A Menta Terasz olyan, mint amikor egy rokon vendégül látja különös villájában. A padláson bambusznád tetőkert, a hátsó udvarban egy óriási kerthelyiség, amit borostyán ölel körbe, mindenhol finom illatok a hangulatos fényű helyiségekben, és rendezvény temekben. A pince klubból vidám zene szól és várják a barátai. Itt tud sörözni, ebédelni, vacsorázni isteni vörösborok társaságában. Vagy zenét hallgathat és táncolhat a klubban. Elkényeztetnek!... A Menta Terasz multikulturális vendéglátó-, és szórakozóhely. A tetőteraszon lounge, a földszinten étterem, és kerthelyiség, a pinceszinten klub működik, ahol mindig fergeteges buli van, koncertszínpaddal, táncparkettel és gyertyafényes vacsoraszínházzal rendelkezik a Budapesti étterem. Választani tud a mediterrán udvar, a gyarmati hangulatú tetőterasz, a kreol éttermi rész és a modern pinceklub bárpultjai, táncparkettjei között. II. kerület | Menta Terasz. Szakértő, figyelmes pincérek, barátságos fogadtatás! A Budapesti étterem egyedi étlapján szerepelnek mind a hagyományos-magyaros ízek, mint franciás-kreolos kombinációk.
Több budai ismerősömnek szinte törzshelye volt, a klassz hangulatnak köszönhetően, szóval sok-sok jó véleményt hallottam róluk. Úgy tűnik, ezek a dicsőséges időszakok elmúltak. 3 Ételek / Italok 1 Kiszolgálás 1 Hangulat 2 Ár / érték arány 3 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Szörnyű 2015. november 2. családjával járt itt Nem akarom elhinni, hogy egy ilyen frekventált helyen létezhet egy hely, ami ennyire rémes. A felszolgálóval nem volt különösebb baj (azon kívül, hogy képzetlen volt, teljesen laikusként ügyködött)....... viszont kedves volt. Az ételek konkrétan ehetetlenek voltak. Nyers, rágós húsok, lehetetlen körettel. Menta terasz étterem menü. Senkinek sem ajánlom. 1 Ételek / Italok 3 Kiszolgálás 1 Hangulat 1 Ár / érték arány 2 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 2 Vicces Tartalmas Érdekes Gyenge 2015. július 25. a párjával járt itt Egy kánikulai napon a párommal tértünk be a vendéglőbe, hogy egy könnyű ebédet együnk. A vendéglő még félig sem volt tele, kb.
Ezek a szittya (vö. : Nimród-Magóg), azon belül nagyobbrészt szabír (vö. : Magyar), továbbá jelentős ótörök, kisebb-részt ómongol jellegek, később iráni, illetve kaukázusi hatásokkal ötvöződnek (vö. : Hunor) és ezen eredmények lényegében egybevágnak Dr. Bíró András Zsolt antropológusnak, a bugaci Kurultáj életrehívójának következtetéseivel. Érdekes, hogy a bajorok, lengyelek, szlovákok, észtek is szegről-végről szkíták, mégis ezt a lehetőséget talán az oroszok becsülik meg a leginkább (vö. : Alexander Dugin új-szkíta turán-barát Eurázsia-eszményével). " (Csiba Zsolt: A Csodaszarvas) Források A fehér ló mondája - A Magyar néprajzi lexikonban A monda vázlata Az első kapitány Csöpel láma: A magyarság szellemiség eredete. Csiba Zsolt: A Csodaszarvas. További információk Anonymus: GESTA HUNGARORUM Képes Krónika A fehér ló mondája, Lengyel Dénes: Magyar regék és mondák Kaszás Attila előadásában. a YouTube -on Jankovics Marcell: Mondák a magyar történelemből - A fehér ló mondája (rajzfilm). a YouTube -on
Kézai Simon így ír a griffről: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott, és ott költik ki fiókáikat a madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak". A daru A daru a magyarság ősi vándormadara, amely szintén kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt, de szerepel a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen is. A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy tulipán két oldalán. Ilyen formában találjuk meg IV. Béla címerében is. Párosával, őrmadárként szerepel a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dínárján. A turul Ősi magyar jelkép a turulmadár, vagyis a kerecsensólyom, mely a nemzet létét jelképezi. Eredetmondánk legfőbb alakja, mely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a magyar történelmet. Az Álmos és Árpád címerpajzsán fellelhető sasszerű madár, a szárnyait kiterjesztő turul mindig is a haza védelmét szimbolizálta, ezért választották országszerte a világháborúban elesettek emlékműveinek jelképévé, díszítőelemévé.
Mindjárt felismerték, hogy a föld igen jó, a víz édes, és a mező füve hasonlatos ahhoz, amit Kusid nekik elbeszélt. Ezután közös határozattal Kusidot a fejedelemhez visszaküldték, és Szvatopluk fejedelemnek egy nagy fehér arabs paripát, arábiai arannyal aranyozott nyereggel, aranyos fékkel a földért elküldöttek. Amikor Szvatopluk fejedelem az ajándékot meglátta, még jobban megörült, mert azt hitte, hogy ezt földjéért, mint telepesek küldték. Ekkor Kusid a fejedelemtől azt kérte, hogy földet, füvet és vizet adjon. Ezt a kérést Szvatopluk teljesítette. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel Pannóniába bejött, de nem, mint vendég, hanem most már mint a föld jogos örököse és birtokosa. Amikor ezt a fejedelem meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, mert félt a magyaroktól. Szövetségeseitől segítséget kért, majd a csapatokat egyesítette, és a magyarok ellen vonult. A magyarok eközben a Duna mellett gyülekeztek, és egy gyönyörű mezőn hajnalhasadtával csatát kezdtek. Az Úr segedelme velük volt: színük elől Szvatopluk fejedelem elmenekült a csatából.
Persze a morva fejedelem erről nem tudhatott, és ez megalapozta a két nép ellenségeskedését. A magyarok mintegy casus belli ként küldték az ajándékot a morva udvarba. A legendának azonban feltehetőleg nincs sok köze a valósághoz, hiszen Árpád magyarjai akkor érkeztek a Kárpát-medencébe, amikor Szvatopluk már meghalt. A Dunántúl elfoglalása valóban a morvák elleni csatában sikerült, de a történelem során nagyrészt jó kapcsolat állt fenn ezzel a szomszédos néppel. A monda inkább a 894-ben Szvatoplukkal való szövetségkötés emlékét őrizhette meg. A morva fejedelem a frankok ellen kért segítséget a magyaroktól, azonban a harcok idején meghalt. Az akkori magyar jogfelfogás szerint az egyik fél halála a szerződés felbontását eredményezte. Vitatott az Árpád hírszerzőjeként említett Kusid alakja. Györffy György szerint Árpád fejedelemtársa, Kurszán nevének ferdítése lehet (apjaként a krónika éppen azt a Kund vezért nevezi meg, akinek a fia Anonymusnál Kurszán). A csuvas, votják, mordvin nép körében századunkig élt a lopott föld termékenyítő hatásában, illetőleg a meglopott terület termékenység-vesztésében való hit, amelyre rítusok épültek, de amelyből egyúttal népek közti háborúskodások is származtak. "