A Parkinson-kór tünetei A betegség felismerése nem egyszerű, ezért nem ritka, hogy bőven a tünetek megjelenése után fordulnak orvoshoz. A korai tünetek közé sorolhatjuk a mozgáskoordinációs panaszokat, amelyek kezdetben csupán az egyik oldalt érintik, ilyen például az ujjremegés. Gyakori tünet, hogy a kezek és a lábak nyugalomban remegnek. Pszichés tünetek is előfordulhatnak: alvászavar, depresszió, szorongás. A kezdeti fázisban nem jelentkezik egyszerre valamennyi tünet. Majd a korai jeleket követve 5-10 éven belül kialakulnak a súlyosabb következmények: eleséssel járó mozgászavar, egyensúlyprobléma, kommunikációs képesség csökkenése, súlyos depresszió, kimerültség, memóriazavar, nyelészavar, mimikaszegény arc, pislogási nehézség, pihenéskor is merev izomzat. A betegség előrehaladása egyénenként változó. A Parkinson-kór kezelése A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, azonban megfelelő kezeléssel a panaszok kordában tarthatóak, a betegség továbbfejlődése lassítható. Kezelés alatt elsősorban gyógyszeres terápiát értünk, azonban előfordulhatnak olyan esetek is, amikor műtétre is sor kerülhet, továbbá jellemző még, hogy kiegészítő jelleggel fizikoterápiára kell járnia a páciensnek.
Agyérbetegség talaján is kialakulhatnak Parkinson-szindrómára utaló tünetek. Encephalitis (agyvelőgyulladás) után is kialakulhat következményes Parkinson-szindróma. Az agyvelőgyulladásről bővebben. Koponyasérülés után is kialakulhat Parkinson-szindróma. A Parkinson Nap A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, a doktor születésnapján tartják világszerte, jelképe a piros tulipán lett. A Parkinson-kórhoz hasonló panaszokat okozó egyéb neurodegeneratív betegségeket külön cikkekben tárgyaljuk: a Lewy-testes demencia, az esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés főként cselekvéskor jelenik meg), a corticobasalis degeneráció, a multiszisztémás atrophia és a progresszív szupranukleáris bénulás (PSP). Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőink: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus Hozzászólások (2) Cikkajánló A Parkinson-kór tünetei és... A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer... Életmódtanácsok Parkinson-kórral... Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben.
A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés enyhe lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a kór kialakulására. Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve hogy miért van olyan sok nemmotoros tünete a Parkinson-kórnak. Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben. Genetikai tényezők: A kutatók több gént is beazonosítottak, melyek hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, de genetikai okokat a betegek közel 10%-ában sikerült csak kimutatni. Eszerint valóban nagyobb az esélye a megbetegedésre azoknak, akiknek szülei is Parkinson-kórban szenvedtek, de ez a kockázat nem túl nagy.
Dr. László Gergely főorvos orvos-igazgatóra emlékeztek halálának tízedik évfordulóján pénteken az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. Délelőtt tudományos ülésen vitatták meg a rehabilitáció magyarországi helyzetét, míg délután nyílt nap keretében került sor az Intézet sport- és hidroterápiás részlegének próbaüzemi átadására. Három hónapon át "próbaüzem" lesz, ám korántsem biztos, hogy ezek után használhatják kezelésekre, hiszen az éves szinten több millió forintos áram- és vízszámlát az intézet egyelőre nem tudja kigazdálkodni, bár már vannak elképzelések a megoldásra. 2007. március 30. - Adomány a Rehabilitációs Intézetnek Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben március 30-án tartott nyílt napon adta át Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója a Társaság ötmillió forintos adományát dr. Ari Lajos nak, az Intézet megbízott főigazgatójának. Az adománnyal a lottótársaság a koponya-agysérültek ápolásában és korszerű rehabilitációjában az országban egyedülálló és 1961. óta úttörő munkát végző intézet zavartalan működését kívánja támogatni.
2007. február 2. - Közelkép Hírügynökség Kiállítások az OORI-ban Folytatódnak az OORI - Galéria (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) kiállításai. Csölle Alajos portréit Társak, emlékek, képek címmel és Őry Annamária Láthatalan ecset című kiállítását tekinthetjük meg. A teljes cikk 2006. december 14. - Közelkép Mozog a konyhám! - Egyedülálló berendezés az OORI-ban Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) betegei nemrégiben birtokba vehették azt a speciális és hazánkban egyedülálló elektromos szerkezetekkel felszerelt konyhabútort, melynek segítségével a kerekesszékben élők könnyedén elérhetnek mindent. 2005. szeptember 23. - Építészfórum Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) rekonstrukciója Építész tervezők: Orbán Csaba, Szőkedencsi Géza, Töős György (Artonic Kft. ) 1994-ben, kétfordulós országos nyílt tervpályázaton nyertük el a megbízást az akkor még 340 ágyas kórház és rehabilitációs intézet tervezésére. Az igazgató az első konzultációt azzal nyitotta: "Gyerekek, ne felejtsük el, a XXI század kórházát kell itt felépíteni. "
Minőségügy / Betegtájékoztató Fontos tudnivalók a hozzánk érkező betegek számára