A győri egyházmegyét Szt. István király alapította, minden bizonnyal még 1009 előtt. Területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas megyék teljes területe, Moson megye a Szigetköz kivételével, Zala megye Marcal menti területe, Veszprém megye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. A Győrben működő székeskáptalan mellett valószínűleg már a XI. századtól létezett a vasvári társaskáptalan, amelynek prépostjai a megye főesperesei voltak. A püspökség birtokai elsősorban Győr környékén feküdtek, de hozzájuk tartozott néhány Sopron megyei falu és a Vas megyei Szombathely mezőváros is. 1777-ben csatolta Mária Terézia királynő az egyházmegye Vas megyei részeit az újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegyéhez, Pápa környékét pedig a Veszprémi Egyházmegyéhez. Győri Egyházmegyei Levéltár | Könyvtár | Hungaricana. A trianoni béke következében újból jelentősen csökken az egyházmegye területe. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a Szombathelyi Egyházmegye 57 plébániájával együtt) 1922-től a bécsi érsek, mint apostoli adminisztrátor kormányozta, majd 1960-tól az akkor létrejött a Kismartoni Egyházmegyéhez tartoznak.
09 Harsányi Lajos Önarcképe és válogatott versei Szerkesztő: Bors Anikó 4 600 Ft 3 910 Ft Kezdete: 2020. 23 A magyar katolikus prédikáció a felvilágosodás korában A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai Szerző: Lukácsi Zoltán Győri Egyházmegyei Levéltár, 2013 3 500 Ft 2 975 Ft Kezdete: 2019. 25 A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 4 Szerkesztő: Lukácsi Zoltán, Vajk Ádám Győri Egyházmegyei Levéltár, 2006 1 350 Ft 1 150 Ft Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 13 Szerkesztő: Nemes Gábor, Vajk Ádám Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011 3 060 Ft Kezdete: 2020.
A püspöki levéltár anyagának nagy részét ezalatt a püspökvár toronyszobáiban (a 3. és 4. emeleten), a káptalani levéltárat pedig a székesegyházban, a torony melletti első emeleten tartották, a kutatás szempontjából meglehetősen mostoha körülmények között, állagmegőrzés tekintetében azonban aránylag megfelelően. A káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltárát 1974-től államosítása miatt a győri állami (megyei) levéltárban őrizték. Az Egyházmegyei Levéltár jelenlegi formájában 2000-ben alakult meg, akkortól foglalta el a győri Püspökvárban számára átalakított épületrészt, amely minden szempontból korszerű, jól megközelíthető, és az állagmegőrzést is lehetővé teszi. Három raktárhelysége a jelenlegi iratmennyiség (kb. 1250 iratfolyóméter) mintegy másfélszeresét képes befogadni. A Győri Egyházmegye a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár, valamint a Soproni Társaskáptalan Levéltára összevonásával hozta létre a levéltárat. Előbbi már eleve több irategyüttest tömörített: a Győri Püspökség levéltárát, a Győri Káptalan magánlevéltárát, a pápoci prépostság és a győrhegyi Szent Adalbert prépostság iratait.
000 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 1. 300 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 2. 250 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 7. 500 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Soós Viktor Attila (szerk. ): Apor Vilmos püspöki iratai A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványsorozatán belül az Apor Vilmos győri püspök életét feltáró forráskiadványsorozat második kötetét tartja kezében az olvasó. A Breyer István halálával megüresedett a győri püspöki székbe Apor Vilmos gyulai plébánost nev Fogyasztói ár: 2. 800 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab:
Kőszeg a magyar irodalomban elsősorban az Iskola a határon-nal szerepel. Ottlik Géza regénye 1959-ben jelent meg először, és most az Index Mi Vidékünk projektjének keretében elmentünk, hogy megnézzük a helyszínét, az egykori Hunyadi Mátyás Katonai Alreáliskolát. Két Ottlik- és iskolarajongó mesélt az Indexnek: Nagy Gábor, az épületben jelenleg működő Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója, és dr. Bokányi Péter irodalomtörténész. Az éles hegyi levegőt mi is éreztük, ahogy kiszálltunk az autóból, a regényben leírtakból megvan a patakon keresztülvezető híd, a főkapu, a hatalmas parkon át a százéves fák alatt az iskolához vezető főallé. Ottlik iskolája látszólag nem sokat változott a kilenc évtized alatt. Ha jól emlékszem, szeptember harmadika volt "Délelőtt átestünk egy hevenyészett jellegű felvételi vizsgán; a főbejárat előtti sétányon, a szökőkútnál elbúcsúztunk szüleinktől vagy kísérőinktől; egyenruhát kaptunk a padláson, egy polgári ruhás borbély nullásgéppel kopaszra nyírta szőke-barna fejünket, s ebédutántól kezdve tétlenül tengtünk-lengtünk az egyik hálóteremben.
Az intézmény gyönyörű angolparkját Piers Vilmos, az intézet tanára telepítette, érdemes sétálni egyet benne. Nyitvatartás Ma nyitva Az iskola nem, az angolpark látogatható. Tömegközlekedéssel Vonattal érkezve a Kőszeg állomáson szálljunk le. Itt érdemes felszállni a buszra, és a Kőszeg, autóbusz-állomásig utazni. A helyközi buszokról a Kőszeg, autóbusz-állomásnál célszerű leszállni. Megközelítés A buszállomástól a Liszt Ferenc utca-Ottlik Géza sétányon keresztül érünk el az iskolához (800 m). Parkolás Az intézmény a Kiss János utca felől közelíthető meg. A Gyöngyös-hídon átkelve, majd a porta mellett elhaladva máris a csodálatos angolparkban vagyunk. Egészen az épületig el tudunk menni autóval, ahol ingyenesen parkolhatunk is. Koordináták DD 47. 392604, 16. 548704 DMS 47°23'33. 4"N 16°32'55. 3"E UTM 33T 616874 5249957 w3w ///porzsáírlap Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 12, 9 km Időtartam 3:30 óra Szintemelkedés 193 m Szintcsökkenés Korábban a kőszegiek kedvelt kirándulóhelye volt az Őz-kút.
Hapták, balra át, jobbra át, vagyis az úgynevezett alaki kiképzés volt az egyetlen valóban katonai ismeretanyaguk, fegyverrel nem harcoltak a szövetségesek ellen. Januárban kerültek Németországba, amikor a közeledő szovjet csapatok miatt a katonaiskolát felszerelésestül, tanárostul, növendékestül kitelepítették. Ekkor egyébként még a nyugati határsávban mozgott Szálasi Ferenc nemzetvezető, aki csak márciusban menekült kőszegi luxusbunkeréből Ausztriába. Galéria: Az egykori kőszegi kadétiskola Fotó: Bődey János / Index A tizenéves fiúk 1946 tavaszán értek Budapestre az amerikai fogságból. Tisztek ekkor már nem voltak velük, hittantanáruk apósa vezette haza őket. Nem akármilyen szerelvényen futottak be a Déli pályaudvarra: Pockingban egy Pullman-kocsit szereztek, amit aztán a Déliben három irányba kiállított vagonokra cseréltek. Kőszegen nem indult újra a katonai oktatás, az üres épületbe szovjet csapatok költöztek. 1955-ben telepítették őket Szombathelyre, mert a semlegessé váló Ausztria tíz kilométeres határsávjában nem lehetett szovjet katona.
Kilincs nélküli ajtók, pincébe vezetett szennyvíz maradt utánuk. A romok eltakarítása és az épület felújítása után újra növendékek költöztek be: dr. Nagy László alapító igazgató egy komplex gyógypedagógiai intézményt hozott létre, amely ma is speciális nevelési igényű gyerekeket nevel. Nagy Gábor igazgatótól tudjuk, kosárlabdacsapatuk négy játékosa aranyérmes lett az Abu-Dzabiban nemrég rendezett speciális olimpián. Egy gazdag állam fegyencei A szalmazsákja, a sapkája mafla formája, a földszinti folyosó szaga, a szombathelyi országút, a két gyakorlótér, a téli vasárnap délelőttök – ezek jutottak elsőre eszébe Ottliknak az 1923 és 1926 közötti évekről, Kőszegről és az iskoláról, amikor már öreg, tweedzakós ember volt. Néha volt játék, néha nevetés, és mindennek az alján szomorúság. "Gond nélkül éltünk, házi könyvtárral és zuhanyfürdővel, mint egy gazdag állam fegyencei. [... ] Ott tanultam meg a lázadást, a zsarnokság gyűlöletét, az élet ocsmányságát és csodálatosságát, az emberek meg a magam természetének vad gonoszságát és szelíd jóságát.