa 2000 Gimnázium, középiskolai tanár, osztályfőnök
Fontos számomra az alkotás, a kreativitás megélése. Arra törekszem, hogy a gyerekek is kiteljesedhessenek, miközben jól érzik magukat és elsajátítanak változatos ismereteket. ( Balogh Hajnalka) 2022. augusztus 22-26. Táborvezetők: Nagy Mária és Marsovszky Anna Mottóm: Légy jelen a múltadban! Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel megismertessem a múlt szikráit, amikből a jelenben is lángot csiholhatnak. (Nagy Mária) Már 5 éve járok önkéntesként Marcsival a Heted7 táborba, melynek minden napjára nagy örömmel és lelkesedéssel készülünk. Azért szeretem ezeket a táborokat, mert minden gyereket elvarázsol a hely, és a sok mesébe szőtt játék. (Marsovszky Anna) A Heted7 Tábor díja: 37. 000 Ft/fő/hét Gyermektáboraink ára tartalmazza az egész napos, hétfőtől péntekig tartó foglalkozásokat, napi háromszori étkezést és az ÁFA-t. Kedvezmények: Testvérek esetén: 2. testvér, vagy több turnus esetén: 34. 000 Ft fő/hét Testvérek esetén: 3., vagy több testvér esetén: 32. 000 Ft/fő/hét Fizetési mód: Készpénzben a tábor első napján, a helyszínen.
Tervezzük a SZORGOS ŐSZ programot, amelyben a 2013. október 11-13-ai hétvégén, a 72 óra kompromisszum nélkül program idején, egyházmegyeszerte egységes "arculattal" (pl. egyforma karkötővel vagy sállal) jelennénk meg, ezáltal egy nagyobb közösségi tapasztalat részeseivé téve a helyi és máshonnan érkezett fiatalokat. A részletek bővebb ismertetése, a további tájékoztatás megtalálható a Váci Egyházmegye hivatalos honlapján, és a ifjúsági oldalon. Különösen ajánljuk az ötlettárat, de megtalálhatóak a kitöltendő dokumentumok is. Ha szükséges, bővebb információt telefonon vagy e-mailben lehet kérni Antalicz Gábor koordinátortól (e-mail:, mobil: 30-961-19-75) vagy Farkas László ifjúsági lelkésztől (). Farkas László ifjúsági lelkész Az említett dokumentumok itt érhetőek el.