1699-ben újjászervezett plébánia. Temploma 1791-92-ben épült. Anyakönyvek: 1701-tõl Historia Domus: 1944-tõl Adminisztrátorok és plébánosok: domonkosok 1701-1783: Cuculó Károly 1701–, Malzer Pius 1712–, Kaltenpruner Vince 1718–, Griesbacher Ernõ 1725–, Házy József 1726–, Minderer Vince 1734–, Arbay Ágoston 1745–, Lents Konrád 1751–, Hubay Gellért 1770–, Banutai Barnabás 1779–, egyházmegyés papok 1783-tól: Frideczky Ferenc 1783–, Schmith János 1802–, ifj. Horváth Ferenc 1828–, Szigly Károly 1845–, Horvátovszky Vilmos 1857–, Prunyi András 1868–, Knezits Pál 1896–, Fürész József 1905–, Látics György 1916–, Monostori Gyula 1938–, Kisberk Imre 1941–, Neményi Lajos 1950–, Gavora Béla 1957–, Brezina Károly 1993– (kisegítõ káplánként már 1986-tól), Radnics Zoltán 2004–, Brezina Károly 2005–2017. Csepel–Belváros látja el 2017–2018. Budapest-Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Kótai Róbert 2018–, Kallós Péter 2021– Lórév 1940 elõtt és 2002 óta Ráckeve filiája, közte Szigetbecsáhez tartozott. Kápolnája a 19. század közepén épült. Újhegy kápolnáját 1959-ben építik.
Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. Keresztelő szent jános templom templom mosonmagyarovar. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van.
A templom központi hajóját három egyszerű kápolna veszi körül, míg az emelet alatti bejárati térséget hármas nyitású boltív választja el a hajó többi részétől. A központi teret henger alakú, díszes bemélyedéses boltozat fedi, míg az oldalsó tereket kereszt formájú. A belső tér legkiemelkedőbb része a monumentális méretű, a szentély végfalának teljes felületét kitöltő főoltár. Keresztelő Szent János-templom (Szentivánzelina) – Wikipédia. A főoltárt 1755-ben készítette a 18. század két legtehetségesebb művésze, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall, Haller Gábor és felesége, Daniel Zsófia megrendelésére. A két faragott faszobor, amely az Ószövetséget és Újszövetséget jeleníti meg, a templom védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról készített nagyméretű olajfestmény és a kisebb méretű Mária-ikon két felén vannak elhelyezve. Az ikon Máriát a kis Jézussal ábrázolja, amint a Megváltó egy lándzsával leszúrja a Gonoszt, miközben Szűz Mária liliomot tart a kezében. A főoltárkép Keresztelő János életéből Jézus meg keresztelésének jelenetét eleveníti meg.
Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozás Miskolctól északra, a Bódva völgyében járva érdekes középkori templomra bukkanhatunk. A háromhajós, pilléres bazilika és a középkorban hozzátartozó kolostor nem csupán egy szakrális műemlék, hanem nyelvi örökségünk bölcsője is. A XIII. században itt keletkezett a Pray-kódexben fennmaradt Halotti Beszéd, mely nyelvemlékeink sorában kiemelkedő helyet foglal el. A templom és környezetének területe már évezredekkel korábban lakott volt. Itt élt az úgynevezett bükki kultúra népe a Kr. e. 6–Kr. 5. évezred között, mely a neolitikumban meghatározó volt Észak-Magyarországon. Többször átépítették A templom szentélye alatt jól láthatóak e kultúra házainak cölöplyukai. A településen végzett régészeti kutatások, valamint a templomban, illetve környezetében talált leletek alapján elmondható, hogy a területen az élet folyamatosan jelen volt a Kr. Keresztelő szent jános templom 20. évezredtől kezdődően. Előkerültek bronzkori és kora-vaskori urnatöredékek, valamint megállapítást nyert, hogy a X–XI.
A karzat alatti padozat cseréje kisebb régészeti kutatásra is lehetőséget nyújtott. Gabrieli Gabriella és Zambo Júlia régészek a templom 5 korábbi padlórétegét tárták fel, melyek közül a legalsót a 13. század közepivel azonosították. Ez megegyezik a templom építésének idejével. A karzat alatt több temetkezés nyoma is napvilágra került, de a sírokat nem bolygatták, hiszen most nem a teljes feltárás volt a cél. Dávid Ferenc kutatásai során sikerült azonosítani Draskovich György nyughelyét, mely a templom közepén foglal helyet az oltár előtt. Keresztelő Szent János – Köztérkép. A padok elhúzása után kő fedlap vált láthatóvá. Ez alatt több lépcső helyezkedik el, melyek egy sírboltba vezetnek. Itt található, igaz kissé sérülten a püspök koporsója, benne maradványaival. A csontvázat Kristóf Lilla antropológus vizsgálja jelenleg, a munka befejeztével a maradványok visszakerülnek eredeti helyükre, majd a sírboltot visszazárják. Kiegészítő munkaként, – mert a kápolnában több mint egy méteres szintemelkedés történt a középkor óta – Nemes Andrásnak sikerült a karzat eredeti szintjét, az alsó, a csigalépcsőhöz vezető ajtó elhelyezkedését tisztázni.
Plébánia Cím: 1158 Budapest, Klebelsberg Kúnó u. 43. Telefon: 1/418-1715 E-mail: Weboldal: Anyakönyvek: 1911-től A PLÉBÁNIA HATÁRAI: M3-as autópálya – Rákospalotai körvasút – Vezseny utca (egyik oldala sem) – Rákospalotai határút – Késmárk utca – Madách utca – Hősök útja – Nádastó utca – Templom tér – Pestújhelyi út – Szerencs utca. Területi beosztás: Újpest-Rákospalotai Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1158 Budapest, Pestújhelyi tér 1. A templomhoz urnatemető tartozik Búcsú: június 24. Szentségimádás: február 23. és június 24. Történet Pestújhely területe a Katonai Kincstár tulajdonában katonai lőtér volt Széchenyi telep néven a Millennium évében, 1896-ban. 1897-ben az alapítók parcellázni kezdtek és a századfordulón már álltak házak. Dr. Szűcs István országgyűlési képviselő Dr. Bezsilla Nándorral, valamint Dr. Keresztelő szent jános templom 2. Veszelovszky Béla rákospalotai jegyzővel megalapították Pestújhelyt. 1911-ben római katolikus polgári leányiskola, 1920-ban római katolikus polgári fiúiskola, 1925-ben római katolikus négyévfolyamos felsőkereskedelmi fiúiskola alakult, amelyeket 1950-ben államosítottak.
Irodánk jogi támogatásával valósult meg egy budapesti szálloda beruházási projekt. Tapasztalattal rendelkezünk a kizárólagos állami tulajdon teljes körű nyilvántartásba vételének jogi megalapozása, állami tulajdonban lévő ingatlanok jogi rendezése, a tartós földhasználati jog intézményi hátterének feltérképezése, a tartós földhasználati jog 1989. utáni jogi rendezési lehetőségeinek meghatározása területén.
Az 1) 2) 5) 6) és 7) napirendi pontokat a halasztott közgyűlés is tárgyalhatja, ezért határozatképesség hiányában az 1) 2) 5) 6) és 7) napirendi pontokkal és változatlan helyszínen, megismételt közgyűlést hívok össze 2017. -én szerdán 15:30-ra. A megismételt időpontban a közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül és a megjelölt napirendi pontokkal határozatképes, azonban az Alapszabályunk VI/4. Egyesület tevékenységi korea herald. pontja értelmében az Alapszabály módosításának elfogadására megismételt közgyűlésen nem kerülhet sor. Mivel az Egyesületi Törvény módosítása előírja az Alapszabályunk módosítását 2017 március 15-ig, kérem a szavazati joggal rendelkező rendes tagságot hogy ha egy módja van rá, akkor a Közgyűlésen az eredetileg meghirdetett időpontban lehetőség szerint jelenjen meg! Audi a3 típushibák size
-án kelt Pk. 60. 111/2010/4. számú végzésével vette nyilvántartásba, mely jogerőre 2011 május hó 4. -én emelkedett. Tudás Körei. Az Alapszabályt és a 2011-es közgyűlés jegyzőkönyvét 2012 január 25-én, a 2011-es közhasznúsági jelentést 2012 június 28-án, a 2012-es közhasznúsági jelentést 2013. július 2-án, a 2013-as közhasznúsági jelentést 2014 június 14-én, a 2014-es közhasznúsági jelentést pedig 2015 december 9-én elektronikusan is közzétettem. Ebbe a szakágazatba tartozik: - az olyan szervezetek tevékenysége, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül politikai pártokhoz, céljuk a köz szolgálata, közösségi ügyek, társadalmi célok támogatása, tevékenységük a közoktatásra, politikai befolyásra, pénzforrások gyűjtésére stb. irányul: - állampolgári kezdeményezések és tiltakozó mozgalmak - környezetvédelmi és ökológiai mozgalmak - máshova nem sorolt közösségi, képzési lehetőségek támogatása - speciális csoportok, mint például etnikai és kisebbségi csoportok helyzetének javítása, védelme - hazafias célú egyesületek, beleértve a háborús veteránok egyesületeit - a fogyasztói egyesületek - autós egyesületek - a társasági ismeretségi körök, egyesületek, baráti körök, mint például a rotary klubok, szabadkőműves-páholyok stb.