Kettéválik a sötétség és a világosság Az, hogy elődeink mágikus éjszakának tartották Szent Iván éjjelét, abból a tényből ered, hogy ez után a nap után egyre hosszabbak a nappalok, az éjszakák pedig rövidebbek. A világosság és sötétség e váltakozásához mágikus energiák felszabadulását társították, amelyet a jeles esemény apropóján végzett pogány rítusokkal kívántak erősíteni. A csillagászati nyár ekkor veszi kezdetét, a babonákban, varázslatban hívő őseink pedig úgy érezék, remek alkalom ez arra, hogy elűzzék a sötétséget a mindennapjaikból. De ki is volt tulajdonképpen Szent Iván? Az Iván a János név szláv változata. Szent Iván nem mást, mint magát Keresztelő Szent Jánost takarja. Az egyházban ezen a napon ünneplik a jeles férfiú születésnapját és névnapját is. Érdekesség, hogy a régmúltban júniust is Szent Iván havának nevezték. Népszokások: tűzugrás, máglyagyújtás és szerelmi jóslások Szent Iván éjjeléhez a népszokások gazdag tárháza kapcsolódik. A történészek szerint a pogány ünnepek legnagyobbika Szent Iván éjjele, amelynek során az emberek a Nap éltető erejét kívánták erősíteni, elsősorban tűzgyújtással és egyéb babonás rituálékkal.
A Szeret zenekar a Duna mellékfolyójáról kapta a nevét. Műsoraikban a hagyományos magyar népzene bemutatása mellett a Kárpát-medencében élő nemzetek zenei kultúrájának hiteles előadását is fontosnak tartja. A "Lajthától a Szeret-ig" című műsorával az európai hírű zeneszerző és népzenekutató Lajtha László zenei örökségének széles körű megismertetését is célul tűzte ki. A fiataloknak szóló népzene-történeti előadásukkal a magyar népzene közel 1500 éves történeti fejlődését követhetjük végig különleges hangszerbemutatóval ötvözve. A Szeret név egyben a zenekar közhasznú környezetvédelmi egyesülete is, amely erdei iskola létrehozásával kívánja elterjeszteni a környezettudatos szemléletmódot, s a megújuló energiaforrásokat felhasználó technikai újdonságokkal megismertetni a jövő generációját. A rendezvényen résztvevő vendégek bónt kapnak, amelynek felmutatásával a rendezvény napján a Viadukt étteremben kedvezményesen fogyaszthatják el az erre az alkalomra összeállított Szent Iván-éji tűzön sült tálat.
Úgy tartják, Szent Iván éjjelén virágzik a páfrány. Németországban, Ausztriában a Johannisfest St. János születésnapja, egyházi és régi pogány hagyományok keveredésével. Itt már jobban előtérbe kerül a Nap Krisztusnak való megfeleltetése a magyarázatokban. Tüzeket általában hegytetőkön gyújtanak (Johannisfeuer), táncolnak körülötte, szalmabábút égetnek. Ez gonoszűzésre is jó, valamint a villám és jég elhárítására. Koszorút fonnak virágokból, ágakból, melyet János koronájának neveznek (Johanniskrone) és gyógynövényeket gyűjtenek. Szent Iván éj Magyarországon Hazánkban hiteles adataink a 16. sz. óta vannak Szent Iván-i tüzek gyújtásáról, de valószínűleg már régebben is örömtüzeket gyújtottak ezen a napon. A tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek. Ez volt a Szent Iván-i ének, melyről Heltai Gáspár is megjegyzi, hogy annyira hosszú, hogy az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta. A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtották, illatos növényeket, virágokat füstöltek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználtak, hiszen különösen ezen a napon rendelkeztek gyógyító erővel.
A Szent Iván éji népszokások világszerte ismertek, és nem csupán egyházi tekintetben, de a pogány hagyományok vonatkozásában is. Az év legrövidebb éjszakáját, Szent Iván éjt sokan nyárközép éjszakájának is nevezik. Szent Iván éj minden évben június 23-án van – korábban ez az éj volt az esztendő legrövidebb éjszakája is. A nevezetes dátumot világszerte mindenütt megünneplik – nem csoda, hiszen, ahogy említettük, nem csak a pogány ünnepek legismertebbikéről van szó, de a keresztény kultúrkörben is jeles esemény fűződik az említett naphoz. Sokan úgy tartják, hogy a nyári napfordulóhoz kapcsolódó éjszaka tele van varázslattal. Ketté vált ünnep A régmúltban Szent Iván éjjele és a nyári napforduló egyazon napra esett, ma azonban ez már nincs így. A naptárreformoknak köszönhetően, illetve a tropikus időszámítás megváltozott körülményei miatt a két ünnep kettévált. A köztudatban azonban a nyári napforduló és Szent Iván éjjele mindörökre összeforrott. A nyári napforduló egyébként június 21-ére tehető, ez az északi féltekén a csillagászati nyár kezdete.
A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Karcagon és Kéthelyen például a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak. A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
Ezenkívül kiállítást tartanak kisiskolások munkáiból, kiséji zenét rendeznek a tóparton fáklyavilág mellett, s persze jó bajor sült kolbászokat árulnak kiváló, frissen csapolt sörrel. És az elmaradhatatlan schramlizene is szól, hajnalig. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.
Jöjjön Gyulai Pál: Hazám verse. Sokszor valál már életedben Veszendő, oh szegény hazám! Tatár, török és német gyilkolt S haldoklál fényes rabigán: Mi lesz majd sorsod a jövőben? Ki tudja azt; sötét titok; De most, de most, ha rád tekintek, Csak sírok és csak sirhatok. Nem gyáva bú e könnyek anyja, Haragom sirja azokat; Beszélünk hangos, büszke szóval, S hazánk még csak névben szabad. Nem csüggedés e könnyek anyja, Rajtok tettek villáma ég; Versengünk puszta semmiségen, S fölöttünk mind borúsb az ég. Hah mennyi gúny! győzelmi hymnus Harsog körűlbe mindenütt, S a vértől megszentelt mezőkre Szabadság fényes napja süt. Nekünk e hang tán síri dal lesz, S a szent sugár tán búcsufény, Véres felhőben elhunyó nap, Halottak gyászos mezején. Inkább halál, mint gyáva élet, Igen, vesszünk, ha veszni kell, De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz És vérezzünk dicsően el. Lesz legalább a történetben Rólunk egy nagy emlékezet Egy büszke nép élt meggyalázva, De dicsőn halt, mint született. Ajánljuk! Váci Mihály: Végül - Olvasd el az olvasói véleményeket is. Köszönjük, hogy elolvastad Gyulai Pál: Hazám költeményét.
Mi a véleményed Gyulai Pál: Hazám írásáról? Írd meg kommentbe!
Szerettünk volna egy olyan oldalt, ahol a humor nőknek (is) szól. Ahol ez a humor időnként átmehet szarkasztikusba, de alpáriba soha. Ahol bátran meg lehet nyitni az írásokat, mert sem döbbenetes, sem borzasztó, sem dühítő cikkbe nem botlik bele az ember akaratlanul. Olyan oldalt, ahol minden nap megnyugvást, mosolyt, vidámságot találhat a látogató. Végül ez lett a Carrie. A név nem véletlen, hisz mi is nők vagyunk és írunk, nektek írunk… És kár is lenne tagadni: kicsit magunknak is. Köszönjük, hogy ilyen sokan követtek, hogy olvastok, hogy aktívak vagytok, velünk nevettek! Csodásak vagytok, örülünk, hogy velünk vagytok! A szerkesztők