A somlói vár Doba mellett, a Somló-hegy északi oldalán található. Több tájegység, a Balatonfelvidék, a Bakony és a Kisalföld határolja. Történelmi borvidék és természetvédelmi terület. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral tagolt. Somló várának pontos keletkezési ideje ismeretlen, feltehetően a tatárjárást követő várépítési hullám idején emelték. A felső- és az alsóvár mai területe a 15. században alakult ki. A felsővár ekkor egy palotaszárnnyal egészült ki. Nyitott előcsarnokába két nagy, csúcsíves árkádíven keresztül lehetett belépni. Innen lépcső vezetett fel a pihenőbe, majd tovább az emeleti térbe egy falba süllyesztett csigalépcsőn keresztül lehetett feljutni, melynek íves fala és csonkjai most is látszanak. Doba somlói vár var anomala. Az emeleti nagy terem ablakai a várudvarra néztek, egynek a kőkerete eredeti helyén ma is látható. Az emelethez feltehetően konyha is tartozott, melyhez az udvar felől egy toronyszerű zárterkély épült. Az alsó vár belső kapuját magába foglaló várfalon ma is láthatók az egykori lőrések nyomai, amelyek most az eredeti formában kerültek bemutatásra.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56. 997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. Lélegzetelállító várak és várromok szerte az országban - IttJártam. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ A Somlói vár (vagy Somló-vár, Somló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni; a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja. 1370-80 között királyi vár volt. Doba somlói vár var ko lab. 1389-ben Garai Miklós nádor és testvérének kezébe került Zsigmond király adományaként, majd a Rozgonyiak tulajdonában volt 1443-63 között, de 1464 előtt elcserélték a tapsonyi Anthimiakkal. Ők Mátyás király ítélete miatt elveszítették a várat 1464-ben, így az új tulajdonosa Kanizsai László királyi lovászmester lett 1470-ig, amikor újra a Garai család kezére került. Adás-vételeket követően Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta a területet.
Adás-vételeket követően Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta a területet. A várat ezután elzálogosítás, pénzügyi gondok sújtották. 1495 -ben a Szapolyai-család tulajdonába került, akiktől még ebben az évben Erdődi Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg 12 ezer akkori aranyforintért. Ekkor kezdődött jelentős szerepe a térség életében. Doba somlói var provence. Bakócz Tamás és Somló vára [ szerkesztés] Bakócz Tamás a várat teljesen rendbe hozatta, ami tekintélyes pénzt emésztett fel vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát létesített, miből addig hiánya volt az építménynek. A munkálatok során készültek a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. Bakócz az ország leggazdagabb főpapja lévén hadi ellátását és korszerű védelmet is fejlesztette a várnak. 1498 -tól két nagy ágyú, több (ismeretlen számú) kis ágyú, két seregbontó (löveg) védte a várat. Bakócz Tamás unokaöccsének Erdődy Péternek hagyta Somló várát végrendeletében.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Doba, Somlóvár A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 7804 Szakfeladat befejezése 2002. október 30. 2004. augusztus 31. 2005. október 31. 2006. május 2. 2006. május 30. 2013. augusztus 14. Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1970. Somlói vár Doba vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. 2002. 2005. november 2006. Dokumentáció készítője ARIADNE adatforrás típusa Hozzáférési jogok További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Dokumentációt készítő intézmény Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Ásatási dokumentáció a Doba, Somló vára ásatásról 1697-072-183/2000. KÖI Adattári dokumentáció Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. MRT 3. Bp. 1970. 322 oldal. Szerk. : Bakay Kornél Szakirodalom Fülöp András Lelőhely-bejelentő adatlap, Doba, Somlóvár, 2004.
További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
Némelyikükkel nem történtek balszerencsés események ezt követően, de sokan nem saját terveik alapján, igen gyakran keserű szájízzel kellett, hogy szerződést bontsanak. Talán éppen ennek következményeként egyre több bérlő fordul el a határozatlan idejű, bérleti szerződéskötéstől, és adnak esélyt a határozott idejűnek. A bizonytalanság sajnos még több kételyt szül, a határozatlan szó pedig magában hordozza annak a lehetőségét. Így hát elkezdődött a határozott szerződések fénykora. De miért is éri meg annyira egy ilyen jellengű szerződés? Illetve, mit ad neked az, ha meghatározott időpontig, esetleg hosszú távra elkötelezed magad egy ilyen szerződéssel? Nos, számtalan előny mellett az első, amelyről beszélnünk kell az nem más, mint a biztonság. Pontosan a legfontosabb tényező, amire vágyunk. Fel lehet-e mondani a bérleti szerződéseket?. Emberi mivoltunkból fakadóan, nagy szerepet játszik döntéseinkben, hogy az adott szituáció milyen fényt vet túlélési esélyeinkre. Pontosan ezért vágyunk a biztonságra. Az ezrernyi dolgunk és elfoglaltságunk mellett jó érzés, ha kikapcsolhatjuk elemi ösztönünket, a túlélés vágyat a biztonságnak és védettség érzetnek köszönhetően.
Ahogy az összes szerződés ez is csak akkor lesz fontos, amikor vita alakul ki a felek között, nem fizet a bérlő, vagy az egyik fél a szerződést fel szeretné mondani. Ha ilyen esetben van egy jó bérleti szerződés a kezünkben, akkor kevesebb lehetőség nyílik a felek közötti vitákra. A bérleti szerződés megszűnhet a felek közös akaratából, mind a határozott, mind a határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezés sel megszüntethető. Ez a legideálisabb eset. A határozott időre kötött bérlet megszűnhet az idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével is. Ha azonban a bérlő a határozott idejű szerződés lejártát követően az ingatlant nem hagyja el, hanem azt tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik, a bérlet határozatlan idejűvé alakul, és a továbbiakban csak közös megegyezéssel vagy felmondással lehet megszüntetni azt, azaz a tizenötnapos határidő jogvesztő jellegű. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen különbség van, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy határozott, illetve határozatlan időre kötött szerződés!
Tavaly 28 szervezetet segített különféle módokon a debreceni önkormányzat. Mintegy 27 millió forinttal támogatott a debreceni önkormányzat tavaly civil szervezeteket a hatáskörébe tartozó civil, kulturális, ifjúsági és sportalapból, a pályázók 92 százaléka nyert pénzt különféle célokra; a város ellátási szerződés formájában nyújt támogatást civil szervezeteknek közművelődési feladatokra, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokra, és más módokon keresztül is segítik a szféra működését. A debreceni önkormányzat "Civil Stratégia" néven futó programja hivatott szélesebb betekintést engedni a város és a civil szervezetek együttműködésébe; a 2020–2021-es beszámolót nemrég fogadta el a közgyűlés. Különféle alapokból A pandémia a két évvel ezelőtti pályázati kiírást "elvitte", tavaly viszont – az illetékes szakbizottságok véleménye alapján – a civil alapból 15, 8 millió forintot 52 szervezet, a kulturális alapból 2, 2 millió forintot 17 szervezet (15 civil); az ifjúsági alapból 1, 8 millió forintot 15 szervezet (11 civil); a sportkeretből 7, 4 millió forintot 33 szervezet között osztottak szét.